Elnökválasztás helyett belpolitikai csatározás

A liberális ellenzék által támogatott polgárjogi aktivista, illetve a kormánypárti jelölt, Szlovákia jelenlegi EU-biztosa között dőlhet el, ki lesz a következő államfője Szlovákiának. Bár az államfő jogkörei meglehetősen korlátozottak, az elmúlt években állandó volt a feszültség a kormányzat és az annak szinte minden lépését erőteljesen bíráló Andrej Kiska köztársasági elnök között.

Szlovákia elnökét ötödször választja meg közvetlenül az ország lakossága szombaton, azonban a második forduló is borítékolható. Idén van bőven választék, hiszen az eredeti tizenöt jelöltből tizenhárom van versenyben. Az utolsó felmérések szerint az ellenzéki liberálisok által támogatott Zuzana Caputová polgárjogi aktivista (képünkön) a legesélyesebb jelölt, őt a legerősebb szlovák kormánypárt, az Irány–Szociáldemokrácia támogatásával induló Maros Sefcovic, az Európai Bizottság alelnöke követi, majd következik a legfelsőbb bíróság volt elnöke, Stefan Harabín, illetve Marián Kotleba, az ellenzéki Mi Szlovákiánk Néppárt elnöke.

A szóban forgó négy jelölt támogatottsága stabilan meghaladja az öt százalékot, közülük azonban csak az első háromnak van valós esélye arra, hogy a két hét múlva sorra kerülő második fordulóba küzdje magát. A megmérettetésen elindult Menyhárt József, a Magyar Közösség Pártja elnöke is, aki február 19-én visszalépett Robert Mistrík független elnökjelölt javára, aki azonban február 26-ai visszalépésekor Zuzana Caputová mögé sorakozott be. Az egyetlen magyar jelölt így Bugár Béla maradt, a kormánykoalíció legkisebb pártja, a Most – Híd szlovák–magyar vegyes párt elnöke.

Az esélyesek közül az ellenzéki Zuzana Caputová egy nemrégiben létrejött, alacsony támogatottságú, de a szlovák sajtóban erőteljesen megjelenő liberális párt, a Progresszív Szlovákia jelöltjeként indul. Caputová neve fél évvel korábban gyakorlatilag még ismeretlen volt a politikában, az erőteljesen liberális nézeteket valló – egyebek mellett az azonos nemű párok esetén is a gyermek örökbefogadását támogató – jelölt „brandje” hasonlóképpen a semmiből épült fel, mint a jelenlegi államfőé, Andrej Kiskáé, aki egyébként nyíltan támogatja Caputovát – írja az MTI.

Fotó: REUTERS/David W Cerny

Sokáig vezető helye volt a felmérésekben Maros Sefcovicnak, aki önmagát úgy jellemezte, hogy olyan pártpolitika felett álló államfő akar lenni, aki társadalmi megbékélést hoz, és az ország minden állampolgárát képviseli. Ezzel arra utalt, hogy a jelenlegi államfő, a mostani megmérettetésen már nem induló Andrej Kiska megválasztása óta gyakorlatilag állandó feszültség áll fenn a kormányzat és az annak szinte minden lépését erőteljesen bíráló köztársasági elnök között, ami az elmúlt években érezhetően elmélyítette a politikai nézetek mentén a társadalmon belül egyébként is jelen lévő megosztottságot.

Stefan Harabín az első Fico-kormány idején, Vladimír Meciar pártja jelöltjeként az igazságügyi tárcát vezette, és jelenleg is a legfelsőbb bíróság bírája. Marián Kotleba önmagát és pártját keresztény és nemzeti értékek mentén határozza meg, erőteljesen EU- és NATO-kritikus, a pozsonyi liberális sajtó szélsőjobboldalinak, esetenként fasisztának minősíti.

Szlovákiában a politikusok legnagyobb ellenfele a közöny. A legesélyesebbeknek is van mit tenniük, hogy a lakosságot megmozgassák. Az első, 1999-es részvétel óta a szavazáson részt vevők aránya folyamatosan csökken: 1999-ben a választásra jogosult állampolgárok 73,9 százaléka, 2004-ben 47,9, 2009-ben 43,6, 2014-ben pedig 43,4 százaléka szavazott az első körben. Jogos tehát a kérdés: fontosnak tartja-e egyáltalán a lakosság ezt a választást?

Nagy a tét

A választások tétje a korábbiakhoz képest nagyobb, mert az utóbbi években – főleg az alkotmánybírósági döntések nyomán – megerősödött az államfő pozíciója, másrészt hamarosan a parlament ismét alkotmánybírókat fog választani, és ebben a folyamatban az államfőnek is van szerepe. Az államfő a külpolitikában is erőteljesebben kezdte hallatni a hangját. Jövőre pedig parlamenti választásokra kerül sor, mindezek együttesen határozzák meg az ország jövőbeli politikai irányultságát – mondta lapunknak Halász Iván. Az MTA tudományos főmunkatársa szerint Ján Kuciak újságíró tavalyi meggyilkolása kisebb földrengést okozott a belpolitikában, a Smer kormánypárt meggyengült, de az ellenzék sem tudott megerősödni. Öntudatosabb lett viszont a civil társadalom, amely számon kéri az átlátható Szlovákiát, az összefonódások megszüntetését, a korrupció szintjének csökkentését. Ezekre a felszólításokra a pártoknak is reagálnia kellett – közölte Halász Iván. (K. Z.)