Huszonöt év hosszú idő, ahogyan egy évtized is – kezdte beszédét Varga Mihály pénzügyminiszter, a Figyelő Top 200 gálaest fővédnöke. A Figyelő Top 200 huszonöt éve létezik, tíz évvel ezelőtt az alsó bevételi határ 35 milliárd forint volt ahhoz, hogy egy cég bekerülhessen a Top 200 kiadványba, ma kilencvenmilliárd forint ugyanez. Reálértékben legalább ötvenszázalékos növekedés volt szükséges, és az, hogy ez megvalósult, jól mutatja a fejlődést.
Fotó: Világgazdaság/Vémi Zoltán
Az amerikai elnökválasztásról azt mondta, egy gazdasági szakaszt zárt le, egy bizonytalan korszakot, most legalább látjuk, mi következik: valóban a béke korszaka következhet a már ismert Donald Trump elnökségével, aki korábban sem indított új háborúkat. Ez hazánk számára is jó jel. Változás várható a migráció tekintetében is, különösen az illegális bevándorlással kapcsolatban. Változás jöhet a nemzeti és gazdasági függetlenség terén is, és e téren Európában is változásra számíthatunk – sorolta a közeljövő meghatározó irányait. Erős ígéretek hangzottak el, ezek pedig kihathatnak a német–magyar gazdasági kapcsolatokra is. Racionálisabb, gazdaságfókuszú elnökségi időszak állhat előttünk – fogalmazott a pénzügyminiszter, megjegyezve, hogy a diplomáciai kapcsolatunk is javulhatnak az Egyesült Államokkal.
A magyar gazdaságpolitikáról azt mondta, szükséges hozzá a tervezés, ám a végrehajtás a működő, a gazdaságot működtető vállalkozásokon múlik, ami nagyobb teljesítmény. Ehhez szükséges a kormány és a reálgazdaság együttműködése, ami a külgazdaságban kapcsolódást takar. A miniszter azt szeretné, hogy a 2010-ben indult folyamatok továbbra is működőképesek legyenek és maradjanak, kiemelve a bérfelzárkóztatást, munkahelyteremtést, a béreket terhelő adók csökkentését. A munkaalapú gazdaság ugyanis válságidőszakban is jól vagy legalábbis jobban teljesít.
Hozzátette, 9-10 százalék közötti reálbér-emelkedésre számíthatunk. A 2024-es évet újraindulásnak nevezte Varga Mihály, és szerinte a kedvező folyamatokat Brüsszelből is elismerik.
Szólt az Európai Unió problémáiról is: jelzésértékű a Draghi-jelentés tartalma és a német gazdaság válsága. Utóbbi pedig a gazdasági kitettség miatt jelent nehézséget Magyarországnak, de az Európai Bizottsággal való viszony is kihívásokat tartogat. De ebben az évben az uniós források az idei GDP 1,8 százalékát teheti ki.
