A másik fontos kérdés a menedékkérelmek elbírálása: a bírósági eljárások komoly adminisztrációs terhet jelentenek a tagállamokra nézve is. Első fokon 593 ezer ügyben döntöttek a hatóságok tavaly, ami egyébként 40 százalékkal kevesebb a tavalyinál. A menedékkérők 34 százaléka kapott státust: az elfogadott kérelmek kétharmada menekültstátusra jogosította a kérvényezőt, egyharmada pedig az úgynevezett oltalmazott státusra.
Uniós szinten így 635 ezer ember kapta meg a státust, ami tíz százalékkal kevesebb a 2017-es adatoknál. Mindenesetre ez megközelítette a menekültválság előtt év, 2014 számait, amikor 641 ezer ember kapott menedéket. A kérelmet megszerzők többsége most Szíria, Afganisztán, Irak, Pakisztán és Irán állampolgára volt. Az év végére egyébként a menedékkérelmet benyújtók fele várakozott több mint hat hónapja az elbírálásra, ami azt jelenti, hogy valamelyest csökkent ez az arány.
Szerdán megjelentek az adatok az uniós állampolgárság megszerzésével kapcsolatban is: 2017-ben 825 ezer ember kapott állampolgárságot az Európai Unió országaiban. Ennek 17 százaléka volt más uniós államból érkező kérelmező, 83 százalék harmadik országból érkezett. A nem uniós kedvezményezettek főként marokkóiak, albánok, indiaiak és pakisztániak voltak, derült ki az Eurostat statisztikájából.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!