Az elmúlt negyedszázad során sokszor változott a panellakások megítélése. Amíg a kétezres években magas rezsijűnek számítottak, addig a panelprogramok és az egyedi mérők felszerelése növelték az energiahatékonyságot és persze az átláthatóságot. Ma pedig kifejezetten rezsivédettnek számítanak – mondta el lapunk megkeresésére Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője az élénk befektetői kereslet lehetséges változása kapcsán.
Fotó: Pesti Tamás
Kifejtette, vannak városok, ahol szinte vagy minden panelházat felújítottak valamilyen mértékben – ilyen például Székesfehérvár –, ez pedig esztétikailag is vonzóbbá teszi a környezetet.
A panellakások pedig még úgy is gyakran 25-30 százalékkal olcsóbbak a társasházi téglalakásokhoz képest, hogy nagy rájuk a kereslet és Budapesten egy év alatt átlagosan 18 százalékot nőttek az ingatlanárak.
Ha átlagokat nézünk, a használt társasházi téglalakások 96, míg a panellakások 65 millió forintért cseréltek gazdátBudapesten. A szórás persze nagy, de a jelentős árkülönbözet továbbra is kimutatható még úgy is, hogy 2024 áprilisában 825 ezer, míg 2025 áprilisában már 1,2 millió forint az átlagos panellakás-négyzetméterár a fővárosban.
A legolcsóbbnak a három dél-pesti kerület, a XX. XXI. és XXIII. számít, a legdrágább pedig a XI. kerület. A tégla és a panel közötti árkülönbözet a vidéki nagyvárosokban is hasonló, a kereslet növekedése, és ezzel együtt pedig a kínálat bő egyharmados csökkenése egyaránt árfelhajtó tényezők. A mintavétel kellően nagy, az eladó házak, lakások darabszáma jóval százezer felett van a portál kínálatáéban országosan egy adott hónapban.
Ebből leszűrhető a befektetői aktivitás is, csak februárban 380 milliárd forint állampapírt váltottak vissza, és mint írtuk, az összegek igen nagy hányada jelent meg az ingatlanpiacon, ami pedig a saját célra vásárlók számára is lépéskényszert jelent.
Ilyen piaci viszonyok miatt fordulhat elő, hogy Debrecen lakótelepei gyakorlatilag a dél-budapesti panelok árszintjét képviselik, Székesfehérváron 870 ezer forint az átlagos négyzetméterár és továbbra is Salgótarján maradt a legolcsóbb 310 ezer forintos átlag-négyzetméterárral. Átlagos eladási árakban Debrecen 59 millió forintos árszintet képvisel, Szeged 830 ezer forintos átlag-négyzetméterár mellett 47 milliót, míg Salgótarjánban átlagosan 18 millióért cserélnek gazdát a panelek.
Az árakat két további tényező befolyásolja, egyik az adott lakótelep népszerűsége. Budapest esetében a Pók utcai vezet másfél millió forintos négyzetméterárakkal, ezt a XI. kerületi Kelenföld és Őrmező, valamint a XIII. kerületi Vizafogó követi.
A másik pedig az adott lakótelepen jellemző lakásméretek. Amíg ugyanis Kőbánya központjában nagyobbak a panellakások és az átlagos eladási ár is magasabb, addig Csepelen több kisebb alapterületű lakás szerepel a kínálatban, jóval kisebbek az eladási árak, mint ahogyan az a hasonló négyzetméterár-átlagok alapján várható lenne.
Adja magát a kérdés, nyár közeledtével a befektetők figyelme nem fordul-e inkább a nyaralók felé, ám itt csak részben van átfedés. A kiadhatóság szempontjából mindenképpen, mivel az éves hozam jó érv lehet egy balatoni nyaraló mellett, amit akár a tulajdonos is használhat vagy szezonálisan ki is adhat. Az amotrizáció így kisebb, vagy pedig az ősztől tavaszig tartó időszakban olcsóbban kínálja bérlésre. A díjak és a hozam alapján egy szezonális kiadás nem rosszabb a budapesti albérletpiac éves hozamánál, hiszen a fővárosban a kínálat jelentősen bővült, a fizetőképesség a határon van – magyarázta a szakértő, hozzátéve, hogy a nyaraló- (és a balatoni albérlet)piac szűkebb és sokan nem is az elsődleges ingatlanjukat vették-veszik a magyar tengernél.
A keresletélénkülés itt is látható, viszont csak a tóparton. A déli parton húsz, az északi parton harminc százalékkal nőtt az érdeklődés tavaly márciushoz képest, a mostani szint pedig az elmúlt évek nyári szezonjának aktivitását közelíti.
