– Megdőlni látszik a klímaváltozás egyik legikonikusabb mítosza – nyilatkozta Hortay Olivér, a Századvég klíma- és energiapolitikai üzletágának vezetője. A szakértő emlékeztetett: tizenöt éve a Maldív-szigetek kormánya víz alatti üléssel próbálta felhívni a figyelmet arra, hogy a tengerszint emelkedése el fogja süllyeszteni az országukat. Mára viszont úgy tűnik, az aggodalom alaptalan volt, és az olvadó jégsapkák mégsem fognak szigeteket eltüntetni.
Egy új kutatás huszadik századi légifelvételeket hasonlított össze friss műholdfelvételekkel. Az eredmények szerint hiába nőtt a tengerszint, a szigetek többsége ugyanakkora maradt, mint amekkora korábban volt. Sőt, a kutatók azonosítottak olyan alacsonyan fekvő szigeteket, amelyek mérete még növekedett is.
– A magyarázat, hogy a szigeteknek természetes védekezőképességük van. A hullámok nemcsak erodálni, de a homok és üledékfelhalmozáson keresztül építeni is képesek partvonalakat – ismertette a Századvég üzletágvezetője.
Hortay Olivér szerint az eset tanulsága, hogy a természet összetettségét és alkalmazkodóképességét időről időre hajlamosak vagyunk alábecsülni.
– Érdemes tehát óvatosan bánni a hosszú távú apokaliptikus előrejelzésekkel és azokkal a radikális mozgalmakkal is, amelyek ezekre a jóslatokra hivatkozva követelik a társadalmunk gyökeres és teljes körű átalakítását – tette hozzá a szakértő.
Idevágó példa, hogy Németországban a minap klímaaktivisták zavarták meg több repülőtér működését, két helyen fel is függesztették a fel- és leszállásokat. Az Utolsó Nemzedék környezetvédő csoport közleményben jelentette be, hogy két-két aktivistája az aszfalthoz ragasztotta magát négy repülőtér gurulóútjain Berlinben, Köln/Bonnban, Stuttgartban és Nürnbergben.
A figyelemfelkeltő és fényvisszaverő narancssárga mellényt viselő aktivisták transzparenseket bontottak ki olyan jelszakkal, mint hogy „A kőolaj öl”.
Akciójukkal azon követelésüknek akartak nyomatékot adni, hogy a világ országai írjanak alá megállapodást a fosszilis tüzelőanyagokról való lemondásról – ismertette a távirati iroda. Az aktivistákat Berlinben és Stuttgartban hamar eltávolították a repülőtér aszfaltjáról, a köln/bonni és a nürnbergi repülőtér forgalmát azonban felfüggesztették a rendőrségi akció idejére. A tüntetők egyik helyen sem léptek a futópályák területére. Klímaaktivisták már többször hajtottak végre hasonló figyelemfelhívó akciót német repülőtereken, július végén például a frankfurti repülőtér forgalmát kellett leállítani.
A HungaroMet Zrt. nemrégiben arra hívta fel a figyelmet, hogy az idei rekordmeleg július a század végére átlagosnak ígérkezik.
Egy elemzésben az éghajlatváltozás magyarországi hatásainak feltérképezését szolgáló KlimAdat projektben elérhető, a HungaroMet által készített négy klímamodell-szimuláció alapján értékelték az idei rekordmeleg júliust, amelynek középhőmérséklete 24,5 Celsius-fok volt, és ezzel a legmelegebb lett az 1901-től elemzett júliusok sorában. Azt írták, a század közepén kezdődő harmincéves periódusban a szimulációegyüttes által kijelölt lehetséges átlaghőmérsékleti tartomány maximumához esik közel az idei júliusi középhőmérséklet. Ha ez valósul meg, akkor az idén tapasztaltak már a 2051–2080 időszakban csaknem átlagosnak számítanak, ami azzal jár, hogy előfordulhatnak ennél forróbb júliusok is. A szimulációegyüttes által kijelölt lehetséges tartomány alsó határához viszonyítva – tehát ha mérsékelt júliusi melegedés következik be 2051–2080-ra –, akkor a 2003 júliusát jellemző, 21,6 Celsius-fokos középhőmérsékletű július lesz majd átlagos. Amennyiben a század végére a szimulációegyüttes által kijelölt lehetséges átlaghőmérsékleti tartomány közepe (medián) valósul meg, akkor a 2015-öshöz hasonló középhőmérsékletű július számít majd átlagosnak. Megjegyezték: 2015 júliusa a harmadik legmelegebb volt 1901 óta a 23,2 Celsius-fokos középhőmérsékletével. Abban az évben júliusban országos átlagban 18 hőségnap volt, amikor a napi maximumhőmérséklet elérte vagy meghaladta a harminc fokot – ismertette a távirati iroda.
