Orbán Viktor: Közép-Európa felértékelődik, erősödik

Megerősödik Magyarország és Szlovénia geopolitikai súlya azáltal, hogy kiépül a két ország közt egy új energetikai kapcsolat – jelentette ki Orbán Viktor a magyar–szlovén villamosenergetikai hálózatokat összekötő projekt alapkőletételén. A kormányfő leszögezte: már régen nem a német–francia tengelyről szól csak az Európai Unió, hiszen kulcskérdés a nyugat- és a közép-európai országok közti kapcsolat is.

Kidrièevo, 2020. október 14. A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor magyar (b) és Janez Jansa szlovén miniszterelnök (j) könyökérintéssel köszöntik egymást a 2 x 400 kV-os Cirkovce-Pince távvezeték alapkõletétele elõtt Kidrièevóban 2020. október 14-én. A tervezett távvezeték a Szlovénia-Magyarország-Horvátország összeköttetés része, a ljubljanai kormány egyik fõ prioritása a szlovén energetikai infrastruktúra fejlesztésében. A távvezeték létrehozza az elsõ államközi kapcsolatot a magyar átviteli hálózattal, növeli a szlovén villamosenergia-rendszer, az átviteli hálózat és az import átviteli kapacitás megbízhatóságát, és elõre nem látható események vagy mûködési problémák esetén javítja az ellátás megbízhatóságát. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher Fotó: Benko Vivien Cher Forrás: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda

Munkalátogatáson a szlovéniai Kidričevoban találkozott Orbán Viktor magyar kormányfő Janez Janša szlovén miniszterelnökkel. A két kormányfő részt vett a Cirkovce–Pince villanyvezeték építésének alapkőletételi ünnepségén is.

– Közép-Európa felértékelődik, erősödik, a jelentősége nő, és az egész Európai Unió növekedési centruma keleti irányba tolódik, Közép-Európába – mondta Orbán Viktor a távirati iroda tudósítása szerint. Kiemelte, hogy ha egy térség felértékelődik, akkor ott a nagy és erős országok befolyást próbálnak szerezni, így a fontos országok és térségek geopolitikai játszmák színterévé is válnak. A kormányfő úgy vélte, ilyenné vált a mi térségünk is, geopolitikai játszmák színterévé, de erre nem problémaként kell tekinteni, hiszen az jó jel, hogy a Közép-Európa térség fontossá vált. – Már régen nem a német–francia tengelyről szól csak az EU, Nyugat-Európának a közép-európai országokkal kialakított kapcsolata legalább olyan kulcskérdés – jelentette ki.

Orbán Viktor magyar (balra) és Janez Janša szlovén miniszterelnök köszöntik egymást a 2×400 kV-os Cirkovce–Pince távvezeték alapkőletétele előtt Kidricevóban Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien

A projektről Orbán Viktor elmondta, hogy ez az elmúlt évtizedek legnagyobb szlovén–magyar beruházása, amellyel a két ország a geopolitikai játszmákban megerősíti pozícióit. Hozzáfűzte, hogy a gázvezetékrendszerek összekötésével, illetve a vasúti kapcsolat kapacitásának növelésével tovább erősíthetnék a partnerek a jelentőségüket, ami a szuverenitás és a geopolitikai játszmák elleni ellenálló képességet is növelné.

Orbán Viktor leszögezte, hogy a beruházás közös, szlovén és magyar érdek és egyben közép-európai érdek is. – Amikor egy nép úgy dönt, hogy összeköti magát egy másik országgal, ahhoz kell némi bizalom, különösen ha olyan létfontosságú eszközt kötnek össze, mint a villamosenergia-ellátás – jelentette ki, majd emlékeztetett arra, hogy Magyarországnak speciális történelme van, hosszú ideig inkább bizalmatlanság vette körül, sok energiát kellett arra fordítania, hogy bizalmi viszonyt alakítson ki a szomszédaival. Ez változó sikerrel jár a kormányfő szerint, de vannak országok, amelyekkel a kapcsolatok nagyon jól állnak. Úgy vélte, hogy Szlovéniával lemaradtak, „a két nép nem nagyon vett tudomást egymásról”, egymást nem zavarva próbálta élni az életét az elmúlt húsz-harminc évben. Ezt nagy luxusnak tartja a miniszterelnök, aki szerint ha van két nép, amely bizalmi viszonyban is lehetne egymással, összekapcsolhatja az erőforrásait, mind a két nép előrébb jut. Kifejezte abbéli reményét, hogy a beruházás ráébreszti a két országot, hogy sokkal közelebb van egymáshoz, mint gondolni szokták.

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy ma a gáz Európában Magyarországon a legolcsóbb, és a villamos energia ára a magánfogyasztóknak a második legolcsóbb. Ezért is fontos, hogy az energiarendszer lendületben legyen, rugalmas legyen, összekapcsolt legyen.

Janez Janša emlékeztetett arra, hogy a projektre húsz évet kellett várni, a teljes előkészítése több mint tízszer annyi időbe telt, mint amennyibe az építése fog. A kormányfő tájékoztatása szerint a távvezeték a ljubljanai kormány egyik prioritása a szlovén energetikai infrastruktúra fejlesztésében.

Már az 1990-es évek közepén tárgyalások kezdődtek egy magyar–horvát–szlovén, 400 kV-os távvezetéki összeköttetés kiépítéséről, amelynek utolsó fázisa lesz a Cirkovce–Pince távvezeték megépítése – tájékoztatta lapunkat a magyar villamosenergia-ipari rendszerirányító, a Mavir.

A beruházás eredményeként a tervek szerint 2021-ben Szlovéniával is létrejön a magyar villamosenergia-átviteli hálózat közvetlen összekapcsolása. A projekt az uniós energiapolitikai célok szempontjából is jelentős, ezért szerepel az úgynevezett közös érdekű projektek listáján.

– A gyorsuló ütemben átalakuló uniós energiapiacon egyre fontosabb ellátásbiztonsági szempont a rugalmasság, amit nemcsak technikai, hanem egyre inkább piaci eszközök, így a piacok összekapcsolódása is támogat. Ezért rendkívül lényeges a nemzetközi távvezetéki kapcsolatok folyamatos bővítése, megerősítése. A magyar energiapiac szempontjából jelentős lépés, hogy a tervek szerint 2021 végén Szlovéniával is létrejön az összeköttetés – mondta Biczók András, a Mavir Zrt. vezérigazgatója.

Hosszadalmas út az eredményig

Szlovénia az utolsó olyan szomszédos ország, amellyel eddig nem volt távvezetéki összeköttetése Magyarországnak. Már az ezredfordulót megelőzően elkészült a Hévíz és a szlovén–horvát–magyar hármas határ közötti kétrendszerű vezeték az MVM, az átviteli hálózat akkori tulajdonosának beruházásban. Első lépésben 1999-ben így létrejött az összeköttetés Hévíz és a horvátországi Tumbri, majd 2004-ben egy új, horvátországi alállomás átadását követően ez Hévíz és Žerjavinec közötti kapcsolat. Ekkor a magyar oldalon a majdani szlovén távvezetékhez már megépült egy öt kilométeres elágazás Szlovénia felé. Az ezredfordulót követően a magyar és a szlovén fél felújította a tárgyalásokat az összeköttetés kiépítéséről, de a szlovén rendszerirányítónak, az Elesnek több nehézséggel is meg kellett küzdenie, ami lassította a folyamatot. A problémák megoldása után ismét elkezdődhettek a szlovén oldali munkák, a magyar oldalon pedig mindössze néhány kisebb feladatot kell még elvégezni a távvezetéken, illetve a csatlakozó alállomáson, ezek két-három hónapot vehetnek igénybe.