Nagy kérdés, hogy honnan lesz Európának földgáza

Nem érzi Európa a döntése súlyát. Ugyanis az orosz eredetű földgáz kitiltása súlyosabb következményekkel járhat, mint a kőolaj mellőzése, ráadásul a gáz-infrastruktúrát (beleértve az LNG-t is) költségesebb és időigényesebb is helyreállítani az iráni háború után.

Fotó: STEFAN SAUER Forrás: DPA

Amíg az Európai Unió is elhalasztja az orosz olaj kitiltását a térségből, a földgáz esetében fel sem vetődött hasonlónak még csak a terve sem, holott a valóságban az iráni háború nagyobb csapást mért a földgázra, mint az olajra. A globális gázellátási lánc kevesebb átirányítási lehetőséggel és kisebb tárolási kapacitással rendelkezik, mint az olajpiac – jelezte blogján Tóth Máté energiajogász.

Önsorsrontó politika ragaszkodni az orosz földgáz kivezetéséhez úgy, hogy az iráni háború miatt elég LNG sem érkezik
Fotó: CFOTO / NurPhoto

A jelen helyzettel kapcsolatban Somosi Zoltán, a Klímapolitikai Intézet kutatója lapunk megkeresésére elmondta, a földgázellátásra Európában számos útvonal működik. Csővezetéken keresztül az uniós földgáz több helyről származik, köztük Norvégiából (30 százalék), Algériából (tíz százalék), és Törökország felől (tíz százalék) azeri és orosz eredetű földgáz. 

A kieső orosz kapacitásokat pedig LNG-vel pótoljuk, ez az európai fogyasztás negyven százalékát teszi ki. Az európai ellátás csupán négy százaléka származott a háború előtt Katarból, míg a világ LNG-kereskedelmének ötöde esett ki. A világpiacról kieső mennyiség pedig globális versenyt indít el a szállítmányokért Ázsia és Európa között, ugyanis az LNG-piac szűkös. Ennek látjuk az árfelhajtó hatását is: mind Ázsiában, mind Európában közel duplájára ugrott a földgáz ára. Elhúzódó konfliktus esetén pedig ez tovább fog nőni. 

Nyugat-Európa a földgáz csővezetékes kapacitásait elsősorban Norvégia felől már teljesen kihasználta, nincs lehetőség növelésre, így mindenképpen szüksége van LNG-re a gáztározók feltöltéséhez. Ez a magas árak, a világpiaci verseny és a kieső LNG-kapacitások miatt energiabiztonsági kockázat. Magyarország ennél jóval előnyösebb pozícióból készülhet tartalékai feltöltésére. A magyar gáztározók 33 százalékon, az európai átlagnál 5 százalékkal magasabb telítettséggel rendelkeznek. Magyarország kormánya az elmúlt években diverzifikálta a beszerzést, LNG-szerződéseket is kötött, azonban a Déli Áramlat földgázvezeték továbbra is az első számú beszerzési út. Ezáltal Magyarország ellátása a földgáz területén biztosított, nem kell LNG-szállítmányokért licitálnia. Azonban az elhúzódó háború megnöveli ezen az útvonalon érkező földgáz árát is, ugyanis az indexálva van a holland gáztőzsdéhez. Magyarországnak azonban flexibilitást nyújt a vezeték, így a tartalékok feltöltését meg tudja akkor is tenni, mikor a világpiaci ár már normalizálódott.

Bár Magyarország helyzete e téren nem kritikus, az Európai Unióban elszabaduló energiahordozó-árak inflációs nyomást fognak gyakorolni, mely az infláció akár kétszázalékos növekedését is eredményezheti. Ennek egyik oka, hogy a gáz árának növekedése (amely nagyobb, mint az olajé!) az áramot is drágítja. Mint írtuk, a földgáz mint legdrágább áram-előállítási mód határozza meg a villamos energia tőzsdei árát függetlenül attól, hogy az adott ország energiamixében mekkora hányadot képvisel.

Ezen túl – ismerteti a további káros következményeket Tóth Máté energiajogász –, a gáz- és az LNG-infrastruktúrát nehezebb helyreállítani, mint a kőolajét, valamint a tárolási lehetőségek is korlátozottabbak. A földgázt pedig még a kőolajnál is kendőzetlenebbül használják geopolitikai célra. Trump a héten bejelentette, hogy nem ad az EU-nak több LNG-t, ha nem ratifikálják a tagállamok a tavalyi megalázó kereskedelmi megállapodást. Putyin meg épp átirányítani készül a nyugat-európai orosz LNG-szállítást kelet felé.