Csökkent a bevándorlás

Visszaesett az Európába irányuló illegális bevándorlás az elmúlt évben, jelentette szerdán Dimitrisz Avramopulosz uniós migrációs biztos. Bár a migránsok száma a 2015-ösnek mindössze tíz százaléka, a görög politikus szerint még nincs vége a válságnak, rengeteg a teendő. A bevándorlás iránya is átrendeződött a politikai változások nyomán: míg Rómába kevesebben érkeztek, Spanyolország vált az elsődleges célponttá, Görögországon pedig továbbra is hatalmas a migrációs nyomás.

Áldatlan állapotok a görögországi Leszbosz szigetén. A Földközi-tengeren 141 ezer ember jutott Európába Fotó: Elias Marcou Forrás: Reuters

Bár az Európába érkezők száma három egymást követő évben stabilan csökkent, a bevándorlásnak koránt sincs vége, hangsúlyozta az Európai Bizottság migrációs politikáért és uniós belügyekért felelős tagja. Tavaly 150 ezer ember jutott illegálisan Európába, miközben 190 ezer ember belépését utasították el a határon, és a tagállamok 148 ezret küldtek sikeresen haza, derült ki az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség adataiból.

A legnagyobb migrációs nyomás továbbra is a Földközi-tenger mentén érzékelhető; tavaly Spanyolország átvette az első számú célország szerepét a görögöktől. A 2018 nyarán kormányra kerülő szocialista vezetés ugyanis befogadó politikát hirdetett, ami az Ibériai-félsziget felé terelte a menekültek csónakjait. Mindeközben Róma ezzel ellentétes irányba lépett: az új, populistának nevezett kormánykoalíció lezárta a határokat a bevándorlók előtt. A dél-olaszországi állapotokat jól érzékelteti, hogy tegnap ledózeroltak egy sátortábort, amelyben 900, idénymunkásként dolgozó migráns lakott, mivel túl veszélyes volt.

Mindennek a számokban is megjelent a hatása: tavaly 65 400 ember érkezett Spanyolországba, több mint 58 ezren a tengeri útvonalon, derült ki az Egyesült Nemzetek Menekültügyi Főbiztosságának adataiból. Görögországban ötvenezer felett volt az érkezések száma, míg az olaszoknál ez 23 ezerre esett vissza. A Földközi-tengeren összesen 141 ezer ember jutott Európába, főként Észak-Afrikából és Törökországból – ami jelentős csökkenés a 2015-ös egymillió feletti számhoz képest.

Áldatlan állapotok a görögországi Leszbosz szigetén. A Földközi-tengeren 141 ezer ember jutott Európába
Fotó: Reuters

Spanyolország egyébként azért szigorította a bevándorlást, mert nem kapta meg a kért támogatást Brüsszeltől. A szocialista vezetés – amely egyébként előre hozott választást volt kénytelen kiírni – Marokkóval tárgyal e hónapban, sürgetve a visszatoloncolásokat. A Frontex jelezte, rengetegen veszthették életüket a tengeren, több mint 2200 ember fulladhatott vízbe tavaly, ezért az elsődleges cél az illegális átkelés visszaszorítása. A tavalyi bevándorlási adatokból egyébként kiderült az is, hogy egyre több a legálisan érkező menedékkérő is. Ők egyébként főként Dél-Amerikából és a Nyugat-Balkánról utaznak Európába.

A másik fontos kérdés a menedékkérelmek elbírálása: a bírósági eljárások komoly adminisztrációs terhet jelentenek a tagállamokra nézve is. Első fokon 593 ezer ügyben döntöttek a hatóságok tavaly, ami egyébként 40 százalékkal kevesebb a tavalyinál. A menedékkérők 34 százaléka kapott státust: az elfogadott kérelmek kétharmada menekültstátusra jogosította a kérvényezőt, egyharmada pedig az úgynevezett oltalmazott státusra.

Uniós szinten így 635 ezer ember kapta meg a státust, ami tíz százalékkal kevesebb a 2017-es adatoknál. Mindenesetre ez megközelítette a menekültválság előtt év, 2014 számait, amikor 641 ezer ember kapott menedéket. A kérelmet megszerzők többsége most Szíria, Afganisztán, Irak, Pakisztán és Irán állampolgára volt. Az év végére egyébként a menedékkérelmet benyújtók fele várakozott több mint hat hónapja az elbírálásra, ami azt jelenti, hogy valamelyest csökkent ez az arány.

Szerdán megjelentek az adatok az uniós állampolgárság megszerzésével kapcsolatban is: 2017-ben 825 ezer ember kapott állampolgárságot az Európai Unió országaiban. Ennek 17 százaléka volt más uniós államból érkező kérelmező, 83 százalék harmadik országból érkezett. A nem uniós kedvezményezettek főként marokkóiak, albánok, indiaiak és pakisztániak voltak, derült ki az Eurostat statisztikájából.