A héten a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) több fontos adatot is nyilvánosságra hoz: hétfőn jelenik meg a szeptemberi termék-külkereskedelem második becslése. Az első becslés alapján az export euróban számított értéke öt, míg az importé négy százalékkal csökkent éves összevetésben, azaz a járműgyártás alacsony teljesítménye továbbra is érződik az adatokban. Ezzel az egyenleg 187 millió euróval csökkent az egy évvel korábbihoz képest és így 1233 millió eurót tett ki. A külkereskedelmi adatok most azért is különösen fontosak, mert a folyó fizetési mérlegben betöltött szerepük miatt hatnak a forint árfolyamára.
Kedden ismerhetjük meg a harmadik negyedéves GDP-adatok részleteit. Az első becslés alapján a harmadik negyedéves GDP a várakozásokat érdemben alulmúlta – éves alapon 0,8, negyedéves alapon 0,7 százalékkal csökkent, azaz ismét technikai recesszióba került a magyar gazdaság. Az új adatközlésből kiderülnek a kedvezőtlen adat részletei, például az is, hogy mennyiben felelős a mezőgazdaság és mennyiben az ipar a gyenge teljesítményért. Ez azért fontos, mert a mezőgazdaság gyenge teljesítménye az alacsony bázis és az ágazat kibocsátásának időjárás miatti volatilitása nyomán felfelé húzza a jövő évi növekedést, míg a többi iparág gyenge termelése az áthúzódó hatás miatt rontja azt – mutatott rá Regős Gábor.
Kiskereskedelem: visszapattanás árvíz után
Csütörtökön az októberi kiskereskedelmi adatokat, illetve a termék-külkereskedelem első becslését közli a hivatal. A kiskereskedelemben szintén negatív meglepetést láttunk szeptemberben: havi alapon 1,4 százalékkal csökkent a forgalom volumene, míg éves alapon 1,7 százalékkal emelkedett. Ezt a KSH az árvíz hatásaival indokolta. Tény, hogy a bérfolyamatok nem indokoltak semmilyen visszaesést, így amennyiben tényleg az árvíz okozta a kisebb forgalmat, akkor októberben visszapattanásnak kellett következnie.
Pénteken az ipar októberi termelésének első becslését ismerhetjük meg. Az ipar immáron hosszabb ideje szenved a gyenge külső kereslet mellett, amelyben a német gazdaság alacsony teljesítménye mellett az európai járműgyártás problémái, illetve az elektronikus járművek iránti alacsony kereslet különösen is szerepet játszik. Ennek eredményeként szeptemberben az ágazat termelése éves szinten a nyers adatok szerint 7,2, míg a munkanaphatástól megtisztított adatok szerint 5,4 százalékkal csökkent, miközben havi alapon a visszaesés mértéke 0,7 százalék volt. A rendelésállomány 23 százalékos éves alapú csökkenése ugyanakkor most sem ígér sok jót az ágazat számára – fogalmazott a vezető közgazdász.
Fitch: terítéken Magyarország
Péntek este értékeli a hazai államadósságot a Fitch – követve a Moody’s múlt heti ítéletét. A Fitchnél a hitelminősítésünk BBB szinten van, tehát a befektetésre ajánlott kategória aljától egy szinttel feljebb. Tavaly január óta azonban negatív kilátás van érvényben, azaz lassan (vagy most vagy a következő döntésnél) a hitelminősítőnek el kell döntenie, hogy merre tovább: leminősít vagy a kilátást stabilra változtatja. Korábban a leminősítés a mostaninál indokoltabb lett volna a magas hiány és a folyó fizetési mérleg 2022-es jelentős deficitje miatt. Ugyanakkor még a költségvetési adatok nem elég kedvezőek, a GDP gyenge, illetve a hazánknak járó uniós források sem érkeztek meg, így egyelőre vélhetően marad a negatív kilátás – ismertette Regős Gábor.
Adatbőség az Eurostat részéről is
Az Eurostat részéről a héten szintén bővelkedünk adatokban. Hétfőn az októberi munkanélküliségi adatok jelennek meg. Szeptemberben az eurózóna munkanélkülisége az előző havi 6,3 százalékos szinten maradt, ami egy év alatt 0,3 százalékpontos mérséklődést jelent. Az Európai Unió munkanélküliségi rátája ennél kisebb, 5,9 százalék, ami egy év alatt 0,2 százalékpontos csökkenés, míg az előző havi adattal megegyezik – ismertette a vezető közgazdász. A két legnagyobb munkanélküliségű országban az állástalanság egy év alatt jelentősen csökkent: Spanyolországban 12,0 százalékról 11,2 százalékra, míg Görögországban 10,7 százalékról 9,3 százalékra. A legkisebb munkanélküliségi ráta Csehországot és Lengyelországot jellemzi továbbra is (2,8, illetve 2,9 százalék) – emelte ki.
Szerdán az októberi ipari termelői árakat ismerhetjük meg. Szeptemberben az ipari termelés kedvezően alakult: az eurózónában az augusztusi 1,5 százalékos felpattanást 2,0 százalékos csökkenés követte havi alapon, míg az Európai Unió egészében a mérséklődés 2,0 százalék volt. Éves alapon a termelés a két övezetben 2,8, illetve 2,4 százalékkal csökkent. A legnagyobb visszaesést az ír (7,3 százalék), a luxemburgi (6,3 százalék) és a magyar (5,3 százalék) ipar szenvedte el, miközben a legnagyobb bővülés Dániában (7,8 százalék), Belgiumban (6,0 százalék) és Litvániában (3,5 százalék) történt.
Csütörtökön az októberi kiskereskedelmi adatok látnak napvilágot. Szeptemberben a kiskereskedelem volumene az augusztusihoz képest az eurózónában 0,5, az Európai Unióban 0,3 százalékkal növekedett, ami éves összevetésben 2,9, illetve 2,8 százalékos bővülést jelent. A kiskereskedelmi forgalom tehát az Európai Unióban is növekedésnek indult, ami remélhetőleg előbb-utóbb a gazdasági teljesítményen is meglátszik majd. Ugyanakkor az egyes tagállamok között igen nagy és igen nehezen magyarázható különbségek vannak az adatok alapján. Jelentős növekedést ért el a luxemburgi (13,1 százalék), a román (10,3 százalék) és a horvát kiskereskedelem (7,1 százalék), miközben a legnagyobb csökkenést az észt (4,4 százalék), a lengyel és a szlovén (egyaránt 3,0 százalék), továbbá a finn (2,1 százalék) szenvedte el.
Pénteken a harmadik negyedéves GDP-adatok újabb becslése mellett a szolgáltató ágazatok szeptemberi adatait ismerhetjük meg. Augusztusban a szolgáltató ágazatok teljesítménye az eurózónában és az Európai Unióban is 0,4 százalékkal emelkedett havi alapon, miközben az éves növekedés 2,0, illetve 2,2 százalékot tett ki, azaz a szolgáltató ágazatok felfelé húzták a GDP növekedését a negyedévben. Az egyes szolgáltató ágazatok közül kiemelkedő bővülést ért el az információ, kommunikáció ágazat.
Ezen múlhat a Fed következő döntése
Az Egyesült Államokban megjelenő adatok közül a pénteken napvilágot látó novemberi munkaerőpiaci adatokat érdemes kiemelni Regős Gábor szerint. Októberben kedvezőtlen hírek érkeztek a tengerentúli munkaerőpiacról: mindössze 12 ezer új nem mezőgazdasági álláshely jött létre – ez 200 ezer alatt már alacsonynak számít. Egy ennél sokkal erősebb adat járult hozzá az augusztus eleji piaci pánikhoz – most azonban ilyen hatás nem volt. A munkanélküliség az előző hónappal megegyezően 4,1 százalékon alakult, ami egy év alatt 0,3 százalékpontos növekedés. A mostani adat azért is lesz fontos, mert befolyásolja, hogy a Fed csökkent-e kamatot decemberben.
Kedden és szerdán tartja soron következő kamatdöntő ülését a lengyel jegybank. Novemberi ülésén sorozatban tizenkettedszer hagyta változatlanul irányadó rátáját a lengyel jegybank és várakozásaim szerint a kamatszint most is marad 5,75 százalék – vélekedett Regős Gábor.
