Van tartalék erőforrás a magyar munkaerőpiacon

A magyar munkanélküliség jócskán elmarad az Európai Unió 5,7 százalékos szintjétől. A friss foglalkoztatási adatokat pénteken közli a statisztikai hivatal. A jegybank lakásárindexe alapján éves összevetésben mérséklődhetett az ingatlanok drágulása.

Illusztráció Fotó: Shutterstock

– A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) e hét péntekén közli a márciusi foglalkoztatási adatokat. Februárban a munkaerőpiacot továbbra is magas foglalkoztatás jellemezte, a foglalkoztatottak száma 4,682 millió fő volt. Ez alig különbözik az egy hónappal és az egy évvel korábbitól – ismertette megkeresésünkre Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza. Emlékeztetett, a munkanélküliségi ráta 4,5 százalékot tett ki, ez az egy hónappal és az egy évvel korábbinál is 0,1 százalékponttal magasabb. A magyar munkanélküliség az Európai Unió 5,7 százalékos szintjétől elmarad, de néhány régiós országban érdemben kisebb a ráta: Csehországban 2,7, Lengyelországban 2,6 százalék, azaz még van tartalék erőforrás a magyar munkaerőpiacon.

Magas a foglalkoztatottság a magyar munkaerőpiacon, Csehországra és Lengyelországra ugyanez igaz
 Fotó: Rosta Tibor/MTI

A Magyar Nemzeti Bank által publikált adatok közül a pénteken megjelenő negyedik negyedéves lakásárindexet érdemes kiemelni Regős Gábor szerint. A harmadik negyedévben gyorsult a lakásárak emelkedése: a második negyedéves 13,1 százalékról 14,5 százalékra. Ez az inflációt érdemben meghaladó lakásár-növekedést jelent. Negyedéves összevetésben ugyanakkor a korábbinál kisebb mértékben, 3,1 százalék helyett 2,2 százalékkal emelkedtek az árak. 

– Az előző év azonos időszakához képest az egyes településtípusok közül legnagyobb mértékben, 19,7 százalékkal a községekben emelkedtek a lakásárak. Ezt követte a főváros 14 százalékos drágulása, miközben a vidéki városokban „csupán” 12,3 százalékkal lettek drágábbak a lakások – ismertette Regős Gábor.

A Nemzetgazdasági Minisztérium csütörtökön közli az államháztartás március végi helyzetének részletes adatait. Márciusban a deficit magasan alakult, 831 milliárd forintot tett ki, ami az elmúlt 24 év második legkedvezőtlenebb adata. Ebben szerepe van a lakossági állampapírok kamatfizetésének is – hogy minek még, azt a részletes tájékoztatóból megtudjuk. 

– Az első negyedévben 2554,1 milliárd forintot tett ki az államháztartás hiánya, ami az éves pénzforgalmi hiányterv 62 százaléka. Ebben bár szerepet játszanak egyedi hatások is, jól látható, hogy takarékos gazdálkodásra vagy rosszabb esetben beavatkozásra lehet szükség ahhoz, hogy az idei hiánycél tartható legyen – hívta fel a figyelmet Regős Gábor.

Az Eurostat a héten több fontos adatot is közöl – ismertette a szakértő. Kedden jelennek meg a tavalyi negyedik negyedéves (és így az éves) költségvetési hiány és államadósság adatok, szerdán pedig a februári építőipari és termék-külkereskedelmi adatokat ismerhetjük meg. A harmadik negyedévben az eurózóna költségvetési hiánya a GDP 2,6, míg az Európai Unióé a GDP 2,9 százalékát tette ki. Ez az előző negyedévhez képest 0,5, illetve 0,4 százalékpontos csökkenés, miközben éves összehasonlításban a hiány egy, illetve 0,7 százalékponttal mérséklődött. 

A szezonálisan kiigazított adatok alapján jelentős többlet jellemezte az ír (14,5 százalék), illetve a ciprusi (4,9 százalék) költségvetést, miközben a legnagyobb hiányt Bulgáriában (8,7 százalék), Romániában (8,6 százalék) és Lengyelországban (6,7 százalék) mérték – sorolta a vezető közgazdász.

Az eurózóna államadóssága a harmadik negyedévben a GDP 88,2 százalékát tette ki, hasonlóan a második negyedévhez. Ez az egy évvel korábbinál mindössze 0,2 százalékponttal alacsonyabb érték. Az Európai Unió egészének adóssága a GDP 81,6 százalékát érte el, ami negyedéves szinten nem jelent változást, míg éves összevetésben 0,1 százalékpontos emelkedést jelent.

Januárban az építőipari teljesítménye az eurózónában 0,2 százalékkal nőtt, míg az Európai Unióban ugyanennyivel csökkent a januárihoz képest. Éves összevetésben a termelés volumene az eurózónában nem változott, míg az Európai Unióban 0,2 százalékkal emelkedett. Az egy évvel korábbihoz képest az ágazat teljesítménye legnagyobb mértékben Szlovéniában (10,7 százalék) bővült, míg leginkább Magyarországon (9,6 százalék), Franciaországban (7,1 százalék) és Svédországban (6,1 százalék) esett vissza.

Az eurózóna külkereskedelmi többlete januárban jelentősen csökkent: az egy évvel korábbi 10,6 milliárd euróról egymilliárd euróra. Az export három míg az import 7,6 százalékkal emelkedett – ez utóbbiban szerepe lehetett a magas világpiaci gázárnak, ugyanakkor a gépek és a járművek egyenlegének is kedvezőtlen hatása volt. Az Európai Unió esetében a kivitel 4,4, míg a behozatal 10,9 százalékkal bővült, így az egyenleg 6,7 milliárd eurós többletből 5,4 milliárd eurós deficitbe fordult át.