Huszonöt év hosszú idő, ahogyan egy évtized is – kezdte beszédét Varga Mihály pénzügyminiszter, a Figyelő Top 200 gálaest fővédnöke. A Figyelő Top 200 huszonöt éve létezik, tíz évvel ezelőtt az alsó bevételi határ 35 milliárd forint volt ahhoz, hogy egy cég bekerülhessen a Top 200 kiadványba, ma kilencvenmilliárd forint ugyanez. Reálértékben legalább ötvenszázalékos növekedés volt szükséges, és az, hogy ez megvalósult, jól mutatja a fejlődést.
Fotó: Világgazdaság/Vémi Zoltán
Az amerikai elnökválasztásról azt mondta, egy gazdasági szakaszt zárt le, egy bizonytalan korszakot, most legalább látjuk, mi következik: valóban a béke korszaka következhet a már ismert Donald Trump elnökségével, aki korábban sem indított új háborúkat. Ez hazánk számára is jó jel. Változás várható a migráció tekintetében is, különösen az illegális bevándorlással kapcsolatban. Változás jöhet a nemzeti és gazdasági függetlenség terén is, és e téren Európában is változásra számíthatunk – sorolta a közeljövő meghatározó irányait. Erős ígéretek hangzottak el, ezek pedig kihathatnak a német–magyar gazdasági kapcsolatokra is. Racionálisabb, gazdaságfókuszú elnökségi időszak állhat előttünk – fogalmazott a pénzügyminiszter, megjegyezve, hogy a diplomáciai kapcsolatunk is javulhatnak az Egyesült Államokkal.
A magyar gazdaságpolitikáról azt mondta, szükséges hozzá a tervezés, ám a végrehajtás a működő, a gazdaságot működtető vállalkozásokon múlik, ami nagyobb teljesítmény. Ehhez szükséges a kormány és a reálgazdaság együttműködése, ami a külgazdaságban kapcsolódást takar. A miniszter azt szeretné, hogy a 2010-ben indult folyamatok továbbra is működőképesek legyenek és maradjanak, kiemelve a bérfelzárkóztatást, munkahelyteremtést, a béreket terhelő adók csökkentését. A munkaalapú gazdaság ugyanis válságidőszakban is jól vagy legalábbis jobban teljesít.
Hozzátette, 9-10 százalék közötti reálbér-emelkedésre számíthatunk. A 2024-es évet újraindulásnak nevezte Varga Mihály, és szerinte a kedvező folyamatokat Brüsszelből is elismerik.
Szólt az Európai Unió problémáiról is: jelzésértékű a Draghi-jelentés tartalma és a német gazdaság válsága. Utóbbi pedig a gazdasági kitettség miatt jelent nehézséget Magyarországnak, de az Európai Bizottsággal való viszony is kihívásokat tartogat. De ebben az évben az uniós források az idei GDP 1,8 százalékát teheti ki.
Szólt arról is, a tavalyi év 6,7 százalékos hiánya után 4,5 százalékos államháztartási hiánnyal zárulhat az év, jövőre háromszázalékos növekedésre van kilátás, a huszonegy pontos gazdasági akcióterv pedig ösztönözheti mindezt. Hozzátette, megkerülhetetlen a BMW és a BYD és a járműipar munkahelyteremtő, gazdaságélénkítő szerepe. E szempontok is indokolták a Demján Sándor-programot és egy újabb, ezúttal hároméves bérmegállapodást, valamint közvetve a munkáshitelt is.
