– Magyarország törvényben megerősített vállalása, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátását 1990-hez képest legalább negyven százalékkal csökkenti 2030-ra. Az előzetes adatok szerint a hazai kibocsátás tavaly a megelőző esztendőhöz mérten jelentős arányban, 9,5 százalékkal mérséklődött. Az 1990-es bázisévhez viszonyítva ezzel összességében 43 százalékos csökkenésnél tartunk, 2023-ban tehát nemcsak elértük, hanem már túl is teljesítettük 2030-as célkitűzésünket – jelentette be Lantos Csaba energiaügyi miniszter.
A HungaroMet Nonprofit Zrt. előzetes adataiból megállapítható, hogy a legnagyobb arányú kibocsátáscsökkenést iparági bontásban az energiaszektor produkálta tavaly 11 százalékkal. A nagyobb erőművek és fűtőerőművek kibocsátása a tudatos fogyasztói magatartásnak és az enyhe téli időjárásnak is betudhatóan ötödével esett vissza.
A zöldátállás lendületes előrehaladását jelzi, hogy míg a fosszilis alapú energiatermelés 18 százalékkal mérséklődött, a naperőművek termelése közel másfélszeresére, 47 százalékkal nőtt.
A legnagyobb kibocsátók közé tartozó közlekedésben a korábbi évek emelkedő tendenciáját 2023-ban nagymértékű, 7,1 százalékos csökkentésbe sikerült átfordítani. Az ETS uniós kvótakereskedelmi rendszerben nyilvántartott leginkább szennyező létesítmények kibocsátása éves alapon 13,6 százalékkal esett vissza a múlt évben. A végleges kibocsátási adatok 2025 nyarán lesznek majd elérhetők.
Az Eurostat augusztusi közleménye szerint Magyarország 2024 első negyedévében a tagállamok első harmadába tartozott a kibocsátáscsökkentésben. Hazánk az idei első három hónapban is úgy tudta mérsékelni az ühg-kibocsátását, hogy gazdasági teljesítményét növelte. Európai uniós összevetésben Magyarország az európai élvonalba került az egy főre jutó kibocsátás mértékével, amely a 2022-höz képest kimutatható nyolcszázalékos mérséklődéssel jelenleg 5,6 tonna szén-dioxid-egyenértéket tesz ki.
Lantos Csaba kiemelte: az eredmények látványosan igazolják Magyarország elkötelezettségét a klímavédelmi célok teljesítése mellett, fontos előrelépést jelentenek a fenntarthatóság felé vezető úton.
– A sikerhez érdemben hozzájárultak a kormányzati erőfeszítések egyebek mellett a zöldenergia termelésének és tárolásának ösztönzésében, az energiahatékonyság fokozásában, az ipar és a közlekedés zöldítésében. Az Energiaügyi Minisztérium az eddigi teljesítmény alapján, a teremtett környezet és a jövő nemzedékek életminőségének védelme érdekében klímavállalásunk fokozását javasolja. A felülvizsgált Nemzeti energia- és klímatervben a 2030-ra kitűzött negyvenszázalékos kibocsátáscsökkentési célszám nagyarányú megemelését kezdeményeztük ötven százalékra – mondta a miniszter a tárca közleménye szerint.
Túl a százezren
A Belügyminisztérium rendszeres adatközlése szerint az elmúlt hónapban elért gyarapodással mostanáig közel 61 ezer kizárólag elektromos hajtású gépkocsi állt forgalomba Magyarországon, a teljes zöld rendszámos állomány a hibridekkel együtt júniusban múlta felül a százezer darabot. Az újabb mérföldkő elérése a leginkább klímabarát flotta lendületes bővülését jelzi – ismertette az Energiaügyi Minisztérium (EM). Az évtized elejéhez mérten a kizárólag elektromos hajtású gépjárművekből már közel nyolcszor több fut a hazai utakon. A 2020 eleji adatokhoz képest a zöld rendszámos járművek földrajzi eloszlása is kiegyensúlyozottabbá vált, akkor nagyjából a teljes flotta felét adták a fővárosi gépkocsik, ma már tízből hat a fővároson kívüli. Környezetkímélő motorkerékpárból az elmúlt hónapban állt munkába a hatszázadik, tisztán elektromos tehergépkocsiból pedig a négyezredik. Előbbiekből több mint százat, utóbbiakból pedig több mint ezret helyeztek forgalomba 2024-ben világoszöld hatósági jelzéssel az EM bejegyzése szerint.
