Magyar modell alapján avatkozna Brüsszel az energiaárakba

Magyar megoldást alkalmazna, de az orosz energiát továbbra is nélkülözni kívánja az Európai Bizottság elnöke. Volt már szándék korábban is az energiaárak megfékezésére, de a halogatás miatt meghiúsult.

Az EU támogatások vagy árplafon bevezetését fontolgatja a földgázra, hogy ezzel megfékezze a meredeken emelkedő villamosenergia-árakat is – mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán reggel Strasbourgban az európai parlamenti képviselőknek. A gázársapka ötletének újbóli felvetéséről az Euractive számolt be.

Bár van szándék uniós részről az energiaárak megfékezésére, úgy tűnik, néhány meghatározó tény valamiért kimarad a képletből
Fotó: Kallus György

A Világgazdaság által közölt tudósításból kitűnik, a bizottság elnöke nem tett említést a Barátság kőolajvezeték lezárásáról. Mivel a Hormuzi-szoros – az a keskeny tengeri útvonal, amelyen normál esetben a globális LNG-szállítmányok egyötöde és az olajrakományok egynegyede halad át – továbbra is zárva van, az európai gázárak több mint 50 százalékkal emelkedtek, miközben az olaj ára időnként átlépte a hordónkénti 100 dolláros szintet – emlékeztet az Euractive.

A háború tíz napja már 3 milliárd eurónyi többletköltséget okozott az európai adófizetőknek a fosszilisenergia-importban

– mondta Ursula von der Leyen, szót sem ejtve arról, hogy az ukrán energiaútonállás milyen károkat okozhat a közép-európai uniós adófizetőknek.

Az európai lap hátterét érdemes három fontos ponttal kiegészíteni a Világgazdaság cike szerint:

1. Gázársapkáról egyszer már döntött az unió, az ukrajnai háború kirobbanásának évében, 2022 decemberében, ám az európai energiaválságot nem tudták vele megelőzni. Egyszerűen lekésték az eseményeket, és az árkorlátozás életbe sem lépett, mert már akkor hozták, amikor a gázárak visszavonulóban voltak a drámai csúcsokról. Az „eredmény” hatalmas inflációs hullám volt, és a Von der Leyen által most emlegetett költség sokszorosa: csak Magyarország számlája egy év alatt ennek a háromszorosával emelkedett meg.
2.  Magyarországon az üzemanyagra most életbe lépett „védett ár” előtt már régóta a rezsicsökkentés oltalmazza az energiaár hullámzásától a háztartásokat, amit Brüsszel és a magyar Tisza Párt részéről visszatérő támadások értek.
3.  Magyarország és Szlovákia az Európai Bizottság hatékony védelmét kérte a Barátság kőolajvezetéket lezáró ukrán akció ellen, miközben Zelenszkij elnök ráadásul még életveszélyesen meg is fenyegette az EU-tag Magyarország kormányfőjét. Brüsszelnek csak egy szavába kerülne az olajcsap kinyitása és a fenyegetőzés leállítása, de ez a szó nem hangzik el. 

A román lapok riadtan hozzák az egyre magasabbra kúszó üzemanyagárakról szóló híreket, és egyre erősebb a félelem, hogy az energia drágulása felhajtja az inflációt, mielőtt még visszavonult volna, némi enyhülést nyújtva a legszegényebbeknek.

Az Adevarul hosszú szerdai címlapcikkében kormányzati beavatkozást sürget Dumitru Chisăliță, az Okosenergia Egyesület elnöke, különben társadalmi feszültségek jelentkeznek az áremelkedések kárvallottjai és haszonlélvezői közt. Bár nem nevezik nevén, de utalnak a magyar példára, úgy fogalmaznak, van precedens a felelősségvállalásra.