Európa geopolitikáját tekintve mindenkor kulcsfontosságú tényzőnek számított az észak-afrikai régió legnagyobb országainak, Algériának, Líbiának, Egyiptomnak és Tunéziának a stabilitása, a 2011-es arab tavasz azonban az addigi viszonylagos egyensúlyt teljesen felborítva káoszba taszította szinte valamennyit.
Az akkor keletkezett sebek Líbia esetében a mai napig nem tudtak begyógyulni. Kivételt képez a régióban Algéria: bár a Franciaországtól 1962-ben véres polgárháború eredményeként függetlenné váló, mostanra már 42 milliós országban a politikai egyensúly megingott egy rövid időre, az elégedetlenkedőket hamar elcsitította a hatalom.

Fotó: Reuters
A rossz életkörülmények és az élelmiszerárakat érintő magas infláció miatt – erős biztonsági ellenőrzés mellett – az emberek napokig tüntettek az utcán a változást követelve.
A kormány azonban reformokat és fizetésemelést ígért, amire az ország kőolaj- és földgázexportjából származó jelentős jövedelme adott fedezetet. A forradalom így hamar megtorpant, az azóta eltelt években azonban ezek a bevételek komoly mértékben csökkentek. Emiatt mérsékelni kellett az állami támogatásokra fordított kiadásokat is: az elégedetlenség és a kilátástalanság visszaköltözött a háztartásokba, ráadásul a Líbia felől érkező biztonsági fenyegetés is óriási terhet rótt az állami kiadásokra.
Ilyen körülmények vezettek ahhoz a több mint harmadik hete tartó tüntetéssorozathoz, amelynek eredményeként Abdelazíz Buteflíka, Algéria 1999 óta hivatalban lévő államfője hétfőn bejelentette: a nem csillapodó demonstrációkat látva mégsem indul ötödik mandátumáért, és az eredetileg áprilisra kitűzött elnökválasztást is elhalasztják.
A bejelentést követően azonnal lemondott Ahmed Ujahja miniszterelnök is, helyére pedig Nureddin Bedui eddigi belügy- önkormányzati és területfejlesztési miniszter kerül, a kormányfő-helyettesi tisztséget pedig Ramatne Lamamra, Buteflíka diplomáciai tanácsadója kapja, aki egyben a külügyminiszteri tisztséget is betölti.
A nemzetközi közösség azonnal a nép győzelmének kiáltotta ki az elnök visszavonulását, és üdvözölte a demokratikus átmenet kezdetét. Egy civil szerepvállalást támogató demokráciapárti szervezet, az Ibtykar vezetője – és egyúttal a jelenlegi társadalmi mozgalom egyik vezéralakja – azonban a Le Figaro hasábjain óvatosságra int.