Lesz állami kártalanítás, és egy évre felfüggesztik a telepek tulajdonosai hiteleinek tőke- és kamattörlesztését, a munkások fizetését az állam átvállalja az állami bérgarancia terhére – jelezte.
Nagy István arra kérdésre, hogyan befolyásolja a helyzet a magyar állattenyésztés értékesítési pozícióit tekintettel a húsvéti bárányokra, azt válaszolta, a juhágazatot a kiskérődzők pestise sújtotta, és most a ragadós száj- és körömfájás vírusa is fenyegeti, de az előbbit sikerült leküzdeni, Magyarország mentessé vált, így
a száj- és körömfájás vírussal érintett Győr-Moson-Sopron vármegye és Komárom-Esztergom vármegye három járása kivételével a bárányexport megindulhat.
Nagyon fontos, hogy Ausztria átengedje ezeket a kamionokat Szlovéniába és Olaszországba – fűzte hozzá.
A miniszter felhívta a figyelmet a regionalizáció elvére, azaz arra, hogy a ragadós száj- és körömfájás miatt Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom vármegye három járása biztonsági zóna, onnan a kiszállítás csak belföldi vágásra történhet, viszont az ország többi részéről „az exportnak mennie kell”, ez Magyarország alapvető érdeke.
A szabály az, hogy fogékony állatot Győr-Moson-Sopron vármegyébe be és át nem lehet szállítani, mert a fertőzést nem akarják sem behozni, sem továbbadni, viszont a területen kívüli részről az állatokat szállíthatják, mert biztonságos – mondta. Kiemelte, Győr-Moson-Sopron vármegye területéről az állatokat kiszállítani csak a legközelebbi vágóhídra, közvetlenül vágás céljából lehet. Nagy István szólt arról, hogy a szarvasmarhatelepek mentesítésén túl a következő legnagyobb feladat a sertéságazat működésének biztosítása, ugyanis a térségben hetente „tízezer hízó keletkezik”, már 3,5-4 hete nem történnek kiszállítások, ezért ott majdnem negyvenezer állat halmozódott fel.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!