– Magyar Péter állításaival szemben a tények azt mutatják, hogy az OECD-tagállamok között Magyarország fordítja a legtöbbet a családok támogatására. Így 2010-hez képest a kormány több mint három és félszer többet költ a magyar családok támogatására. Az idén 3300, jövőre pedig
3800 milliárd forint jut a családoknak – jelezte Suppan Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára. A közgazdász emlékeztetett:
a kormány többek közt bevezette a négygyermekes anyák szja-mentességét, a gyermekek után járó adókedvezményt, a családi otthonteremtési kedvezményt, a babaváró hitelt, és ingyenessé tette a tankönyveket.
Mindez hozzájárult ahhoz, hogy 2011 óta 178 ezer gyermekkel több született meg, mint amennyi a családbarát fordulat nélkül született volna. Ez több gyermeket jelent, mint amennyien Szegeden laknak.
Mindezek mellett a kormányzat nemcsak megőrizte a nyugdíjak reálértékét, hanem visszaállította az elvett 13. havi nyugdíjat. Az öregségi nyugdíjak összegét 2010 óta pedig közel 2,5-szeresére növelte. A nyugdíjak vásárlóerejének fenntartása mellett a kormány más eszközökkel is támogatja az idősebb korosztályt: a nőknek negyven év jogosultsági idő alapján lehetőségük van nyugdíjba vonulni – ezzel éves szinten 25-30 ezren élnek. A nyugdíj mellett munkát vállalóknak pedig teljes járulékmentesség érhető el, amivel a nyugdíjas korba lépő, ámde továbbra is dolgozni kívánó idősebb munkavállalók helyzete javul.
Suppan Gergely felhívta arra is a figyelmet, hogy a kormány jelentősen növelte a béreket és megvédte a munkahelyeket: így 2010 óta a jövedelmek bevonó módon növekedtek, azaz az alsóbb társadalmi rétegek jövedelme nagyobb mértékben nőtt.
Az elmúlt években jelentősen javult a legalacsonyabb keresetűek jövedelmi helyzete, amelynek eredményeképp több mint egymillióval csökkent a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett népesség száma.
Az egy főre jutó jövedelem értéke a legalsó jövedelmi ötödben 2010-ben 454 ezer forint volt, amely 2023-ra több mint háromszorosára (222 százalékkal) nőtt, 1,461 millió forintra emelkedett. Ez a növekedés meghaladja a bruttó átlagkeresetek 191 százalékos és a medián keresetek 205 százalékos növekedését. Ez 81 százalékos bővülést jelent reálértéken, vagyis a legalsó jövedelmi ötödben élők éves jövedelme közel kétszer annyit ér, mint 2010-ben. A jövedelem növekedésében a foglalkoztatás bővülése – egymillió fővel többen dolgoznak – és a minimálbér emelése játszotta a legnagyobb szerepet. A minimálbér összege 3,6-szeresére emelkedett és a következő években is dinamikusan nőni fog.
Az államtitkár a tárca közleménye szerint kitért arra is, hogy a kormány sikeresen kezelte a koronavírus-járványt és a háború következtében kialakult energiaválságot is. Sikerült megvédeni rezsicsökkentést is, így a magyar családok továbbra is a legolcsóbban jutnak hozzá az Európai Unióban gázhoz és villamos energiához.
– A német gazdaság válságát is sikeresen fogja kezelni a kormányzat, ezt szolgálja a gazdasági semlegesség és a 21 pontból álló Új gazdaságpolitikai akcióterv, amely tovább növeli a családok jövedelmének vásárlóerejét, segíti a megfizethető lakhatást és a Demján Sándor-programon keresztül hozzájárul a hazai kis- és középvállalkozói szektor megerősítéséhez – sorolta. – Ez a különbség: míg a kormánynak van gazdasági programja, addig Magyar Péternek nincs – tette hozzá.
