Március közepétől a harminc alapvető élelmiszer esetében a kereskedők árrése nem haladhatja meg a tíz százalékot. Ezzel a módszerrel kíván véget vetni a kormány az élelmiszerek túlárazásának. Csak az elmúlt időszakban a tojás esetében az árrés negyven százalék, a vaj és a tejföl esetén pedig több mint nyolcvan százalék volt – emelte ki Orbán Viktor miniszterelnök, elfogadhatatlannak nevezve a havi szinten is jól érzékelhető élelmiszer-drágulást. Lényegében jön tehát a haszonárstop.
– Az árrés az értékesítési és a beszerzési ár különbsége – azaz a közötti eltérés, hogy mennyiért adja és hogy mennyiért veszi az adott kereskedő a terméket. Ezt nézhetjük különbségként vagy hányadosként egyaránt – fontos viszont, hogy a bruttó/nettó értékesítési árat a bruttón/nettó beszerzési árral vessük össze – ismertette lapunk megkeresésére Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza a számítási módot.
A kereskedők az árrésből fedezik a működési költségeket (munkabér, rezsi, karbantartások), az adókat, illetve ebből termelik ki a profitot is. Ez az, aminek a mértékéből vissza kíván venni a kabinet, mintegy haszonárstopot bevezetve.
Nyomon követhető az árrésstop szabályozása
– Az árrés szabályozás betartása többnyire nyomon követhető – derül ki Regős Gábor válaszaiból. Az értékesítési ár ugyanis könnyen megfigyelhető, hiszen ezzel a vásárlók is közvetlenül találkoznak, ezt a hatóság is ellenőrizni tudja. Ami egy fokkal nehezebb kérdés, az a beszerzési ár. Erről a szállítói számlákon van információ, illetve értelemszerűen létezik szerződés, amely az árat tartalmazza vagy az azt meghatározó képletet definiálja – így tehát ez is visszakövethető. Nehézség ott fordulhat elő, ha a polcon „kétféle” beszerzési árú termék van – az első szállítmány beszerzési ára olcsóbb, a másodiké drágább például. Hiszen ilyenkor két különböző ár lehetne érvényben, azaz így gondoskodni kell arról, hogy a különböző árú szállítmányok külön kerüljenek ki.
Egy másik – és sokkal egyszerűbb – módszer lehet ugyanakkor, ha az adott időszaki beszerzések és értékesítések összességét vetik össze az ellenőrzés során – itt persze lehet egy kisebb csúszás a beszerzés és az értékesítés ideje között.
Adódik a kérdés, hogy az árréskorlátozás nem jelenik-e meg más termékekben, amelyek nem tartoznak a haszonárstop körébe. Regős Gábor szerint valamekkora drágítás nem elképzelhetetlen – az áthárítás mértéke egy 0 és 100 közötti skálán vélhetően nem 0 és nem 100 lesz, azaz nem lehet mondani, hogy egyik termék ára sem fog változni, és azt sem, hogy mindegyik másik temréké vagy termékköré módosul. Kérdés, hogy ha már termékek drágítása túl nagy mértékű lesz, arra a kormányzat tud-e valamit lépni – avagy a korlátozás esetleges további kiterjesztése mennyire lenne hatékony.
