Egyre többen döntenek a tartós befektetési számla mellett, és jó okuk van rá

Mintegy harmadával nőtt a tartós befektetési számlák száma egy év alatt, a nyugdíj-előtakarékossági számlák mennyisége pedig ismét átlépte a 100 ezret – derül ki az MNB legfrissebb adatközléséből. Megnéztük, miért választják ezeket egyre többen, és milyen előnyökkel járnak más befektetési formákkal szemben.

Illusztráció Fotó: Shutterstock

A Magyar Nemzeti Bank április elején tette közzé a befektetési szolgáltatók értékpapír-állományának 2025. végi helyzetéről szóló közleményét. Ez alapján a tartós befektetési számlák (tbsz-ek) száma 34 százalékkal nőtt egy év alatt, 2025 decemberében már közel 520 ezernél járt, és az ezeken tartott vagyon is jelentősen, 28 százalékkal megugrott. Az átlagösszeg 14,4–16 millió forint körül maradt. A tavalyi év során fokozatos lassulás mellett is folyamatos volt a növekedés: míg 2025 márciusában az előző negyedévhez képest 17,22 százalékkal nőtt a tbsz-ek száma, a második negyedévre 9,05 százalékkal, a harmadikra 3,15 százalékkal, a negyedikre pedig 1,82 százalékkal lett több.

Mintegy harmadával nőtt a tartós befektetési számlák száma egy év alatt, a nyugdíj-előtakarékossági számlák mennyisége pedig ismét átlépte a 100 ezret (Illusztráció)

Sok pénz megspórolható a tartós befektetési számlákkal

A tbsz-ek népszerűsége növekedésének hátterében feltehetően az áll, hogy akik ezt választják, megspórolhatják a 15 százalékos kamatadót (szja) és a 13 százalékos szociális hozzájárulást (szocho), vagyis összesen 28 százaléknyi adót – derül ki a Money.hu elemzéséből.

„A tbsz számlák azután lettek igazán népszerűek, hogy 2023 júliusában a kormány a 15 százalékos kamatadó mellé 13 százalék szochót is kivetett a kamatnyereségekre. A tbsz-ek száma ennek hatására 274 ezerről 519 ezerre nőtt azóta, vagyis majdnem megduplázódott. A 2025-ben látott 34 százalékos emelkedés annak fényében érthető, hogy 5 év alatt a tbsz-szel 28 százalék adót lehet megspórolni, ami nem elhanyagolható” – magyarázta el a jelenség hátterét a Money.hu pénzügyi elemzője, Richter Ádám.

A tbsz egy olyan számlatípus, amivel a befektetésekre vonatkozó adók (kamatadó, osztalékadó, szocho, árfolyamnyereség-adó) mértéke 3 év alatt mérsékelhető, 5 év alatt pedig akár nullára csökkenthető.

Kétféle tbsz-típus létezik, ezeket keverni nem lehet: az egyiken lekötött forintbetét helyezhető el, a másikon értékpapír típusú befektetések (például részvény, befektetési jegy, kötvény) tarthatóak.

Szintén népszerűek a nyugdíj-előtakarékossági számlák (nyesz), amelyek csak annyiban térnek el a tbsz-ektől, hogy csak nyugdíjba vonuláskor (minimum 10 év elteltével) lehet adómentesen hozzáférni. Mivel egy év alatt közel 6700-an nyitottak ilyen számlát, ma már több mint 100 000 aktív számla van, melyeken átlagosan 6,2 millió forintot tárolnak.

„A nyesz hosszan tartó lejtmenete 90 380 darab számlánál állt meg, hogy aztán 2024 márciusától lassú, de folyamatos emelkedésbe kezdjen. A legfrissebb adatok szerint 103 000 nyesz-számla van Magyarországon, amiken átlagosan közel 6,2 millió forint nyugdíjcélú megtakarítást tartanak” – mutatott rá a Money.hu elemzője.

A nyeszek esetében érdemes észben tartani, hogy május 20-ig lehet igénybe venni a 20 százalékos, akár 100 000 forintos szja-visszatérítést, mivel eddig kell beadni az adóbevallást. Aki eddig nem nyilatkozik, az elveszíti a tavalyi évre vonatkozó, nyesz után járó adóvisszatérítést.