Magyarországon minden technológia használható, az éves napsütéses órák száma mindenhol meghaladja a 2000-et. Azonban a leginkább megtérülő a beruházás az alföldi régióban, a nagyobb ipari központok mellett, ahol a megtermelt áram hasznosítása is megoldott.
Ez azt is jelenti, hogy a helyi igényeket (akár háztartási, akár ipari szinten) képes fedezni most is pár tetőre szerelt napelem egy energiatároló egységgel együtt. A perovszkit kristály nem drágítja meg a gyártást, viszont növeli a hatékonyságot, így csak idő kérdése, hogy minden új telepítés ezt a technológiát használja. Igazi létjogosultsága vagy az országos áramellátásban lenne egy ilyen napelemparknak, vagy az ipari termelésben energiaigény fedezése egy-egy ipari park mellé – magyarázta Zay Balázs.
Ami az európai felhasználhatóságot illeti, Zay Balázs elmondta, bár a beesési szög az egyenlítő felé haladva nagyobb, érdekes módon a napelemek nem szeretik a meleget. Ennek oka, hogy a szilícium egy félvezető, ami nagy melegben „elveszíti” az elektronokat. Hasonló folyamatot tapasztalhatunk, ha az okoseszközünket a napon hagyjuk.
A napelem számára az ideális hőmérséklet nagyjából 15 és 35°C fok (standard 25°C). Az ettől való eltérés esetén a teljesítménycsökkenést úgynevezett hőmérsékleti együtthatóval számoljuk ki. Tehát maga a kontinentális éghajlat tökéletesen alkalmas az energiatermelésre, ezen belül viszont igenis számít a beesési szög és a napos órák száma. Ahol ez alacsony, ott csak a polikristályos napelemeknek van létjogosultsága, amelynek bár nagyon alacsony a hatékonysága, de közvetlen napsütés nélkül is tud termelni.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!