Orbán Viktor: Közép-Európa felértékelődik, erősödik

Megerősödik Magyarország és Szlovénia geopolitikai súlya azáltal, hogy kiépül a két ország közt egy új energetikai kapcsolat – jelentette ki Orbán Viktor a magyar–szlovén villamosenergetikai hálózatokat összekötő projekt alapkőletételén. A kormányfő leszögezte: már régen nem a német–francia tengelyről szól csak az Európai Unió, hiszen kulcskérdés a nyugat- és a közép-európai országok közti kapcsolat is.

Kidrièevo, 2020. október 14. A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor magyar (b) és Janez Jansa szlovén miniszterelnök (j) könyökérintéssel köszöntik egymást a 2 x 400 kV-os Cirkovce-Pince távvezeték alapkõletétele elõtt Kidrièevóban 2020. október 14-én. A tervezett távvezeték a Szlovénia-Magyarország-Horvátország összeköttetés része, a ljubljanai kormány egyik fõ prioritása a szlovén energetikai infrastruktúra fejlesztésében. A távvezeték létrehozza az elsõ államközi kapcsolatot a magyar átviteli hálózattal, növeli a szlovén villamosenergia-rendszer, az átviteli hálózat és az import átviteli kapacitás megbízhatóságát, és elõre nem látható események vagy mûködési problémák esetén javítja az ellátás megbízhatóságát. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher Fotó: Benko Vivien Cher Forrás: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda

Janez Janša emlékeztetett arra, hogy a projektre húsz évet kellett várni, a teljes előkészítése több mint tízszer annyi időbe telt, mint amennyibe az építése fog. A kormányfő tájékoztatása szerint a távvezeték a ljubljanai kormány egyik prioritása a szlovén energetikai infrastruktúra fejlesztésében.

Már az 1990-es évek közepén tárgyalások kezdődtek egy magyar–horvát–szlovén, 400 kV-os távvezetéki összeköttetés kiépítéséről, amelynek utolsó fázisa lesz a Cirkovce–Pince távvezeték megépítése – tájékoztatta lapunkat a magyar villamosenergia-ipari rendszerirányító, a Mavir.

A beruházás eredményeként a tervek szerint 2021-ben Szlovéniával is létrejön a magyar villamosenergia-átviteli hálózat közvetlen összekapcsolása. A projekt az uniós energiapolitikai célok szempontjából is jelentős, ezért szerepel az úgynevezett közös érdekű projektek listáján.

– A gyorsuló ütemben átalakuló uniós energiapiacon egyre fontosabb ellátásbiztonsági szempont a rugalmasság, amit nemcsak technikai, hanem egyre inkább piaci eszközök, így a piacok összekapcsolódása is támogat. Ezért rendkívül lényeges a nemzetközi távvezetéki kapcsolatok folyamatos bővítése, megerősítése. A magyar energiapiac szempontjából jelentős lépés, hogy a tervek szerint 2021 végén Szlovéniával is létrejön az összeköttetés – mondta Biczók András, a Mavir Zrt. vezérigazgatója.

Hosszadalmas út az eredményig

Szlovénia az utolsó olyan szomszédos ország, amellyel eddig nem volt távvezetéki összeköttetése Magyarországnak. Már az ezredfordulót megelőzően elkészült a Hévíz és a szlovén–horvát–magyar hármas határ közötti kétrendszerű vezeték az MVM, az átviteli hálózat akkori tulajdonosának beruházásban. Első lépésben 1999-ben így létrejött az összeköttetés Hévíz és a horvátországi Tumbri, majd 2004-ben egy új, horvátországi alállomás átadását követően ez Hévíz és Žerjavinec közötti kapcsolat. Ekkor a magyar oldalon a majdani szlovén távvezetékhez már megépült egy öt kilométeres elágazás Szlovénia felé. Az ezredfordulót követően a magyar és a szlovén fél felújította a tárgyalásokat az összeköttetés kiépítéséről, de a szlovén rendszerirányítónak, az Elesnek több nehézséggel is meg kellett küzdenie, ami lassította a folyamatot. A problémák megoldása után ismét elkezdődhettek a szlovén oldali munkák, a magyar oldalon pedig mindössze néhány kisebb feladatot kell még elvégezni a távvezetéken, illetve a csatlakozó alállomáson, ezek két-három hónapot vehetnek igénybe.