Növeli a NATO a kiadásokat

Az Egyesült Államok a védelmi kiadások növelését szorgalmazza a NATO 29 tagországa külügyminisztereinek kétnapos tanácskozásán — derült ki Donald Trump amerikai elnök nyilatkozatából. Az atlanti szövetség fennállásának 70. évfordulójára összehívott washingtoni fórumon részt vesz Szijjártó Péter, a magyar diplomácia irányítója is. A Nézőpont Intézet tegnap lapunkhoz is eljuttatott felméréséből kiderül: a közép-európai megkérdezettek 64, köztük a magyarok 67 százaléka nevezte inkább előnyösnek a védelmi együttműködésben való részvételt.

Jens Stoltenberg főtitkár Donald Trump amerikai elnökkel. Ráfordításaik fokozására sarkallják az európai országokat Fotó: MTI/AP/Evan Vucci

Ma hetvenéves a NATO; az atlanti szövetséget létrehozó washingtoni szerződést 1949. április 4-én írták alá. A kerek születésnapon ugyanakkor hangsúlyosan vetődik fel a teherviselés kérdése: míg tizenöt évvel ezelőtt még az iraki háború osztotta meg a szövetségeseket, ma ez ver éket a költségekből oroszlánrészt vállaló Egyesült Államok, illetve európai partnerei közé. Az amerikai elnök a Fehér Házban, Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral az oldalán általában véve ugyan üdvözölte, hogy egyes tagországok megnövelték védelmi kiadásaikat, ám a távirati iroda jelentése szerint ezúttal sem mulasztotta el korholni azokat a szövetségeseket, amelyek még nem igazították felfelé az elvárt mértékben katonai költségvetésüket.

– Védelmezünk országokat, amelyek eddig hasznot húztak az Egyesült Államokból. Az USA aránytalanul sokat fizet, mi csak tisztességességet akarunk – fogalmazott Donald Trump, aki Németországot pécézte ki, már nem először. – Tisztesség ne essék szólván, Németország nem fizeti meg a saját részét – mondta, gyorsan hozzátéve, „nagyon tisztelem Németországot, de a németek nem fizetnek annyit, amennyit kellene”. Trump egyébként apai ágon német származású, de ellentmondásos a viszonya felmenői szülőhazájával.

Jens Stoltenberg főtitkár Donald Trump amerikai elnökkel. Ráfordításaik fokozására sarkallják az európai országokat
Fotó: MTI/AP/Evan Vucci

A védelmi kiadások kérdése az egyik fő napirendi pont a tegnap megkezdődött külügyminiszteri tanácskozáson is. Részben azért, mert jelenleg csupán hét tagország teljesíti azt a 2014-ben rögzített elvárást, hogy 2024-ig GDP-arányosan két százalékot fordítanak védelmi célokra, részben pedig azért, mert az amerikai fél várhatóan felveti majd, hogy már négy százalékra kellene növelni e kiadásokat. – Nem jótékonysági szervezet vagyunk, de nem is profit-­orientált vállalkozás – mondta Kay Bailey Hutchison amerikai NATO-nagykövet.

A kétnapos tanácskozáson szó esik az Oroszország jelentette fenyegetésről, a terrorizmus elleni harcról és a kiberháború teendőiről, valamint Kínáról is. Előzetesen Trump és kormánytisztviselői is hangoztatták, hogy a szövetség erős és egységes. Ezzel elemzők szerint mintha ismételten jelezni akarták volna: Washington változatlanul elkötelezett a világ legnagyobb kollektív védelmi szövetsége mellett. Trump korábban többször is érzékeltette idegenkedését a NATO-tól – mint általában a globális és többoldalú megállapodásoktól –, de egyértelműen soha nem vetette fel Washington esetleges eltávolodását a katonai szövetségtől.

De Párizs és Berlin képviselői tegnap New Yorkban bejelentették: ugyan nem Trump ellenében, de szövetséget hoznak létre a multilateralizmus védelmére. A NATO-tagság kétpárti támogatást élvez Amerikában. Stoltenberget tegnapra meg is hívták, hogy szólaljon fel a kongresszusban. Itt a főtitkár azt mondta: a NATO nem akar új hidegháborút.

Fotó: MTI/KKM/Mitko Sztojcsev

A visegrádi négyek (V4) lakosainak átlag 71 százaléka, Magyarországon pedig a választópolgárok kétharmada előnyösnek tartja országa NATO-tagságát – derül ki a Nézőpont Intézet részéről tizenkét közép-európai országban, köztük hazánkban, illetve a régióban készített közvélemény-kutatásból, amelynek eredményét tegnap lapunkhoz is eljuttatták. A közép-európaiak 64 százaléka mondta, hogy inkább előnyös országa számára a tagság. Közép-Európán belül a V4-tagállamok a legelkötelezettebbek: az e négy országban élők átlagosan 71 százaléka szerint előnyös, és csupán egyötödük szerint hátrányos a tagság. Magyarországon a polgárok 67 százaléka nevezte inkább előnyösnek, míg 15 százalék hátrányosnak az együttműködésben való részvételt.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tegnap Ohióban tárgyalt (kis képünkön Lydia Mihalik fejlesztési igazgatóval), mielőtt Washingtonba utazott volna.