Most kezdődhet Algírban a valódi népi forradalom

Az algériai nép nagy győzelmet aratott az 1999 óta hatalmon lévő Abdelazíz Buteflíka visszavonulásával, a küzdelemnek azonban még nincs vége: a rossz egészségi állapota miatt évek óta csak bábként kormányzó elnök az egész országot átható oligarchikus rendszert hagy maga után.

Az államfő távozását éltetik a váratlan bejelentés után. A nagy kérdés, hol állnak meg a folyamatok Fotó: Reuters

Európa geopolitikáját tekintve mindenkor kulcsfontosságú tényzőnek számított az észak-afrikai régió legnagyobb országainak, Algériának, Líbiának, Egyiptomnak és Tunéziának a stabilitása, a 2011-es arab tavasz azonban az addigi viszonylagos egyensúlyt teljesen felborítva káoszba taszította szinte valamennyit.

Az akkor keletkezett sebek Líbia esetében a mai napig nem tudtak begyógyulni. Kivételt képez a régióban Algéria: bár a Franciaországtól 1962-ben véres polgárháború eredményeként függetlenné váló, mostanra már 42 milliós országban a politikai egyensúly megingott egy rövid időre, az elégedetlenkedőket hamar elcsitította a hatalom.

Az államfő távozását éltetik a váratlan bejelentés után. A nagy kérdés, hol állnak meg a folyamatok
Fotó: Reuters

A rossz életkörülmények és az élelmiszerárakat érintő magas infláció miatt – erős biztonsági ellenőrzés mellett – az emberek napokig tüntettek az utcán a változást követelve.

A kormány azonban reformokat és fizetésemelést ígért, amire az ország kőolaj- és földgázexportjából származó jelentős jövedelme adott fedezetet. A forradalom így hamar megtorpant, az azóta eltelt években azonban ezek a bevételek komoly mértékben csökkentek. Emiatt mérsékelni kellett az állami támogatásokra fordított kiadásokat is: az elégedetlenség és a kilátástalanság visszaköltözött a háztartásokba, ráadásul a Líbia felől érkező biztonsági fenyegetés is óriási terhet rótt az állami kiadásokra.

Ilyen körülmények vezettek ahhoz a több mint harmadik hete tartó tüntetéssorozathoz, amelynek eredményeként Abdelazíz Buteflíka, Algéria 1999 óta hivatalban lévő államfője hétfőn bejelentette: a nem csillapodó demonstrációkat látva mégsem indul ötödik mandátumáért, és az eredetileg áprilisra kitűzött elnökválasztást is elhalasztják.

A bejelentést követően azonnal lemondott Ahmed Ujahja miniszterelnök is, helyére pedig Nureddin Bedui eddigi belügy- önkormányzati és területfejlesztési miniszter kerül, a kormányfő-helyettesi tisztséget pedig Ramatne Lamamra, Buteflíka diplomáciai tanácsadója kapja, aki egyben a külügyminiszteri tisztséget is betölti.

A nemzetközi közösség azonnal a nép győzelmének kiáltotta ki az elnök visszavonulását, és üdvözölte a demokratikus átmenet kezdetét. Egy civil szerepvállalást támogató demokráciapárti szervezet, az Ibtykar vezetője – és egyúttal a jelenlegi társadalmi mozgalom egyik vezéralakja – azonban a Le Figaro hasábjain óvatosságra int.

A francia napilapnak adott terjedelmes interjújában Samir Yahiaoui kifejti, messze még a folyamat vége, a mozgalomnak mindaddig folytatódnia kell, amíg az ország nem szabadul meg az egész Buteflíka klántól, amely az országot irányító intézményhálózat minden szegletébe beszivárgott.

Éppen ezért lehetséges az, hogy bár a 82 éves elnök 2013-ban agyvérzést kapott, állapotáról azóta is keveset tudni. Mindenesetre legalábbis feltételezhető, hogy a kizárólag közlemények útján kommunikáló Buteflíka aligha képes az ország vezetésére; helyette egy tábornokokból és oligarchákból felépülő háttérhatalom vette át az irányítást.

Ez az egymással is rivalizáló hatalmi gépezet leginkább a változástól fél, Samir Yahiaoui viszont azt állítja, több mint tízezer támogatóval rendelkező mozgalma továbbra is kitart mindaddig, amíg a hatalmat megtestesítő elnök „káderei és katonái” is eltűnnek a rendszerből. –

Boszorkányüldözést nem akarunk – állítja Yahiaoui, aki szerint Algéria már éppen eléggé belekóstolt a polgárháborúba, s most inkább arra van szükség, hogy az átmeneti kormány nyugodt körülmények között készítse elő az alkotmányozó nemzetgyűlés megválasztását.