Az agrárgéppiacon már nagyon várják, hogy a meghirdessék a Mezőgazdasági üzemek digitális átállásának támogatása című pályázatot, ami a szántóföldi növénytermesztésben nagy beruházási hullámot indíthat meg – mondta a Világgazdaságnak Harsányi Zsolt, a Mezőgazdasági Eszköz- és Gépforgalmazók Országos Szövetsége (Megfosz) elnöke, az Axiál Kft. tulajdonos-ügyvezetője. A digitalizáció további fejlődését segítő pályázat a hírek szerint a harmadik negyedévben jelenik meg, ezen felül pedig több kisebb kiírás is van, amelyek keretében a gépbeszerzések is támogatottak lehetnek, így az erdészeti, a kertészeti és a fiatalgazda-támogatások.
Jelenleg azonban a zsugorodás a jellemző a hazai agrárgéppiacra, ami 2023 második negyedévétől került lejtmenetbe, és az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) tavalyi évet bemutató adatai szerint azóta is folyamatosan csúszik le.
Mindezt a kutatók
- a gabonapiaci helyzet,
- a megnövekedett gépárak,
- a gyengülő finanszírozási lehetőségek, illetve
- a pályázatok kifutása
számlájára írják, amelyek óvatosabbá tették, kivárásra kényszerítették a gazdákat.
Tavaly így még 25 százalékos gépeladás-csökkenést hozó 2023-asnál is nagyobb volt a zuhanás, és további 32 százalékkal zsugorodott a mezőgazdasági géppiac.
Az egyéni gazdaságok és a társas vállalkozások 196,8 milliárd forint értékben vásároltak új mezőgazdasági gépeket és eszközöket, miközben 88,3 milliárd forintot fordítottak alkatrészek beszerzésére, ami viszont 3 százalékos növekedés az előző évihez képest. A teljes forgalomból 99,4 milliárd forint, a gépberuházások összértékének felét fordították erőgép-beruházásokra, amelyeken belül a traktorok 58, a kombájnok 17, míg a teljes értékesítésen belül a traktorok 29, a gabonakombájnok pedig kilencszázalékos részarányt képviseltek.
Érdekes tendencia jellemzi az elmúlt éveket: a mezőgazdaságban használt átlagos lóerő két-hárommal emelkedett. Ez arra vezethető vissza, hogy mindenki arra törekszik, hogy minél kevesebb menetben csináljon meg mindent a földeken – magyarázta Harsányi Zsolt. Ez Nyugat-Európában is jellemző, a nagy traktor 300–350 lóerős, a kis traktor pedig már nem 80-as, mint régen az MTZ, hanem a 130–150 lóerős a legkisebb.
Azt lehet megfigyelni, hogy a gazdák egyre nagyobb lóerejű traktorok után érdeklődnek. Egy ilyen erőgépet általában Magyarországon 800–1200 óráig használják a nagy gazdaságokban és a kisebbekben is 600–800 üzemórát. Ez azt jelenti, hogy egy traktor legkésőbb nyolc-tíz éves korában más eladósorba kerül, mert tízezer üzemóra után már nagyon sokat kellene költeni rá, és mert nem is nagyon üzembiztos.
Ezért van az, hogy a pályázatoknál elsősorban a traktorokra iránt érdeklődnek – jegyzi meg a cikk.
A traktorok piacán a visszaesés 31 százalékos volt 2023-hoz, és 60 százalékos 2022-höz képest. A legnagyobb mértékű visszaesés a gabonakombájnok piacát érintette A gabonakombájn-piac 59 százalékkal esett vissza, mindösszesen 123 új arató-cséplő gép került a gazdaságokba 17,2 milliárd forint értékben, míg egy évvel korábban 299-et értékesítettek 40 milliárd forint értékben. 2022-höz képest pedig 70 százalékkal csökkent az eladott kombájnok száma, akkor 403-at értékesítettek 50,5 milliárd forintért.
Az is látható, hogy a a talajművelés gépeiben is egyre inkább digitálissá válik minden, digitálisan vetünk, permetezünk, és így műveljük a talajt is – mondta Harsányi Zsolt. Mint kiemelte, a nagyobb traktorokhoz már passzolnak azok a munkaeszközök, amelyekkel egy menetben meg lehet csinálni egy sor műveletet, mert sok gazdánál lényeges szempont, hogy kevesebbet kelljen rámenni a földre, egyre kevesebbet bolygatva a talajt, és egyre kevesebb műveletben eljutni az aratásig.
Ebben az irányzatban a talajkímélés mellett lényeges az energiával való spórolás is
– tette hozzá.
Az Aki adataiból az is kiderül, hogy a trendből az öntözőgépek lógtak ki, ezek forgalma ugyanis 83 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi eladásokat, miután tavaly 18,1 milliárd forintért értékesítettek lineáris, körforgó rendszerű, csévélődobos és csepegtető öntöző-berendezéseket a 2023-as 9,9 milliárd forint után.
