Borstratégia: sok a kitörési pont

Tavaly alakult a Magyar Bormarketing Ügynökség, 2024 volt az első teljes éve. A szervezet kommunikációs tevékenységéről, a borpiacról és a lehetőségekről beszélgettünk Rókusfalvy Pál nemzeti bormarketingért felelős kormánybiztossal.

Rókusfalvy Pál nemzeti bormarketingért felelős kormánybiztos Fotó: Németh András Péter

– Említette a programokat. Hogyan nézett ki idén az eseménynaptár?

– A hazai piacon a Valentin-nappal indítottunk, aztán jött a Buborékok nyara, majd jött a Mi folyik itt? kampány, ezt követte a Libabőr fesztivál (Márton-napi események) és most az adventi programsorozat. A címekből is jól látszik, hogy elsősorban a fiatalokat céloztuk. Fontos megjegyezni, hogy az új generáció egészségtudatosabb, de nagyon nyitott a változatos kommunikációra és ehhez nagyon is passzolnak az innovatív boros italok. Ráadásul az innovatív termékekkel, mint a csökkentett alkoholtartalmú vagy alkoholmentesített borokkal meg lehet szólítani őket. Én ezekben a termékekben nagyon komoly potenciált, piacszélesítési lehetőséget látok, elég csak arra gondolni, hogy a sörpiacon például Németországban mintegy nyolc százalék az alkoholmentes termékek részaránya.

– Tavaly alakult a Bormarketing-ügynökség, hogyan alakult idén a külföldi kampány?

– Kilenc országban hetven projekttel, hetven borászattal és ötezer mintapalack borral voltunk jelen. Külön kiemelendő a düsseldorfi ProWein, az olasz Vinitaly és a dél-koreai Daejeon International Wine Expo. A célunk a külföldi kommunikációval, hogy ismét láthatóvá tegyük a magyar borokat, mint száz évvel ezelőtt. Ráadásul az ázsiai piacok a gasztronómia miatt számunkra rendkívül érdekesek. Egyrészt van nekünk Tokaj, ami a világon egyedülálló, nem mellesleg pedig remekül passzol az orientális, csípős keleti konyha ízvilágához. Ázsiában (Kínában, Dél-Koreában és Szingapúrban) egy kiváló, folyamatos és közvetlen kapcsolatot biztosító ügynökséggel vagyunk jelen. Minden célországban, előre megtervezett és kutatásokkal alátámasztott termékpalettával jelenünk meg, feltérképezve a fogyasztói igényeket is. Tudom, hogy rossz szóhasználat erre a területre, de az ügynökséget egy kicsit ügyfélszolgálati jelleggel szeretnénk működtetni, hogy ha egy borász exportálni szeretne, mi válaszolni tudjunk a kérdéseire és így segítsük a piacra jutását.

– Elég kapacitás van itthon a nagy igényű ázsiai piacok kielégítésére?

– Ahogy mondtam, pontos kutatásokkal és mennyiségi igények feltérképezésével igyekszünk megjelenni a külpiacokon és azok egyes szegmenseiben. Fontos látni, hogy a tokaji bor a húzótermék, a névjegykártya, amellyel bemutatkozunk, és ezzel tudjuk népszerűsíteni a villányi, vagy a Balaton-felvidéki termékeket. A kérdésére válaszolva, van itthon megfelelő kapacitás és lehetőség a további (termék)fejlesztésre. A borexportunk 70 százaléka folyó borként (lédig) hagyja el az országot, amiből később más országok termelői értékesebb terméket, például pezsgőt állítanak elő és adják el magas haszonnal. Én azt gondolom, hogy ezt a magyar termelőknek kellene csinálniuk, pláne a fröccs hazájában. Van egyébként arra példa, hogy sikerült termelőket átállítani erre. Az innováció rendkívül fontos.

– Mint az alkoholmentesített bor?

– Nem véletlenül hoztam szóba. Ez most egy nagyon komoly kitörési pont. Ráadásul a klímaváltozás is rákényszerítheti erre az útra a termelőket. Egyrészt megnőtt az alacsony, hatszázalékos alkoholtartalmú italok iránt az igény, ahogy az alkoholmentesítettek iránt is, a kivont alkoholból pedig párlatokat (például gint) lehet készíteni. Azt is fontos látni, hogy ezzel a termékkel piacszélesítést érhetünk el, új fogyasztókat vonhatunk be, nem feltétlenül a meglévőket célozzuk vele. A klímaváltázáshoz pedig úgy kapcsolódik a dolog, hogy a növekvő, meleg napsütéses órák száma miatt csökken a szőlőtőkék hozama, de nő a szőlőben a cukortartalom, ami magasabb alkoholfokot jelent az előállított borban. Az alkoholmentesítési eljárás során be lehet állítani az ital alkoholfokát anélkül, hogy a termék élvezeti értéke csökkenne, a kivont alkohol pedig, ahogy mondtam, új termék előállítására alkalmas. Ez egy olyan gazdálkodási szemlélet, amely lehetővé teszi a gazdaságok számára a túlélést és megfelelő utat talál a szőlőtermésnek, nincs szükség a művelés elhanyagolására vagy a tőkék kivágására. Nekünk mint ügynökségnek pedig az a feladatunk, hogy ezt a tudást átadjuk a gazdáknak.

– Milyen tervekkel futnak neki 2025-nek?

– A pezsgő mindenképpen nagyobb szerepet kap jövőre és kiemeltebb lesz a nemzetközi szerepünk. Idén a rendelkezésre álló keretünk fele-fele arányban ment hazai és nemzetközi kommunikációra, jövőre az exportpiacokra több forrást juttatunk. Azt gondolom, hogy a nemzetközi megítélésünk és versenyképességünk javulása lehet a borágazati fellendülés egyik fő kulcsa.