Nyeregben érezheti magát, megfúrná Paks II-t az Energiaklub

Az osztrák kormány által támogatott Energiaklub Paks II építésének felfüggesztését követeli az új magyar kormánytól. Független szakmai álláspontnak beállított javaslatcsomagot juttattak el Kapitány István miniszterhez, aki az atomerőművi beruházás felülvizsgálatáért felel. Azonban az indokok ugyanazt a Paks II-ellenes politikai nyomásgyakorlást tükrözik, amely évek óta tart és azt szolgálja, hogy a magyar áramellátás továbbra is kiszolgáltatott maradjon, mégpedig főleg az osztrák termelésnek.

The Paks II Nuclear Power Plant (Photo: MTI)

Amikor a nap lemegy, Ausztria keres

Magyarország esetében ez különösen éles kérdés. Ha Paks II nem épül meg, miközben az ország villamosenergia-igénye folyamatosan nő, Magyarország egyre nagyobb importra szorul, ami nemcsak ellátásbiztonsági, hanem gazdasági és szuverenitási probléma is.

A Paks II atomerőmű építése zavartalanul halad/Fotó: Polyák Attila

A napi árfolyamok dinamikája jól mutatja, hol húzódik az osztrák gazdasági érdek – világít rá a szakértő elemzése. Napközben – különösen tavasszal és nyáron – a naperőművek olyan mennyiségű villamos energiát termelnek, hogy a tőzsdei árak nulla euró/MWh közelébe süllyednek, sőt egyre gyakrabban negatív tartományba esnek. Este viszont a helyzet teljesen megfordul: amikor a napelemek „elmennek aludni”, Magyarországnak több ezer MW importra van szüksége, a tőzsdei árak pedig 200–400 euró/MWh közé emelkednek. Ausztria ilyenkor elképesztő áron értékesíti a folyamatosan termelő vízerőművei, illetve a napközben, akár negatív áron feltöltött szivattyús-tározós erőművei áramát. Elemi érdeke tehát, hogy ne épüljön meg az a Paks II, amely az eredeti számítások szerint 55 euró/MWh szinten termelhet villamos energiát.

Manipulatív számháború

A Paks II-t elemző írásaiban az Energiaklub következetesen elhallgatja a fentieket Hárfás Zsolt szerint, ahogyan azt is, hogy az európai árampiacon

• 2022-ben és 2023-ban rendszeresen 300–500 euró/MWh,
• extrém esetekben 800–1000 euró/MWh tőzsdei árak alakultak ki,
• és 2025-ben is jóval 100 euró/MWh feletti éves átlagárakat láthattunk.

Összehasonlításképpen: 2025-ben a paksi atomerőmű, a magyar villamosenergia-rendszer legolcsóbb nagyüzemi termelője mintegy 15 forint/kWh termelési egységköltséggel működött, ami nemzetközi összehasonlításban is rendkívül alacsony.
Paks II a szervezet által emlegetett 8000–9000 milliárd forintos beruházási költsége Hárfás írása alapján szintén manipulatív kommunikáció, mert ezek nem hivatalos projektköltségeket tükröznek. Becslésekről, inflációs hatásokról és a kapcsolódó hálózati beruházások értékének hozzáadásáról van szó valójában.

Különösen visszás az Energiaklub érvelése azért is, mert amikor a projekt csúszásáról és bizonytalanságáról beszélnek, elhallgatják, hogy ezekhez a késedelmekhez részben maguk is hozzájárultak. Az elmúlt években – részben osztrák finanszírozással – zöldszervezetek és politikusok folyamatosan próbálták lassítani a beruházást európai jogi eljárásokkal és politikai nyomásgyakorlással. Az Európai Bíróság Ausztria fellebbezése alapján helyezte hatályon kívül a Paks II-vel kapcsolatos bizottsági jóváhagyást, ami egyébként nem akadályozza a beruházás folytatását.