Stefan Harabín az első Fico-kormány idején, Vladimír Meciar pártja jelöltjeként az igazságügyi tárcát vezette, és jelenleg is a legfelsőbb bíróság bírája. Marián Kotleba önmagát és pártját keresztény és nemzeti értékek mentén határozza meg, erőteljesen EU- és NATO-kritikus, a pozsonyi liberális sajtó szélsőjobboldalinak, esetenként fasisztának minősíti.
Szlovákiában a politikusok legnagyobb ellenfele a közöny. A legesélyesebbeknek is van mit tenniük, hogy a lakosságot megmozgassák. Az első, 1999-es részvétel óta a szavazáson részt vevők aránya folyamatosan csökken: 1999-ben a választásra jogosult állampolgárok 73,9 százaléka, 2004-ben 47,9, 2009-ben 43,6, 2014-ben pedig 43,4 százaléka szavazott az első körben. Jogos tehát a kérdés: fontosnak tartja-e egyáltalán a lakosság ezt a választást?
Nagy a tét
A választások tétje a korábbiakhoz képest nagyobb, mert az utóbbi években – főleg az alkotmánybírósági döntések nyomán – megerősödött az államfő pozíciója, másrészt hamarosan a parlament ismét alkotmánybírókat fog választani, és ebben a folyamatban az államfőnek is van szerepe. Az államfő a külpolitikában is erőteljesebben kezdte hallatni a hangját. Jövőre pedig parlamenti választásokra kerül sor, mindezek együttesen határozzák meg az ország jövőbeli politikai irányultságát – mondta lapunknak Halász Iván. Az MTA tudományos főmunkatársa szerint Ján Kuciak újságíró tavalyi meggyilkolása kisebb földrengést okozott a belpolitikában, a Smer kormánypárt meggyengült, de az ellenzék sem tudott megerősödni. Öntudatosabb lett viszont a civil társadalom, amely számon kéri az átlátható Szlovákiát, az összefonódások megszüntetését, a korrupció szintjének csökkentését. Ezekre a felszólításokra a pártoknak is reagálnia kellett – közölte Halász Iván. (K. Z.)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!