Katarral Szaúd-Arábia, Bahrein, az Egyesült Arab Emírségek és Egyiptom 2017-ben megszakította a diplomáciai kapcsolatokat, és teljes körű – szárazföldi, tengeri és légi – blokád alá vonta az országot arra hivatkozva, hogy muszlim szélsőségeseket támogat, a nemzetközi terrorizmust finanszírozza, illetve megpróbálja destabilizálni a Perzsa(Arab)-öböl térségét. A vádakat Doha többször visszautasította.
A miniszter most ennek a politikának a hosszú távú fenntarthatatlanságát hangsúlyozta.
A lapinterjúban Mohammed ász-Száni kitért Iránra is, és ezzel összefüggésben is elutasította azokat a vádakat, miszerint Doha Teheránnal és Ankarával ellenpólust alkot a régióban. Azt mondta, hogy országa csupán közvetíteni igyekszik a helyi konfliktusokban. Leszögezte viszont, hogy az Öböl menti Arab Államok Együttműködési Tanácsba (GCC) tömörült országoknak előbb-utóbb meg kell egyezniük Iránnal, mert mind egy régióban élnek, így ez elkerülhetetlen. A külügyminiszter szerint a 2017-es bojkott kihirdetéséig a GCC tagországainak is ez volt az álláspontjuk.
Az iráni nukleáris programmal kapcsolatban a katari miniszter azt mondta, Doha egyetért az Európai Unió tagországaival a 2015-ös többhatalmi szerződés fenntartásának a szükségességében. Hangsúlyozta, hogy a Közel-Keletre nagy veszélyt jelentene egy esetleges nukleáris fegyverkezési verseny.
Az Egyesült Államok új izraeli-palesztin béketervével kapcsolatban – amelynek részletei egyelőre nem ismertek – leszögezte: Doha továbbra is el fog utasítani minden olyan békejavaslatot, amely nem a kétállami megoldáson alapul.
Nyilatkozatában a külügyminiszter többször kiemelte Katar közvetítői szerepét több régiós konfliktusban. Megismételte, hogy Doha igyekszik tárgyalóasztalhoz ültetni egyebek közt az ellenzéki tálibokat az afganisztáni konfliktus megoldása érdekében, több mint 1 milliárd dollárt küldött a radikális Hamász által ellenőrzött palesztin területre, a Gázai övezetbe az elmaradt bérek kifizetésére, és további 500 millió dollárral segítette a libanoni gazdaságot is.
