Válaszúton a hazai tojástermelés

Az idén sem lesz hiány tojásból a karácsonyi szezon előtt, ráadásul a lapunknak nyilatkozó termelők többsége szerint az árak sem emelkednek majd tovább. Az elmúlt években – főként az áfacsökkentés eredményeként – a vásárlók is egyre tudatosabban választanak, az apró tojás helyett a nagyobb, M-es vagy L-es méretű termékből kerül több a kosarakba. Bár lenne tere a hazai termelés bővítésének, a gazdaságok a piac bizonytalansága miatt nem mernek lépni.

2019. 12. 07. 12:24
null
Az európai uniós források hiánya miatt megtorpantak a beruházások Fotó: Havran Zoltán
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Bár a cukrászok és a tésztagyártók megrendeléseiből már érezhető, hogy közeleg az ünnepi szezon, a vásárlók többsége csak a karácsony előtti egy-két hétben igyekszik feltölteni az éléskamrát tojással. – Míg 10-15 évvel ezelőtt az év vége előtt már jó egy hónappal bevásároltak a háziasszonyok, a tapasztalatok azt mutatják, hogy a szezon hossza egyre rövidül. A legtöbben az ünnepek előtti egy-két hétre időzítik a nagybevásárlást – mondta lapunknak Pákozd Gergely tojástermelő, a Pák-To Kft. üzemvezetője. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy napjainkban kevesebb fogyna tojásból karácsony környékén, sőt a téli ünnepkör a húsvét mellett az egyik legfontosabb időszakot jelenti a tojástermelés szempontjából.

Háromszorosára emelkedik a fogyasztás

Szabó Sándor, a Kereki Tojás Kft. ügyvezetője szerint a magyar tojás iránti kereslet már októberben és novemberben is élénk volt, az ünnep előtti időszakban pedig további növekedésre lehet számítani. – A bevásárlóközpontok nagyobb igénnyel jelentkeznek, mint a piac többi szereplője, ami azt mutatja, a karácsonyi bevásárlásokat ott ejtik meg a vásárlók – mutatott rá. Szijartó Attila, a kerekegyházi Szijártó Bt. tulajdonosa és vezetője szerint az ünnepek táján a szokásos mennyiség háromszorosa vagy négyszerese fogy el a boltokban. Az áfacsökkentésnek köszönhetően pedig egyre tudatosabbak a vásárlók. Míg korábban sokan a legkisebb, S-es méretű tojást részesítették előnyben, ma már sokkal inkább a nagyobb, M-es vagy L-es tojás a kelendő. Ez utóbbiak jelentős része magyar termelőktől érkezik az áruházakba.

A megnövekedett keresletnek köszönhetően az árak jellemzően emelkednek ebben az időszakban. Szijartó Attila szerint idén sem lesz ez másként. – Áremelkedésre számítani lehet, már novemberben is drágábban szállítottunk be a felvásárlóknak, ebben a hónapban pedig további egy forinttal emeljük az átadói árakat – jegyezte meg a kerekegyházi üzem vezetője.

A lapunk által megkérdezett termelők többsége ugyanakkor úgy látja, hogy a késő őszi áremelést köve­tően már nem várható további drágulás. Ennek oka, hogy az európai uniós piacra nagyobb mennyiségű lengyel tojás érkezett, ami visszafogja az árak növekedését is. Szabó Sándortól megtudtuk: az élénkülő kereslet hatására ősszel felfelé mozdultak az árak, a közepes méretű ketreces tartásból származó magyar tojás termelői ára átlagosan nettó 24,50 forint körül mozog, míg az importárué 23,50–25 forint. Erre rakódik rá a csomagolás és szállítás költsége, ezért a vásárlók ennél magasabb árakkal találkozhatnak a boltokban. A szakember várakozásai szerint bár további drágulásra nem kell számítani, a mostani szint az ünnepek után is megmaradhat.

Az európai uniós források hiánya miatt megtorpantak a beruházások
Fotó: Havran Zoltán

Még mindig az import irányít

Major Zsolt, a Major Kft. ügyvezető tulajdonosa szerint még mindig az import az, ami a leginkább meghatározza a magyar tojás értékét, magasabb árakra pedig csak akkor számíthatnak az ágazat szereplői, ha a nagy európai uniós tojástermelő tagállamokban – Lengyelországban vagy Spanyolországban – valamilyen rendkívüli körülmény miatt csökken a termelés. – A magyar tojástermelés jelentős mértékben ki van szolgáltatva a külpiaci folyamatoknak. Ennek oka részben az, hogy nem tudjuk teljes egészében ellátni hazai áruval a piacot. A gazdaságok ugyanakkor azért nem mernek belevágni a termelés bővítésébe, mert a piaci helyzet nagyon bizonytalan – fogalmazott az ügyvezető.

A bővítésnek minden bizonnyal meglenne a tere itthon, a mostaninál jóval több tojást fel tudna venni a hazai piac. – Ehhez megvan a szakmai tudás rendelkezésre áll, de a magas beruházási költség miatt a termelők többsége csak EU-s támogatással lenne képes a termelése bővítésére – mondta lapunknak Szabó Sándor. A 2014 és 2020 közötti időszak forrásait mára kimerítette az ágazat, további fejlesztésekre a következő egy-két évben már nem számítanak a termelők. A 2020 utáni közös agrárpolitika forrásait ugyanakkor jelentős érdeklődés fogadhatja. – Érezhető, hogy támogatások nélkül megtorpannak a fejlesztések az ágazatban, ezért azt reméljük, hogy a következő ciklusban is lesznek olyan programok, amelyek a tojástermelés versenyképességét javító beruházásokat támogatják majd – jelezte Major Zsolt. Arról ugyanakkor megoszlanak a vélemények, hogy milyen irányúak legyenek a fejlesztések. A Major Kft. ügyvezető tulajdonosa szerint vállalkozásonként eltérő, hogy milyen beruházásra lenne szükség, ágazati szinten azonban látható, hogy a piaci igényekhez igazodva, az alternatív tartásmódok irányába tolódhatnak el a fejlesztések.

Új fejlesztési irányok

– Néhány áruházlánc már jelezte, hogy 2025-től ketreces tojás helyett csak alternatív termelésből származó terméket szeretnének a kínálatukban látni. Ezt téves iránynak tartjuk, és egyetlen olyan kezdeményezést sem támogatunk, amely egy tollvonással megszüntetné a ketreces tartást az unióban, hiszen azzal elvesznének a gazdálkodók néhány éve végrehajtott fejlesztései is. A vásárlói igényeket ugyanakkor minden termelő igyekszik kielégíteni, ezért a jövőben arra számítunk, hogy a legtöbben a ketreces termelés mellett más, alternatív tartásmóddal is próbálkoznak majd – fogalmazott a szakember. Megjegyezte: az lenne a legjobb, ha a vásárlók maguk dönthetnék el, milyen tojást szeretnének a kosarukba helyezni. Azzal azonban nem árt tisztában lenniük a kereskedőknek is, hogy a mélyalmos vagy más, alternatív nevelésből származó árut jóval drágább előállítani, tehát a fogyasztói árak is magasabbak lesznek.

Pákozd Gergely szerint az ilyen tartásmód a gazdaságokat egyébként is nehéz helyzetbe hozó munkaerőhiány miatt is nehézségekbe ütközik. – Mivel a baromfitenyésztés és az állatgondozás nem tartozik a legkedveltebb munkakörök közé, a tojástermeléssel foglalkozó vállalkozásoknak a megszokottnál is nehezebb dolgozót talál­niuk. A kétkezi munkásokért ráadásul az autógyártókkal és üzemekkel vetélkednek, ahol a profit jóval magasabb, ezért a bérek is csábítóbbak lehetnek – mondta.

Mindez nehéz helyzet elé állítja a gazdaságokat. Sokan az automatizáció­ban látják a megoldás kulcsát, a piaci igények változása ugyanakkor válaszút elé állítja a termelőket. – Az állatvédők akcióinak köszönhetően egyre magasabbak az állatjóléti elvárások. Senki nem akar a tyúkólban dolgozni, de azt szeretné, ha kézzel szednék a tojást – mutatott rá Pákozd Gergely. Hozzátette: a jövő egyértelműen az automatizációé, de egyelőre nem látni azokat a gépeket és berendezéseket, amelyek képesek lennének rentábilis áron úgy helyettesíteni az emberi munkát, hogy egyben a megemelkedett állatjóléti elvárásoknak is megfeleljenek.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.