Harminc kilométeres sáv után ér véget az agglomerációs álom

A nagyvárosoktól mért 25-30 kilométeres távolság az új választóvonal; ebben a zónában több mint 3300 fővel nőtt a kisebb települések lakossága 2025-ben, máshol azonban a községeket és nagyközségeket is a népességszám csökkenés jellemzi. A húsz legnagyobb lakosságszám-csökkenést elszenvedő terület kivétel nélkül nagyváros vagy budapesti kerület, az agglomeráció népszerűségét a bejutási lehetőség is meghatározza.

Fotó: Havran Zoltán

Budapest belvárosa meglepőt válaszolt

Míg a népességcsökkenési listán az első húsz helyén kivétel nélkül budapesti kerületek és megyei jogú városok alkotják – ahonnan a lakók az agglomerációba vándorolnak –, három fővárosi kerület mégis bekerült a legnagyobb növekedést elérő települések közé:

• A XIII. kerületben a tömegesen átadott újépítésű projektek generáltak lakosságszám-növekedést. 
• Miközben a VI. kerületben a Airbnb-szabályozás, azaz a rövid távú lakáskiadás szigorításának hatására a korábbi turisztikai célú lakások egy része állandó lakóhellyé vált. 

Az I. kerület a toplista igazi meglepetése, ahol az elmúlt időszakban jelentősen több beköltözőt regisztráltak a korábbi évek átlagánál.

Balogh László a fővárosi lakáspiac alakulásáról elmondta: „Budapest lakossága tavaly is csökkent, ez pedig erősíti azt a piaci összefüggést, amely szerint a fővárosi drágulás eredményeként többen költöznek ki. A gyakorlatot a számadatok is alátámasztják, mivel az ingatlan.com lakásárindexe 2025-ben 20 százalékos drágulást mutatott a fővárosban. Mindeközben Budapest lakossága kilencezer fővel csökkent, míg Pest vármegye népessége 3100 fővel bővült.