Mint közölték, a megbízható és magas színvonalú statisztikai adatok a jó politikai döntéshozás gerincét alkotják. Politikai döntésekhez pedig jól megalapozott információkra van szükség a munkaerőpiaci helyzetről, az európaiak jövedelméről és életkörülményeiről, egészségi állapotáról, oktatási és képzettségi helyzetükről, fogyasztási szokásaikról, időmérlegükről és a technológiák használatáról.
Az elfogadott statisztikai keretrendszer hét háztartási felmérést egyesít, és előkészíti az utat a társadalomstatisztikák további minőségi fejlesztései előtt. Az indoklás szerint erre azért van szükség, mert az intézményekben élőket, vagy hajléktalanokat nem kérdezik meg, a háztartási felmérések csak a magánháztartásokban élőkre terjednek ki. Ez komoly hiányosságot eredményez különösen az egészséggel kapcsolatos adatok esetében.
Az elfogadott jogszabály keretei között elkészített felmérések megadják a kulcsot a jövedelmekkel és a fogyasztással kapcsolatos adatokhoz, világosabb képet alkot a háztartások jóllétéről, emellett adatokat s
A szövegből kiderül az is, hogy a jövőben az egyéni szinten, mintavétel alapján felvett statisztikai adatok kitérnek majd az egészségi állapoton belül arra is, ha valaki fogyatékossággal él.
Kósa Ádám fideszes EP-képviselő az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a statisztikai adatgyűjtés a fogyatékossággal élő emberek életminőségére is kiterjed majd. Rákérdeznek majd arra, hogy a fogyatékosság miként jelenik meg az érintett jövedelmi helyzetében, életkörülményeiben, munkája és tanulmányai során, vagy akár a legújabb technológiák használata terén.
A statisztikai adatgyűjtés az életminőségre vonatkozó kérdések körében arra is kitér majd, hogy a fogyatékossággal élő ember befogadása megvalósul-e gazdasági, szociális vagy kulturális szinten és ez miként befolyásolja a jóllétét – tette hozzá a képviselő.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!