Hazai cégek megítélését befolyásolhatja a Gyurcsány-család

Európai uniós pénzből minősítheti a magyar munkahelyeket, vállalkozásokat a Magyar Szakszervezeti Szövetség és a konföderációs tag Vasas Szakszervezetek. Ez azért aggályos, mert a szövetség idehaza és külföldön is rendszeresen bírálja a kormányt, ráadásul szoros kapcsolatok fűzik a baloldali pártokhoz, szervezetekhez, beleértve a tagállami jogkörök csorbítását támogató Gyurcsány-pártot és a bevándorláspárti Európai Szakszervezeti Szövetséget. A szakszervezeti konföderáció kapcsolata a baloldallal nem újkeletű, ám a politikai célok kihathatnak egyes vállalatok megítélésére a minősítéssel.

Egykori főnökével tárgyal a mostani érdekképviseleti elnök 2004-ben Fotó: MTI/Soós Lajos

A Maszsz az elmúlt hónapokban többször is nyíltan beállt a Demokratikus Koalíció Európai Egyesült Államokkal kapcsolatos, tagállami jogköröket csorbító céljai mögé. Egyebek mellett támogatja a Gyurcsány-párt európai minimálbérekre vonatkozó felvetését. A járvány kitörését megelőzően egy Dobrev Klára DK-s európai parlamenti képviselővel közös fórumon Kordás nyíltan ki is jelentette, előnyös lenne hazánknak, ha Brüsszel döntene a magyar bérekkel kapcsolatos kérdésben.

A magyar munkavállalókat arról sem Gyurcsányné, sem Kordás nem tájékoztatta, hogy az Európai Bizottság többször világossá tette: esze ágában sincs bevezetni uniós minimálbért, a kötelező legkisebb keresetre vonatkozó uniós módszertant, vagy bármilyen, tagállami jogköröket csorbító intézkedést. A közös minimálbér bevezetésének tervét ráadásul már hónapokkal ezelőtt visszautasította Brüsszel mellett a tagállamok nagy része is.

Szintén slágertéma a kormánykritikus képviseletek körében a hazai szociális párbeszéd állapota. Legutóbb e hónap elején találkozott Dobrev néhány szakszervezeti vezetővel, akik – a politikus közleménye szerint – abban bíznak, hogy az EU-n keresztül nyomást lehet gyakorolni a magyar kormányra, erősítve a szakszervezeteket. Kordás László a hazai és a nemzetközi fórumokon is azt állítja, a hazai szociális párbeszéd intézményét lerombolta a kormány. Hazánk az uniós ajánlásoknak megfelelően egyeztet egyebek mellett a minimálbér összegéről is, vagyis a munkaadói és szakszervezeti oldal részvételével. A járvány kitörését követően heti rendszerességgel megtartott üléseken, valamint az őszi bértárgyalásokon ráadásul a Maszsz elnöke is rendszeresen részt vett.

Régi barátság Gyurcsány Ferenccel

A Maszsz kormányt támadó, baloldalhoz ma is lojális viselkedése nem meglepő, a rendszerváltás óta ez jellemzi a pártállami szakszervezet utódjaként emlegetett szövetséget – hangsúlyozták szakszervezeti forrásaink. Kordásnak már a Maszsz elődje, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének alelnökeként 2002-ben feladata volt, hogy az MSZP-vel megkötött választási együttműködésében foglaltakat végrehajtsa. Ekkor a konföderáció nyíltan kiállt az MSZP mellett, a kampányt pedig aktívan segítette.

Kordás László 2004 és 2007 között – a baloldali kormányok tagjaként – a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium munkaügyekért is felelős parlamenti államtitkára volt.

A foglalkoztatáspolitika ugyanakkor ebben az időszakban korántsem volt sikeres: a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint ezekben az években – még a 2008-as válság kitörése előtt – szakadtunk le a régiós versenytársaktól. A munkanélküliség 6,1 százalékról 7,1 százalékra emelkedett, a vállalkozások pedig a túlzott adóterhek miatt alig emeltek a béreken, a feketemunka aránya meghaladta a harminc százalékot.

Egykori főnökével tárgyal a mostani érdekképviseleti elnök 2004-ben
Fotó: MTI/Soós Lajos

A balliberális kormányzat elhibázott foglalkoztatáspolitikai döntéseinek Kordás is kulcsfigurája volt. A munkaadói oldal akkor hiába jelezte, a baloldali kormány intézkedései nem teremtenek új munkahelyeket, és az ország fejlettebb régióiban megjelenő munkaerőhiányt külföldi vendégmunkásokkal lehet orvosolni. A vállalkozói szféra a magas élőmunkateher, tehát a munkáltatói járulék miatt nem emelt bért és nem növelte a foglalkoztatottságot.

Bevándorláspárti európai partner

A hazai konföderációk ugyan tagjai az Európai Szakszervezeti Szövetségnek, de a legszorosabb kapcsolatot a Maszsz ápolja a csúcskonföderációval, gyakran politikai célokra használva. Az ETUC hivatalosan politikától függetlenül képviseli a munkavállalói érdekeket, ám a valóságban mást mutat a szervezet viselkedése: nyíltan támogatja, sőt segíti a migrációt, emellett támogatja a szorosabb európai integrációt, nagyobb brüsszeli nyomásgyakorlással a tagállamokra.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, az európai baloldali pártok aktív szerepet szánnak a szakszervezeteknek – derült ki az ETUC tavalyi kongresszusán, ahol a hosszú távú, következő éveket meghatározó tevékenységét is elfogadta a konföderáció.

A vörös csillaggal és munkásmozgalmi indulókkal színesített szakszervezeti rendezvényen a populisták és a jobboldal elleni harc, a klímaváltozás és a szociális Európa, az Európai Egyesült Államok víziója, valamint a migráció legális csatornáinak kiépítése elsődleges feladatként került elő.

Nem csak az európai mozgalom vállal aktívan politikai szerepet, a Maszsz irányításával idehaza is beállt a képviseletek egy része a rabszolgatörvényként elhíresült túlóratörvény-ellenes, 2018 végi demonstrációkba, amely vélhetően a kormány megbuktatását szolgálta. Ekkor a magyar munkavállalók számára is kiderült: a politikai célok fontosabbak az érdekvédelemnél.