Fegyverkezési verseny a nagyhatalmak között

Oroszország el akarja kerülni az új hidegháború kialakulását, és hajlandó párbeszédet kezdeni az Egyesült Államokkal a nemrég mindkét fél által felfüggesztett rakétaszerződéssel kapcsolatban. Szenes Zoltán, hazánk egykori vezérkari főnöke szerint fegyverkezési verseny indult meg a világon, de jelenleg igen csekély az esély arra, hogy katonai konfliktus törjön ki Kelet-Európában.

Hatástalanított Titan II nukleáris rakéta silóban egy arizonai múzeumban Fotó: BRENDAN SMIALOWSKI Forrás: Europress/AFP

Washington fenyegetései miatt átfogó intézkedéseket teszünk saját biztonságunk érdekében. Ha viszont az Egyesült Államok felülvizsgálja ártalmas irányvonalát, s betartja az INF-szerződésben vállalt kötelezettségeit, Oroszország nyitott az értelmes párbeszédre – hangoztatta tegnapi sajtótájékoztatóján Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes azzal kapcsolatban, hogy az 1987-ben az Egyesült Államok és az akkori Szovjetunió által aláírt INF-szerződést hat hónapon belül felmondja Donald Trump amerikai elnök, amennyiben Oroszország továbbra is megsérti azt.

A szárazföldi indítású, hagyományos és nukleáris robbanótöltetekkel felszerelt, közepes (500–5500 kilométeres) hatótávolságú ballisztikus rakéták és manőverező robotrepülőgépek megsemmisítéséről rendelkező egyezményt az Egyesült Államok szerint Oroszország folyamatosan megsérti. Moszkva ezt tagadja, és hasonló vádakat fogalmaz meg Washington címére.

– Az amerikaiak szerint az oroszok 2000–3000 kilométeres hatótávolságú rakétákat fejlesztenek. Az oroszok pedig azt állítják, az amerikaiak ilyen típusú fegyverek fejlesztéséhez tettek félre pénzt, illetve kis hatótávolságú, taktikai atomfegyvereket fejlesztenek, s olyan pilóta nélküli hadászati gépekkel rendelkeznek, amelyek felszerelhetők lesznek ezekkel a nukleáris töltetekkel – magyarázta el lapunknak Szenes Zoltán, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, a Magyar Honvédség egykori vezérkari főnöke.

Hatástalanított Titan II nukleáris rakéta silóban egy arizonai múzeumban
Fotó: Europress/AFP

Mint hangsúlyozta, az INF-szerződés fontos mérföldkő volt a hidegháború végén, annak felmondását komolyan kell venni, hiszen felmerül a kérdés, hogy újra telepítenek-e rakétákat Európába az amerikaiak. A szakértő szerint a probléma az, hogy míg a szóban forgó két nagyhatalom korrekt módon betartotta a szerződést, Kína, Irán és más országok fegyverfejlesztéseit nem korlátozta, márpedig a Dél-kínai-tenger térségén belül jelentkező feszültségek miatt Peking igényt tart a szárazföldi telepítésű, több ezer kilométer hatótávolságú rakétáira. John Bolton, az amerikai elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója nemrég ki is jelentette, hogy a szerződés betartása korlátozta az Egyesült Államok mozgásterét a csendes-óceáni térségben.

Szerdai évértékelő beszédében Donald Trump nem zárta ki, hogy az Egyesült Államok egy új szerződés megkötéséről tárgyaljon Oroszországgal, illetve Kínával és más országokkal. – Donald Trump elnöksége óta megnövekedtek a katonai kiadások világszerte, hatalmi versengés zajlik. Ráadásul 2021-ben a hadászati támadófegyverek csökkentéséről szóló szerződés hatálya is lejár, tehát nem lesz egyetlenegy érvényes, korlátozó nemzetközi megállapodás. Ez nyugtalanító – közölte Szenes Zoltán.

Emlékeztetett arra, hogy a NATO a Baltikumban és Lengyelországban megjelent állandóan ott állomásozó, rotáló erőkkel, az amerikaiak visszahozták a nehézfegyvereket, a harckocsikat, visszatértek Európába a kanadaiak, brit katonák vannak Észtországban, németek Litvániában. A szakértő szerint ugyanakkor nem nőtt meg a konfliktus esélye Kelet-Európában, „a fegyverkezési verseny egy hatalmi versengés, nem arra irányul, hogy kitörjön a háború”.

Ukrajna hajthatatlan

A kijevi parlament megszavazta tegnap azt az alkotmánymódosítási előterjesztést, amellyel bekerül Ukrajna alaptörvényébe, hogy az ország az európai uniós és a NATO-tagság elnyerésére törekszik. Elemzők szerint a jelenlegi vezetés ily módon akarja kizárni annak lehetőségét, hogy a jövőben egy új kurzus ismét letéríthesse Ukrajnát az euroatlanti integrációs irányról, miként azt Viktor Janukovics korábbi oroszbarát elnök és kormánya tette hivatali idejében. Ukrajnában március 31-én tartják az elnökválasztás első fordulóját, ősszel pedig parlamenti választások lesznek. (MTI)