A budai termálkarszt egyik különleges képződménye a Molnár János-barlang. Nevét a kiváló gyógyszerészről, Molnár Jánosról kapta, aki a XIX. század második felében bejárta az elérhető részeket, elemezte az itt talált vízmintákat. A komolyabb feltárás a múlt század hetvenes éveiben kezdődött, akkor több száz méternyi járatot találtak. Közel két évtizede a barlang addig ismert részének elején új járatot fedeztek fel, és óriási termekre bukkantak. A 2003-ban megindult merülések során egyre messzebb jutottak, az új járatok hossza – több mint nyolc kilométerről van szó – többszöröse a korábban ismertnek. Ám még mindig nem lehet tudni, hol van az 1982 óta védett barlang vége. A 2016 februárja és 2019 októbere között zajló Unexmin projekt – az Európai Unió által támogatott Horizont 2020 program – részeként fejlesztett robot akár erre is választ adhat. De alapvetően nem erre a célra tervezték a hatvan centiméter átmérőjű, csúcstechnológiával telepakolt eszközt.
A MOHU ismertette az új lomtalanítási rendszer részleteit
A cél az, hogy a képződő hulladék a lehető legnagyobb arányban nyersanyagként hasznosuljon újra.