Ahogy más országokban, úgy hazánkban is megosztják a társadalmat a különböző politikai nézetek. Ezért előremutató, ha sikerül olyan célokat kitűzni, amely valamilyen egységet teremt az emberek között, hívhatjuk ezt nemzeti minimumnak is. Ez ideális esetben olyan területet jelent, amelynek fejlesztése átível a kormányzati ciklusokon is. Ilyen lehet a zöldenergia kérdése. Ezt az Orbán-kormány olyan „egyetértési pontnak” nevezi, amely meghatározza a magyarok mindennapjait. Ezért is kezdett online párbeszédet a témában. Az április 15-ig tartó felmérésben egyebek között a zöldenergia megtermelésének és tárolásának fontosságáról, a napelemek telepítésének és az elektromos közlekedésnek az állami támogatásáról, a szabályozási rendszer szigorításáról, a nagy szennyező cégek klímavédelmi költségeinek megfizetéséről mondhatják el véleményüket az emberek a Zöldenergia.kormány.hu címen.
György László a minap arra hívta fel a figyelmet, hogy a szóban forgó terület az elkövetkező évtizedekben magyar családok százezreinek ad majd munkát, biztos megélhetést. A Tanítsunk Magyarországért program koordinációjának ellátásáért felelős kormánybiztos jelezte:
a zöldgazdaság mérete 2020-ban globálisan 1300 milliárd dollár volt, az akkori magyar hazai össztermék hat és félszerese. Ez a piac 2050-ig a nyolcszorosára bővül.
A kormány 2020-ban hirdette meg a klíma- és természetvédelmi akciótervet. Abban célul tűzte ki, hogy 2030-ra a villamosenergiát kilencven százalékban szén-dioxid-kibocsátás mentesen, környezetbarát, fenntartható módon kell előállítani. A zöldenergiát tárolni is kell, a tervek szerint Magyarország 2030-ra a negyedik legnagyobb zöldenergiatároló-gyártókapacitással rendelkezik majd az Egyesült Államok, Kína és Németország után.
A kormány a biztonságos, tiszta és megfizethető ellátás érdekében hosszabb távon is a napenergia és az atomenergia kettősére alapoz. Fenntartható atomenergia nélkül nem képzelhető el sikeres zöldátállás, ahogy nem érhető el az energiafüggetlenség és nincs rezsicsökkentés sem. Ezért készítik elő a meglévő blokkok üzemidejének meghosszabbítását, és ezért épül meg Paks II. Mindezzel jelentős mennyiségű földgáz felhasználása váltható ki. Lantos Csaba energiaügyi miniszter korábban a zöldenergiát nevezte meg a magyar gazdaság jövőjének. Szólt arról is, hogy az elmúlt években jelentős mérföldköveket sikerült elérni: bár korábban csak 2030-ra vártuk, nemrégiben meghaladta a hatezer megawattot a naperőművek együttes kapacitása Magyarországon. Ha azt akarjuk, hogy hazánk ne maradjon le a világban zajló versenyben, a magyar gazdaság erősödjön és elérjük klímapolitikai céljainkat, akkor folytatni kell ezt a fejlődést. Ezért 2030-ig jelentősen növeljük a napelemes, a szélenergia- és a tárolói kapacitást.
