A globalisták és a nemzetek Európájának hívei csapnak össze az uniós kampányban

A Köztársaság lendületben (LREM) elnevezésű kormánypárt kam­pányindítójával mindkét nagy tömörülés hivatalosan is megkezdte a korteskedést a májusi uniós választások előtt Franciaországban. Jelen állás szerint a liberális-centrista LREM 24 százalékot, míg a Marine Le Pen vezette radikális jobboldali Nemzeti Tömörülés 21 százalékot szerezhet, de a jobbközép Köztársaságiak sem mondtak le róla, hogy beleszóljanak a versengésbe.

A szolidaritást hirdette az LREM listavezetője Fotó: Europress/AFP

Valóságos szabadulóművészként lépne ki az európai elit a bevándorlás szorításából, de a jelek szerint most sem tud. „A migrációs kérdés továbbra is aggasztja az európaiakat”, állapítja meg tegnapi szerkesztőségi cikkében a párizsi balliberális elitlap, a Le Monde, amely szerint „a szélsőjobboldali formációk kihasználják a szavazást a kontinenshez fűződő kötelékeik megerősítésére, miután a 2015-ös migrációs válságot már sikeresen kiaknázták”.

A kampányát most elindított kormánypárt, az ­Emmanuel Macron államfő köré szerveződött Köztársaság lendületben (LREM) listavezetője, Nathalie Loiseau eddigi Európa-ügyi miniszter azt mondta a bevándorlásról, „a schengeni övezet tagországainak mind felelősséget kell mutatniuk, és szolidárisnak kell lenniük”. Ez a sokat emlegetett menekültelhelyezési kvótára vonatkozik; a Brüsszelben erőltetett mechanizmus gyakorlatilag nem működik ma Euró­pában.

A szolidaritást hirdette az LREM listavezetője
Fotó: Europress/AFP

Jordan Bardella, a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés (RN) – a korábbi Nemzeti Front – EP-választási listavezetője szerint viszont Macronnál és az Európai Bizottságnál kellene elhelyezni a migránsokat, „nem nálunk”. Bele kíván szólni ebbe a vitába harmadik erőként a jobbközép Köztársaságiak (LR) is, amelynek elnöke, Lau­rent Wauquiez azt állítja, az európai választások tétje „a jövő visszaadása, és hogy újra rátaláljunk a szerelemre európai civilizációnkkal”. A 68 ­milliós Franciaországban mintegy 6-7 millió muszlim él, egyes területeken többséget alkotva. Évente több százezer bevándorlót fogad az ország.

Az RN a tavaly ősszel szárba szökött elégedetlenségi hullámot is meg akarja lovagolni. A sorozatban húsz egymást követő szombaton tüntető sárga mellényesek egy része a radikális jobboldal táborából kerül ki. Francois Hollande, az előző köztársasági elnök a tegnapi Le Parisien hasábjain arra figyelmeztetett: „egy nap a szélsőjobboldal átveszi a hatalmat Franciaországban. 2022-ben vagy később, ha nem teszünk semmit”. „A nacionalizmusnak az egész világon való térnyerésével szemben Európa nagy kihívás előtt áll a saját létezéséért”, tette hozzá a volt szocialista államfő.

Maguk a főszereplők is úgy látják, a globalisták avagy „Európa-pártiak”, illetve a nemzetek Európájának hívei állnak szemben egymással a mostani kampányban. Az előrejelzések szerint az LREM és a hozzá csatlakozott törpepártok 24 százalékot szerezhetnek, míg az RN 21, az LR pedig 14 százalékot kaphat.

A franciáknál 2022-ben tartják a következő elnökválasztást. A nagy pártok mostani versengése ennek erőfelmérője is. 2014-ben az RN elődje, a Nemzeti Front megnyerte az EP-voksolást, de három évvel később Macron biztosan győzte le Le Pent az elnökválasztáson.