A Közel-Keletre nagy veszélyt jelentene egy esetleges nukleáris fegyverkezési verseny

A kétpólusú rend csak instabilitáshoz vezetne a Közel-Keleten – idézte a The Guardian című brit napilap szerdán Mohammed ász-Száni katari külügyminisztert.

Katarral Szaúd-Arábia, Bahrein, az Egyesült Arab Emírségek és Egyiptom 2017-ben megszakította a diplomáciai kapcsolatokat, és teljes körű – szárazföldi, tengeri és légi – blokád alá vonta az országot arra hivatkozva, hogy muszlim szélsőségeseket támogat, a nemzetközi terrorizmust finanszírozza, illetve megpróbálja destabilizálni a Perzsa(Arab)-öböl térségét. A vádakat Doha többször visszautasította.

A miniszter most ennek a politikának a hosszú távú fenntarthatatlanságát hangsúlyozta.

A lapinterjúban Mohammed ász-Száni kitért Iránra is, és ezzel összefüggésben is elutasította azokat a vádakat, miszerint Doha Teheránnal és Ankarával ellenpólust alkot a régióban. Azt mondta, hogy országa csupán közvetíteni igyekszik a helyi konfliktusokban. Leszögezte viszont, hogy az Öböl menti Arab Államok Együttműködési Tanácsba (GCC) tömörült országoknak előbb-utóbb meg kell egyezniük Iránnal, mert mind egy régióban élnek, így ez elkerülhetetlen. A külügyminiszter szerint a 2017-es bojkott kihirdetéséig a GCC tagországainak is ez volt az álláspontjuk.

Az iráni nukleáris programmal kapcsolatban a katari miniszter azt mondta, Doha egyetért az Európai Unió tagországaival a 2015-ös többhatalmi szerződés fenntartásának a szükségességében. Hangsúlyozta, hogy a Közel-Keletre nagy veszélyt jelentene egy esetleges nukleáris fegyverkezési verseny.

Az Egyesült Államok új izraeli-palesztin béketervével kapcsolatban – amelynek részletei egyelőre nem ismertek – leszögezte: Doha továbbra is el fog utasítani minden olyan békejavaslatot, amely nem a kétállami megoldáson alapul.

Nyilatkozatában a külügyminiszter többször kiemelte Katar közvetítői szerepét több régiós konfliktusban. Megismételte, hogy Doha igyekszik tárgyalóasztalhoz ültetni egyebek közt az ellenzéki tálibokat az afganisztáni konfliktus megoldása érdekében, több mint 1 milliárd dollárt küldött a radikális Hamász által ellenőrzött palesztin területre, a Gázai övezetbe az elmaradt bérek kifizetésére, és további 500 millió dollárral segítette a libanoni gazdaságot is.

Mohammed ász-Száni „elnyomás helyett reformintézkedéseket” javasolt a térségben található országok kormányainak.

A Katar demokratizálódását célzó folyamatokkal kapcsolatban elmondta, országában már küszöbön állnak a parlamenti választások. Hozzátette azonban azt is, nincs szándékukban a nyugati demokráciákat teljes mértékben lemásolni: „Mások a hagyományaink, más mintáink vannak” – fejtette ki.

Katarban eredetileg – az ország történetében először – 2013-ban tartottak volna választásokat, de később többször is elhalasztották, legutóbb 2019-re.