Sebeket ejtett a vámháború Amerikával

Pekingben a tavasz beköszöntével a politikai újév is kezdetét veszi, március első felében ülésezik ugyanis a közel háromezer küldöttből álló országos népi gyűlés.

A Nyugaton nehezen értelmezhető, kínai típusú demokrácia csúcseseményén képviseli magát Kína 34 tartománya, a központi adminisztráció alá rendelt városok, a hadsereg és a nemzetiségek, de jelen vannak a speciális státusú Hongkong és Makaó, illetve Tajvan küldöttei is.

A legfőbb államhatalmi szerv ülésével párhuzamosan zajlik a parlamenti felsőházként is értelmezett, Kínai Népi Politikai Konzultá­ciós Tanács: a testületben a Kínai Kommunista Párton kívüli politikai pártok, valamint a civil szféra képviselői találkoznak egymással. Bár az ázsiai országot nem véletlenül definiálják Nyugaton egypárt rendszernek, a most zajló ülések nem súlytalanok. A sajtó és a Kínával foglalkozó szakértők már az országos népi gyűlés nyitónapján éberen figyelték, milyen bejelentésekkel készült a pártvezetés.

Fotó: Reuters

Idén akadtak izgalmas fordulatok. Li Ko-csiang (Li Keqiang) kínai miniszterelnök (képünkön) beszédében tartózkodott a túláradó optimizmustól, egy nehézségekkel terhelt tavalyi évről, és 2019 közelgő veszélyeiről szólt. Bár nem támadta az Egyesült Államokat, a kereskedelmi háború beszédében közvetlenül is felmerült. Li elismerte, hogy a konfliktus sebeket ejtett a kínai gazdaságon, s talán ennek a kijelentésnek köszönhető, hogy a gazdasági növekedés lassulása került az első elemzések középpontjába.

A kínai miniszterelnök 6 és 6,5 százalékos közötti gazdasági növekedést határozott meg 2019-re, ami a tavalyi, pontosan belőtt 6,5 százalékos célhoz mérten, némi bizonytalanságról árulkodik. A további lassulással magyarázták elemzők a nyugati világnak címzett békítő lépéseket is. A népi gyűlés jóváhagyására vár ugyanis az új, külföldi befektetéseket szabályozó törvény, ami kedvezőbb klímát teremtene az idegen vállalatoknak, tiltaná pél­dául a sok tartományban kötelezővé tett technológiai transzfert.

Általánosan elfogadott nézet, hogy a kínai gazdaság jövőjét illetően az úgynevezett kínálati oldalon kivitelezett strukturális reformokat érdemes figyelni. Ez a középosztály megerősítését, egyben a hosszú távú gazdasági növekedés biztosítását célozza. Li Ko-csiang ezen a területen bőven adott munkát a kádereknek, 2019-et a reform évének minősítette. Kínának tehát többek közötthaladnia kell az innovatív iparágak fejlesztésével és az ipari túlkapacitás visszavágásával is.