Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.„Aláírom a rendkívüli állapotot, ilyet már korábban is sokszor aláírtak, 1977 óta más elnökök is hirdettek rendkívüli állapotot” – fogalmazott Donald Trump a Fehér Ház Rózsakertjében tartott sajtókonferencián.
Az elnök leszögezte: nem egyszerűen azért kell megépíteni a falat az amerikai-mexikói határon, mert ez szerepelt a választási ígéretei között, hanem mert a déli határokon keresztül – mint fogalmazott – „kábítószerek, emberkereskedők és bűnöző bandák ömlenek az országba”.
Hozzátette: „nem ellenőrizzük a határainkat”. Később, újságírói kérdésre válaszolva azt hangsúlyozta: „ahol nincsenek államhatárok, ott nincs állam sem”.
Donald Trump hangsúlyozta, hogy „nemzetbiztonsági válság van a déli határon”, és hozzátette, hogy ezt mindenki tudja, kiemelte Nancy Pelosi demokrata párti házelnök és Chuck Schumer a demokraták kisebbségi szenátusi frakcióvezetője nevét.
Közölte: arra számít, hogy döntését bírósági úton támadják meg. Mint fogalmazott: a kormányzat veszíteni fog, azután a fellebbviteli bíróságon is veszít, de az ügy az alkotmánybíróság szerepét betöltő szövetségi legfelsőbb bíróságra kerül majd, és ott a kormányzatnak adnak majd igazat. Utalt az egyes országra vonatkozó átmeneti beutazási tilalomról szóló korábbi elnöki rendeletére, amelyet szintén megtámadtak, de végül a legfelsőbb bíróság a kormányzatnak adott igazat.
Donald Trump megerősítette azokat a péntek reggeli sajtóértesüléseket, amelyek szerint a falépítésre szánt pénzt részben a védelmi minisztérium költségvetéséből csoportosítja át. Azt hangoztatta, hogy néhány tábornok szerint a falépítés fontosabb, mint azok a célok, amelyekre a minisztérium egyébként költené az átcsoportosított összeget.
A sajtókonferencia közben – amikor beszéde után az elnök már a kérdésekre válaszolt – Sarah Huckabee Sanders, a Fehér Ház szóvivője Twitteren tette közzé azt a fekete-fehér fotót, amelyen Donald Trump aláírja a rendkívüli állapot kihirdetéséről szóló elnöki rendeletet.
A sajtókonferencia kezdetén egyébként Trump kitért a Kínával folytatott kereskedelmi tárgyalásokra és Szíriára is. Közölte: 24 órán belül bejelentést tesz az Iszlám Állam nevű terrorszervezet és az úgynevezett „kalifátus” megsemmisítéséről. Bejelentette azt is, hogy az amerikai-kínai tárgyalások Pekingben jól haladnak, elképzelhetőnek tartja a március 1-jei határidő módosítását is.
Az elnök sajtókonferenciája után percekkel a Demokrata Párt két kongresszusi vezetője, Nancy Pelosi házelnök és Chuck Schumer szenátusi frakcióvezető bejelentette: a kongresszusban és a bíróságokon „minden rendelkezésre álló” eszközt igénybe vesznek az elnök tervének megakadályozására. A két politikus úgy vélte, hogy a rendkívüli állapot „törvényellenes” és megfosztja a kongresszust a költségvetési kiadások ellenőrzésének jogától. „A kongresszus nem hagyhatja, hogy az elnök megtépázza az alkotmányt”.
Közös közleményében Pelosi és Schumer megismételte korábbi álláspontját, miszerint a déli határokon „nincs rendkívüli állapot”. Sürgették republikánus kollégáikat is, hogy lépjenek fel az elnöki döntés ellen.
Közben New York állam ügyésze jelezte, hogy jogi úton támadja meg a rendkívüli állapot kihirdetését. „Nem fogjuk eltűrni e hatalmi visszaélést, a rendelkezésünkre álló összes jogi eszközzel ellen fogunk állni” – írta közleményében Letitia James demokrata ügyész.
A rendkívüli állapot jelentése az Egyesült Államokban
Az Egyesült Államok elnökének jogában áll elrendelni a rendkívüli állapotot válság esetén, és ez több mint százféle rendkívüli felhatalmazást, különleges jogkört biztosít számára.
A törvényhozás joga az elnök döntésének felülbírálata, de ehhez kétharmados többségre van szükség a szövetségi törvényhozás mindkét házában.
A mexikói határon kialakult helyzet nem egyértelműen válsághelyzet, és emiatt Donald Trump elnöknek rengeteg ellenzéki lépésre kell számítania a szövetségi törvényhozás demokrata párti képviselői és a bíróságok részéről – írta a dpa hírügynökség.
A jogi ellenlépések bonyolultak, mivel az országos rendkívüli állapot mibenléte nincs pontosan meghatározva.
Trump a jelek szerint türelmetlenül várta, hogy kihirdethesse az országos rendkívüli állapotot, és így felszabadíthassa a határfal építéséhez szükséges összegeket a törvényhozás megkerülésével, mivel „békeidőben” az ellenőrzi a költségvetést.
Az országos rendkívüli helyzetre a legutóbbi példa George Bush elnök rendelkezése, amelyet a 2001. szeptember 11-i merényletek után hirdetett ki szeptember 14-én. Ez még mindig érvényben van.
A New York-i egyetem Brennan központja szerint rendkívüli állapot esetén az elnöknek 123 féle különleges felhatalmazása van, amelyek révén megkerülheti a szövetségi parlament törvényhozási eljárását. A törvényhozás visszautasíthatja az országos rendkívüli állapot kihirdetését, és a jelen helyzetben a képviselőházi demokrata többség valószínűleg ezt tenné. A szenátusban a republikánusoknak szűk többsége van, de még Trump egyes párttársai is ellenzik a rendkívüli állapotot. Ha mindkét ház elutasítja, Trump akkor is élhet vétójogával. Ezt a vétót a két ház már csak kétharmados többsége írhatja felül.
Trump azzal érvel, hogy a határokon átáramló illegális bevándorlás rendkívüli helyzetet okoz az egész országban a kábítószer-csempészettel és az emberkereskedelemmel összefüggésben. Emiatt ragaszkodik ahhoz, hogy a határfal az egyetlen megoldás.
Ellenfelei vitatják Trump állításait, szerintük a legtöbb kábítószer a kikötőkön keresztül érkezik, és ez teljesen másféle megoldást követel. Ezen felül a bevándorlási mutatók messze elmaradnak jelenleg a történelmi csúcstól.
A rendkívüli helyzetet legtöbbször külföldi ügyek okán hirdették ki, és így tett Trump is, aki az elnöksége alatt már három ilyen intézkedést hozott, legutóbb Iránnal kapcsolatban. Az Egyesült Államokban jelenleg is 31 féle országos rendkívüli állapot van érvényben. Ezek között akadnak olyanok, melyeknek több évtizedes múltjuk van, de egyik sem volt annyira vitatott, mint a mexikói határfallal kapcsolatos ügy.
Az orosz elnök válaszai nagy hatással lesznek a hazai és nemzetközi közvéleményre.
Az EU bővítése mind az uniós tagállamok, mind pedig a csatlakozni kívánó országok számára jelentős előnyökkel jár.
Újabb éjszakai repülés New Yorkba: a külügyminiszter az ENSZ Közgyűlésére készül.
A fő vásárlók Franciaország, Spanyolország és Hollandia voltak.
Újabb döbbenetes részletek: felakasztotta a kilincsre osztálytársát a dégi gázoló lánya
Az orosz vezérkari főnök szerint a kijevi vezetés politikája vezetett el Ukrajna szuverenitásának elvesztéséhez
Egy ország kap most a szívéhez: beismerte sztár, rákos
Az Ozempic fogyasztó injekció ritka káros mellékhatását fedezhették fel
Súlyos döntés, Szoboszlai a mezt sem húzhatja fel
Ömlik az amerikai tőke Magyarországra, az ázsiai befektetések méretével vetekedő összeget hoznak az amerikai cégek
Az osztrák kancellár belátta, hogy Orbán Viktornak igaza volt
Megszűnik az eddig ismert lomtalanítás, teljesen új rendszer veszi át a helyét
Zelenszkijjel tárgyalnak a NATO-s vezetők
Iszonyú orosz bosszút von maga után a moszkvai merénylet
Szoboszlai Dominik ezúttal a kispadra sem ült le
Majdnem elszórakozta az előnyét, de elődöntős a Liverpool
Az orosz elnök válaszai nagy hatással lesznek a hazai és nemzetközi közvéleményre.
Az EU bővítése mind az uniós tagállamok, mind pedig a csatlakozni kívánó országok számára jelentős előnyökkel jár.
Újabb éjszakai repülés New Yorkba: a külügyminiszter az ENSZ Közgyűlésére készül.
A fő vásárlók Franciaország, Spanyolország és Hollandia voltak.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A miniszterelnök interjút adott a Mandinernek.
Az orosz elnök válaszai nagy hatással lesznek a hazai és nemzetközi közvéleményre.
Az EU bővítése mind az uniós tagállamok, mind pedig a csatlakozni kívánó országok számára jelentős előnyökkel jár.
Újabb éjszakai repülés New Yorkba: a külügyminiszter az ENSZ Közgyűlésére készül.
A fő vásárlók Franciaország, Spanyolország és Hollandia voltak.
A hatóságok egy 1995-ben született üzbég állampolgárt gyanúsítanak a házilag készített robbanószerkezet aktiválásával.
A vizsgálóbizottság felállítását Dömötör Csaba Európai Parlamenti képviselő jelentette be Strasbourgban.
Az Országgyűlés alelnöke a lapunknak adott interjúban elmondta, hogy politikailag turbulens esztendőn vagyunk túl.
A magyar szélsőt foglalkoztató St. Gallen eddig nem remekelt a harmadik számú kupasorozatban.
Hiába egyetlen érvényes pályázatot nyújtotta be, nem erősítették meg a pozícióját.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
