Merényletkísérletek Hszi Csin-ping ellen

Nem idegen a puccskísérlet a kínai politikai kultúrától, egy Pekingben terjedő pletyka azonban a hagyományoknál is tovább megy. A híresztelés szerint több merényletet terveztek a kínai elnök ellen. A témában cikket írt Francesco Sisci sinológus, aki lapunknak elmondta: van alapja a híreknek.

Vizsgálat a törvényhozásban. Megnőtt a biztonsági kockázat Fotó: Jason Lee Forrás: Reuters

Több ezer politikus és diplomata, izgatott újságírók százai, az útlezárásoknál rendőrök és fegyveresek – így néz ki Peking márciusban, amikor két héten át ülésezik a népköztársaság legfőbb államhatalmi szerve, az Országos Népi Gyűlés. Kiváló díszlet lenne ez egy holly­woodi krimihez, különösen ha a film a kínai államfő elleni merénylettel kezdődik. A Settimana News olasz hírportálon megjelent cikk szerint egy ilyen forgatókönyv nem csak a filmvásznon képzelhető el. Az írás egy Pekingben közismert pletykára épít, miszerint az elmúlt hat évben több alkalommal szerveztek merényletet Hszi Csin-ping (Xi Jinping) kínai államfő ellen.

Nem foglalkoznánk efféle híresztelésekkel, a cikket azonban egy, a pekingi viszonyok között jól értesültnek számító ember, Francesco Sisci írta. A nemzetközileg jegyzett sinológus, a pekingi Népi Egyetem munkatársa szerint a Hszi elleni gyilkos szándékok valósak. A kínai politikai és gazdasági elit ugyanis az elmúlt évtizedekben elszokott a szigorú kontrolltól, márpedig az államfő nemegyszer alkalmazott autoriter eszközöket. A tavalyi, 2018-as Népi Gyűlésen pedig a képviselők elfogadták azt az alkotmánymódosítást, amely eltörölte az elnöki tisztség viselésének két ciklusban meghatározott maximumát. A törvényes eszközök eltávolításával pedig – írja Sisci – megnőtt az esélye annak, hogy az ellenzék erőszakos eszközökhöz forduljon.

Kína belügyeiből kiindulva azonban lehetnek kétségeink. Az ország gazdasági növekedése stabil, haladnak a társadalmi reformok, az átlagemberekre pedig inkább jellemző a nacionalizmusba hajló nemzeti büszkeség, semmint az elégedetlenséggel vegyes közöny. Ezért levélben kérdeztük meg az olasz sinológust az elméletéről. Sisci szerint az elitek szintjén igenis lehetnek mély konfliktusok, ami a Hszi Csin-ping által 2012-ben meghirdetett korrupcióellenes programhoz, közkeletű nevén a rókavadászathoz vezethető vissza.

Vizsgálat a törvényhozásban. Megnőtt a biztonsági kockázat
Fotó: Reuters

– Hszi legalább egymillió hivatalnok ellen indított eljárást, több ezren börtönben végezték. Kína szinte összes gazdag és befolyásos emberét megfosztotta vagyonától és hatalmától. Ön szerint ezek az emberek most elégedettek? – reagált megkeresésünkre a sinológus. Sisci szerint ez egy veszélyes közeg, hiszen gyakorlott politikusokról van szó. Egész életüket az államigazgatásban töltötték el, vagyis pontosan ismerik a rendszer gyenge pontjait. Ilyen számoknál pedig egy mozgalom tömegbázisa is adott: a kampány nem csak a megvádolt tisztségviselők, de családjuk számára is megaláztatással, kegyvesztéssel járt, az olasz sinológus szerint tehát az ügy több millió embert érint. – A legnagyobb baj, hogy Hszi nekiment a régi rendszernek, miközben nem épített fel egy újat – tette hozzá, és szerinte ezt az átmeneti időszakot ellenfelei kihasználhatják.

Bár bérgyilkosokat, merényleteket emlegetni túlzás, egy politikai puccskísérlet nem elképzelhetetlen. Sisci cikké­ben a Kínai Kommunista Párt sajátos puccskultúrájáról ír. A belső politikai feszültségek a Mao Ce-tung (Mao Zedong) fémjelezte éra kezdetétől a rendszer meghatározó motívumai voltak. A Szovjetunió a kezdetektől támogatta a különutas Mao politikai ellenfeleit, de a kapitalisták kiszolgálójaként bélyegzett Liu Saocsi (Liu Shaoqi) egy időre sikerrel háttérbe is szorította Maót. Nem volt könnyű dolga Teng Hsziao-pingnek (Deng Xiaoping) sem, aki ellen az 1980-as évek végi Tiananmen téri diáklázadásait használták fel, de Sisci megjegyzi: nemegyszer éppen a vezér provokált puccsokat maga ellen, hogy leleplezze ellenlábasait.