Igényli a világ a feldolgozott élelmiszereket, de kell a hozzáadott érték

A napokban jelent meg az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezetének idei évre vonatkozó élelmiszeripari előrejelzése. Ebből sokféle érdekes tendencia kiolvasható, például tovább nő a globális húsfogyasztás, stabil marad a gabonából készült feldolgozott termékek iránti kereslet, de van jó hír is: több halat és valamivel kevesebb cukrot eszünk. Összességében pedig a hozzáadott értéket képviselő termékekeket keresik a fogyasztók. De mit jelent mindez a hazai élelmiszeriparnak?

Illusztráció Fotó: Havran Zoltán

Több hal, kevesebb cukor

A FAO szerint a halászati és akvakultúra-termékek globális fogyasztása tovább bővül. Ez a trend a feldolgozott élelmiszer iparának is fontos jelzés. A fenntartható forrásból származó, magas fehérjetartalmú és könnyen elkészíthető termékek iránti kereslet hosszabb távon erősödhet. A fagyasztott, konzervált vagy egyéb módon feldolgozott haltermékek szerepe ennek megfelelően tovább növekedhet

Bár a cukor továbbra is fontos alapanyaga számos feldolgozott élelmiszernek és italnak, a fogyasztási dinamika mérséklődik. A FAO szerint a lassabb növekedés részben annak tulajdonítható, hogy a gyengébb gazdasági környezet visszafoghatja a keresletet a cukrot felhasználó élelmiszer- és italágazatokban. Ez a feldolgozóiparnak azt jelentheti, hogy tovább nőhet a jelentősége a reformulációnak, a csökkentett cukortartalmú termékeknek és az alternatív összetételű élelmiszerek fejlesztésének.

Kell a hozzáadott érték

De mit jelenthet mindez a hazai élelmiszeriparra nézve? A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara írása szerint lehetőséget, hogy a mezőgazdasági alapanyag-termelésre építve nagyobb arányban állítson elő magasabb hozzáadott értékű feldolgozott termékeket. A globális trendek alapján jelentős perspektíva van a gabonaalapú kényelmi termékekben, a magasabb feldolgozottságú tejtermékekben, a baromfihúsra épülő készítményekben, valamint a fehérjedús és könnyen elkészíthető élelmiszerek fejlesztésében.