Itt az összesítés: nélkülözhetetlen Paks II

Több mint kétezer olyan negyedórás időszak volt Magyarországon az idei év első hét hónapjában, amikor az áramimport meghaladta a majdani Paks II teljesítményét. Az esti áramhiányt a naperőművi termelés rohamos növekedése sem képes pótolni.

Fotó: MTI/Kiss Dániel

Az idén július végéig összesen 2199 alkalommal fordult elő, hogy a Magyarországra importált áram mennyisége meghaladta a majdani Paks II atomerőmű 2400 megawattos beépített kapacitását. Az eddigi idei rekord február 17-én este született, amikor a behozatal 3642 MW-ra ugrott – erről beszélt lapunknak Hárfás Zsolt atomenergetikai mérnök. Hozzátette: 

a hazai áramfogyasztás abszolút történelmi csúcsát pedig január 20-án, kora délután jegyezték fel, 7663 MW-tal. A téli és a nyári terhelési maximumok évről évre emelkednek.

Rosszkor jön a nagyobb termelés

– Miközben az ország áramigénye folyamatosan nő, örvendetes fejlemény, hogy a beépített naperőművi kapacitás már meghaladja a 8000 MW-ot. Ebből mintegy 4600-at az ipari naperőművek, közel 2800-ta a háztartási kiserőművek, további 600-at pedig a saját célra termelő rendszerek biztosítanak. A gyors bővülés hatására a napenergia-termelés egyes időszakokban új rekordokat dönt, és Magyarország ilyenkor exportőri pozícióba kerül. Csakhogy az esti órákra a helyzet gyökeresen megváltozik: a naperőművek teljesítménye szinte eltűnik, az ország pedig nagyarányú importra szorul – magyarázta a szakértő, aki mindezt a június 25-i árampiaci eseményekkel szemléltette. 

Aznap délben a naperőművek termelése elérte a 6300 MW-ot, amiből 1550 MW-ot kellett exportálni. Estére azonban, amikor a nap már lement, az ipari naperőművek a 4609 MW-nyi beépített kapacitásukból alig 15 MW-ot tudtak biztosítani a termelésben. Emiatt az ország ekkorra 3278 MW importra szorult.

Sorakoznak a kihívások

A magyar energiarendszer így egyre súlyosabb kihívásokkal szembesül Hárfás Zsolt szerint: egyes időszakokban hatalmas az importigény, a tőzsdei árak szélsőségesen ingadoznak, sorra dőlnek meg a fogyasztási rekordok, miközben az európai villamosenergia-rendszer sem mindig tudja biztosítani a szükséges kapacitásokat. – Az importra való túlzott támaszkodás komoly ellátás- és nemzetbiztonsági kockázatot jelent. Ezzel szemben 

az atomerőművek időjárástól függetlenül, szén-dioxid-kibocsátás nélkül képesek nagy mennyiségben villamos energiát termelni, garantálva a biztonságos ellátást és az árstabilitást

 – emlékeztetett a szakértő.

Nem lehet kizárólag a megújulókra alapozni

Elmondta azt is, hogy Paks II létjogosultságát a nyári és a téli rendszerterhelési csúcsok egyaránt alátámasztják. Idén június 26-án például a teljes, hitelesített rendszerterhelés elérte a 7492 MW-ot. 

A hőségben szél sem fújt, a szélerőművek teljesítménye mínusz 0,35 MW volt, vagyis nem termelőként, hanem fogyasztóként jelentek meg a rendszerben (mivel az üzemelésükhöz, mint minden erőműéhez, némi áram szükséges).

 Hárfás rámutatott: mindez jól példázza, milyen szélsőségeket hordoz magában az időjárásfüggő megújuló energia, és milyen komoly szabályozási kihívást jelent az energiarendszer számára.