Milliárdok maradhatnak víz nélkül

Ma van a víz világnapja. Ennek kapcsán újra fókuszba került bolygónk talán legnagyobb kérdése, vagyis az, hogy lesz-e megfelelő mennyiségű tiszta édesvíz az emberiség hosszú távú fennmaradásához. Az úgynevezett vízháborúkról már nemcsak sci-fi regényekben írnak, hanem biztonságpolitikai szakértők szerint ezek javában zajlanak is. A becslések szerint 2050-re ötmilliárd ember szenvedhet a vízhiány­tól, és rengetegen útnak indulhatnak, akár Európa felé is. A nemzetközi szervezetek évtizedek óta hajtogatják, hogy globális válaszra van szükség, ám a kormányok és a gazdasági vezetők lassan mozdulnak. Bár a jelenlegi folyamatok aggodalomra adnak okot, egyre több lehetőség van a vízhiány megoldására, ám mindez elsősorban pénz és akarat kérdése.

MN_alap Forrás: National Geographic, ENSZ, Euronews, Seametrics vállalat

Az elmúlt 150 évben a Föld népessége közel megtízszereződött, a mai 7,6 milliárd fő 2050-re elérheti a 9,8 mil­liárdot. De sokan vitatják ennek mértékét, egyrészt az olyan kiszámíthatatlan tényezők miatt, mint a háborúk, járványok vagy természeti katasztrófák, másrészt a nyugatias életmód és demográfia átvételének mértéke is vitatott. A ENSZ becslése szerint mindenesetre 2050-re ötmilliárd ember nem jut majd megfelelő ivóvízhez, ami a Föld népességének felét jelenti majd.

A világszervezet előrejelzése szerint ráadásul a népességrobbanás a világ leginkább vízhiányos régióiban várható, ami további kérdéseket vet fel. A legnagyobb mértékben Afrikában várható népességszaporulat: 2000 és 2050 között 209 százalékkal növekedhet a lakosság száma, elérve a két és fél milliárd főt. A világ népességének legnagyobb része – közel ­négymilliárd ember – egyébként Ázsiában él, és a népességnövekedés ott is másfélszeresére nőhet, ahogyan Közép- és Dél-Amerikában is.

Fotó: National Geographic, ENSZ, Euronews, Seametrics vállalat

Naivitás lenne azonban azt gondolni, hogy minket nem érint a probléma. Tekintettel arra, hogy 20-30 éven belül a Föld lakosságának fele nem jut elegendő és megfelelő tisztaságú vízhez, gyakorlatilag garantált a vízhiány okozta elvándorlás. Szakértők szerint a klímamenekültek már régóta jelen vannak az elvándorlók között; nagy részük a vízhiány és az elsivatagosodás elől menekül. Századunk közepére a Világbank elemzése szerint 143 millió­ra nőhet a klímamenekültek száma, míg az ENSZ 25 millió és egymilliárd közötti számra számít. Az elvándorlás Fekete-Afrikából, Dél-Ázsiából és Dél-Amerikából lehet kiemelkedő.

Az utóbbi években – a vízigény növekedésével – a vízháborúk fogalmát is egyre gyakrabban emlegetik a szakértők. Mint arra a napokban Áder János köztársasági elnök is felhívta a figyelmet, az évszázad közepére a rendelkezésre álló vízkészlet negyven százalékkal lesz kevesebb a szükségesnél, amiből szintén súlyos társadalmi konfliktusok származhatnak. 2017-ben a világ 45 országában jelentette a vízhiány konfliktusok forrását, olvasható egy ENSZ-elemzésben.

A megfelelő vízellátottság hiánya miatt 2000 és 2009 között 94, 2010 és 2018 között pedig 263 konfliktus zajlott világszerte, derül ki egy, az Európai Bizottságnak készült jelentésből. Az előrejelzések szerint a következő ötven-száz év során ezen konfliktusok 75-95 százalékkal növekedhetnek. A tanulmány kiemeli, a szárazságnak leginkább kitett régiók a Nílus vidéke, a Gangesz és a Brahmaputra vidéke, az Indus, a Tigris és az Eufrátesz, valamint a Colorado folyó környéke.

A kétségbeejtő becslések mellett ugyanakkor látható egy reménysugár is: komoly fejlesztések folynak a fenntartható rendszerek kiépítésére, egyre több az egyéni mellett a regionális kezdeményezés. Lassan a profitorientált vállalatok is felismerik a gazdasági érdeket ezen beruházásokban. Ráadásul már arra is láthatunk példákat, hogy az előrelátó vízpolitika komoly eredményeket érhet el. Talán a legjobb – már létező – példa Izrael lehet: a vízhiánnyal küzdő ország évtizedek óta nagy hangsúlyt fektetett a kérdésre, komoly fejlesztésekkel.

Mára a lakosság által felhasznált szennyvíz kilencven százalékát megtisztítva a mezőgazdaságban hasznosítják újra, emellett kialakították a tengervíz sótalanítását is, ami szintén hozzájárul az ivóvízszükségletük fedezéséhez. Szakértők szerint egyébként globális szinten az egyik legfontosabb lépés a vízvezetékrendszerek megfelelő karbantartása, a vízkészletünk harminc százaléka ugyanis a csőtörések, szivárgások nyomán tűnik el. A mérnökök és feltalálók emellett már számos ötlettel álltak elő a vízellátottság biztosítására. Ilyen többek között a víztisztító tabletták, palackok gyártása, a takarékos tisztálkodási, illetve toalett­öblítési megoldások, vagy a meleg átlaghőmérsékletű országokra kidolgozott napelemes víztisztítás.

Napi öt perc zuhany

Egyénenként is sokat tehetünk azért, hogy hozzájáruljunk hazánk édesvízkészletének megőrzéséhez. Magyarországon átlagosan évente egy személy 750 ezer liter vizet fogyaszt; igaz, ebbe beleszámít a gazdasági jellegű felhasználás, így az öntözés is. Mindenesetre környezetvédők arra figyelmeztetnek, szorítsuk öt perc alá a zuhanyzási időnket. Egy perc alatt egy átlagos zuhanyfej 12-15 liter vizet fogyaszt. Emellett kerüljük a folyóvízben való mosogatást, javítsuk meg a csöpögő csapokat és használjunk víztakarékos vécétartályt. Becslések szerint a tusolás visszaszorításával éves szinten akár 25 ezer liter vizet, illetve húszezer forintot is meg tudunk spórolni személyenként.