Ezek lehetnek az ütőkártyák a kormány kezében

Rég nem látott pocsék nemzetközi környezetben kell elérni a 3-5 százalékos gazdasági növekedést jövőre Magyarországon. A külső tényezőkre adott választ Orbán Viktor hirdette meg, ez a gazdasági semlegesség. Azonban legalább ennyire fontos célkitűzés a belső piac, a magyar fogyasztás felpörgetése. Ezt a kormányzat konkrét lépésekkel kívánja elérni, amelyek közül még nem mindegyik ismert, de több elem koncepciója is már nyilvánosságot kapott.

Orbán Viktor miniszterelnök gazdasági akcióterve: a növekedés a tét Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

A családtámogatások bővítése, a családi adókedvezmény megduplázása, a csok plusz, a falusi csok és a babaváró támogatás igénybevételének egyszerűsítése (például a digitalizációval) nemcsak gazdasági érdek, hanem demográfiai is. A családi adókedvezmény mára az egyik legfontosabb családtámogatási elem lett. Ez egy olyan adókedvezmény, amellyel az arra jogosult összevont adóalapját csökkentik, azaz a kedvezmény miatt nő a jogosult nettó fizetése, ugyanakkor a bruttó nem változik. (A nettó a 15 százalékos személyi jövedelemadó és a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulék rovására lesz magasabb.)

A családi adókedvezmény mértékét mindig az eltartottak száma alapján határozzák meg. Az idei költségvetésből az állam 320 milliárd forintot fordít rá, amit plusz 52 milliárdnyi járulékkedvezmény egészít ki. 

A megduplázása nagyságrendileg egymillió háztartást érintene és nagyjából 160 milliárd forint pluszráfordítást jelentene a költségvetésben, ami a GDP 0,24-0,25 százalékát teszi ki.

Az emeléssel az egygyerekesek havi nettó 10 ezer forintja 20 ezer forintra, a kétgyermekeseké gyermekenként 40 ezer forintra emelkedne. Három gyerek esetén a családi adókedvezmény maximális összege jelenleg havonta 99 ezer forint. Háromnál több gyerek esetén jelenleg további havi 33 ezer forint jár minden egyes gyerek után, tehát például négy gyerek után havi 132 ezer, öt gyerek után havi 165 ezer forint a családi adókedvezmény mértéke. A duplázás értelmében ez jövőre havi 66 ezer forintra emelkedne minden egyes gyerek után.

A munkáshitel a diákhitel párja, a feltételezések szerint a 17 és 22 év közötti munkások számára nyújthat a jövőben pályakezdési támogatást. A munkáshitelről egyelőre azt sejthető, hogy szabad felhasználású lesz, nemcsak a szakmunkások számára lesz elérhető, és elsősorban azokat segítené, akik nem jogosultak diákhitelre. 

A kormány jelenleg is dolgozik a munkáshitel elindításán, az ígéret szerint ez több millió forint kamatmentes kölcsönt nyújtana annak érdekében, hogy itthon dolgozzanak a fiatalok. Ha gyermeket is vállalnak, akkor ez további kedvezményekkel jár.

A gazdasági növekedés megteremthetetlen versenyképes vállalatok nélkül. A kormány ezért jelentette be, hogy tőkejuttatási programot hirdet a kkv-knak. Ez lesz a 2025-ös költségvetés egyik nagy prioritása, amelynek részletein Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter javában dolgozik. A korább jelzések alapján az lehet a fő szabály, hogy minden egyes vállalkozói forintot a kormányzat megtold még eggyel.

A nyugdíjak terén az elmúlt 14 év változásait érdemes felidézni: az látszik, hogy az átlagnyugdíj összege 2010-től a két és félszeresére emelkedett úgy, hogy ebben nincs benne például a 13. havi nyugdíj sem. Márpedig Orbán Viktor éppen azt jelentette be, hogy állandósítják a nyugdíjasok egyik legnagyobb jóléti juttatását a jövő évi költségvetésben. Az intézkedés nemcsak az idősek anyagi biztonságát szolgálja, hanem a gazdasági növekedés lendületét is fenntartja. A 13. havi nyugdíjat 2025 februárjában már ötödik alkalommal kapják meg az aktív munkától visszavonultak.

Ezenkívül a nyugdíjemelés sem áll meg. A tavalyi 18,5 százalék és az idei hat százalék után a 2025-ös költségvetésben is biztosítják a januári emeléshez szükséges forrásokat, amelynek mértéke az éves várható inflációval megegyezően 3,2 százalék körül alakulhat.