Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.Sikerült megmenteni a párizsi Notre-Dame székesegyház szerkezetét és tornyait a teljes pusztulástól – közölte hétfőn késő este a francia tűzoltóság egyik vezetője.
A gótikus székesegyházban, a francia főváros egyik jelképében a kora esti órákban keletkezett a tűz, a lángok a világhírű épület felső részében pusztítottak. A tűz következtében összeomlott a felújítás alatt álló katedrális kúp alakú tornya, a huszártorony, és a teljes tetőszerkezet odaveszett.
A tűzoltóság közölte: egy tűzoltó súlyosan megsérült a mentés során.
Anne Hidalgo, Párizs főpolgármestere közölte: a környéken lakókat kimenekítették arra az esetre, ha beomlana a székesegyház. Hidalgo a tűzoltóságra hivatkozva azt is közölte, hogy van remény a két harangtorony megmentésére.
A tüzet élő adásban itt követheti:
Az első hírek szerint az a legvalószínűbb, hogy a tűz a restaurálási munkálatokhoz felállított állványzaton, a tetőszerkezetnél keletkezett, és onnan terjedt tovább a 850 éves, gótikus épületben.
Gyújtogatásról egyelőre nem szólnak hírek.
A Le Figaro emlékeztet, hogy Macron elnök kormánya tavaly 2 és félmillió eurót elvont a felújítási munkáktól.
A Notre-Dame rektora már akkor jelezte, hogy ez súlyos problémákat okozhat.
Az egyik harangtornyot is elérte a Notre-Dame székesegyházban pusztító tűz.
Hírügynökségek szerint több száz tűzoltó oltja a lángokat erős vízsugarakat használó tömlőkkel a helyszínen.
André Finot, a Notre-Dame székesegyház szóvivője szerint a tűz a 19. és a 13. századi födémet rongálta meg. „Minden lángokban áll, semmi fog maradni a födémből” – mondta.
Finot ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a kegytárgyak egyelőre biztonságban vannak a sekrestyében.
A lángokban álló Notre-Dame párizsi székesegyház északi harangtornya összeomlásának megakadályozására összpontosították erőfeszítéseiket a tűzoltók, miután a felújítás alatt álló katedrális huszártornya és födémszerkezete már odalett a hétfő este felcsapó tűzben.
Szakértők szerint a világhírű gótikus épülethez hasonló templomokban rendkívül nehéz a tűzoltás, nagyrészt a rengeteg régi faszerkezet miatt, és a tűzoltók jobban teszik, ha az adott épület egy részét feladják, és megpróbálják megóvni a többit.
Edouard Philippe francia kormányfő a Twitter közösségi portálon azt írta, szomorúságuk leírhatatlan, de még küzdenek a lángok ellen.
A Notre-Dame katedrális a francia főváros egyik legfőbb idegenforgalmi nevezetessége, évente milliók keresik fel. A székesegyház a kereszténység egyik legjelentősebb jelképe, a világörökség része.
Közben a székesegyház szóvivője azt mondta, arra számítanak, hogy a templom egész födélszerkezete le fog égni. Egyelőre nem tudni, mi okozta a tüzet. A France 2 közszolgálati televízió szerint a rendőrség balesetként kezeli a tűzesetet.
A katasztrófa miatt Emmanuel Macron francia államfő lemondta az aznapra tervezett televíziós beszédét.
Teljesen beomlott a párizsi Notre-Dame székesegyház tetőszerkezete és összeomlott a székesegyház központi tornya is tűzben – jelentette szemtanúkra hivatkozva a Reuters hírügynökség.
A párizsi ügyészi hivatal vizsgálatot indított, hogy kiderítsék, mi vagy ki okozta a tüzet.
Nem biztosított a Notre-Dame székesegyház megmentése – jelentette ki három órával a gigantikus méretű tűz kitörése után a helyszínen Laurent Nunez belügyminiszter-helyettes.
Előzőleg a tűzoltóság szóvivője világhírű katedrálisban pusztító lángokról kijelentette, hogy az elkövetkező egy-másfél óra sorsdöntő lesz abból a szempontból, hogy sikerül-e gátat szabni a Notre-Dame székesegyházban pusztító tűznek.
A francia belügyminisztérium tájékoztatása szerint a tűzoltók nem biztosak abban, hogy meg tudják fékezni a lángok terjedését a tetőszerkezetben, és rámutattak: amennyiben a tűz mindkét harangtornyot eléri, annak beláthatatlan következményei lesznek.
Három órával a tűz kitörése után a belügyminiszter-helyettes kijelentette: „Még nem sikerült a tüzet megfékezni”.
„A tűzoltók 18 vízsugárral oltják a lángokat, kívülről, majd belülről is, hogy megpróbálják megmenteni az épületet, ami jelenleg még nem biztosított”.
„A tűz elérte a tető felületének kétharmadát, amely beomlott, akárcsak a huszártorony. Jelen pillanatban a székesegyház hátsó részének megmentésén dolgoznak, ahol a legértékesebb műkincsek vannak, amelyeket megpróbálunk kimenekíteni” – mondta Jean-Claude Gallet tábornok, a párizsi tűzoltóbrigád parancsnoka, aki szintén a helyszínen tartózkodik.
A következő művelet az északi harangtorony megmentésére irányul. Megvan a veszélye, hogy összeomlanak a harangok. Ha a harangok összeomlanak, az a torony ledőlését jelenti – tette hozzá. Egyes jelentések szerint az északi harangtoronyban már felcsaptak a lángok.
A főkapun át a homályba borult hajóban a padozatra hullott vörös parázsdarabokat lehetett látni. A tűzoltók drónokat küldtek az épület fölé, a belsejébe pedig egy robotot.
A székesegyház előtti tér üres, a tűzoltóautók körbezárták. A rózsaablak előtt nagy létra áll – jelentette az AFP francia hírügynökség munkatársa a helyszínről.
„Egy egész nemzet gyászol” – írta a Twitter közösségi portálon a francia államfő hétfő este, miután nagy erejű tűz ütött ki a párizsi Notre-Dame székesegyházban, és elpusztította a világhírű épület tetőszerkezetét. Emmanuel Macron együttérzését fejezte ki „minden katolikusnak és minden franciának”. Hozzátette, mint minden honfitársa, ő is szomorúan látja ahogy a tűz martalékává válik egy részük.
Az Elysée-palota közölte, hogy az elnök a helyszínre megy.
A műalkotások megóvását és azt nevezte a legfőbb célnak a Notre-Dame székesegyházban pusztító tűzzel kapcsolatban Párizs alpolgármestere, Emmanuel Grégoire a BFMTV francia televíziónak, hogy az embereket megóvják a részlegesen összeomló épület jelentette veszélyektől.
A Notre-Dame-ot, a Mi Asszonyunk templomát Maurice de Sully, Párizs püspöke kezdte építeni 1163-ban, és 180 év kellett ahhoz, hogy a munkák befejeződjenek a Cité-szigeten álló román stílusú székesegyház helyén.
A 12. században az épület túl kicsinek bizonyult a rohamosan növekvő párizsi lakosság számára. Ekkor született meg a 135 méter hosszú, 40 méter magas hatalmas székesegyház terve.
1230-tól a székesegyház jelentős változtatásokon esett át, amelynek révén stílusa a primitív gótika után az úgynevezett rayonnant gótika lett: teraszok váltották fel a meredek tetőket, a támívek felső részébe vájt csatornák segítik az esővíz elvezetését.
A királyok a Notre-Dame-ban ülték meg az ünnepeket, a győzelmeiket egészen a 18. századig, a felvilágosodás koráig, amely „sötét évszázada” lett a székesegyháznak. Arra hivatkozva, hogy a színes üvegablakok „sötétek”, a kanonokok sokat fehér üveggel cseréltettek fel. Szerencsére a rózsaablakok megmaradtak.
A forradalom jóvátehetetlen károkat okozott. A Notre-Dame-ot bezárták, államosították, meggyalázták, rendszeresen fosztogatták, építőanyagnak kiárusították, a homlokzaton lévő királyszobrokat lefejezték. 1802-re nagyrészt helyreállították, és itt ünnepelték a pápával kötött konkordátumot, itt tartották 1804-ben Napóleon megkoronázását, de 1831-ben hatalmas rongálás áldozata lett a székesegyház, a szentélyt és a kincstárat kifosztották, az érseki palotát romba döntötték.
A romantika nagy művészeit megindította a katedrális hányattatott sorsa, így Victor Hugót is klasszikus regénye, A párizsi Notre Dame megírásával 1831-ben.
A székesegyház hossza 128, szélessége 41, az ikertornyok magassága 63, a főhajó belmagassága 48 méter. A hosszháza öt-, a keresztháza pedig egyhajós. A fő- és a kereszthajó képzeletbeli metszéspontján állt a huszártorony. Az ikertornyok közötti rózsaablak átmérője közel 10 méter. A templom 850. évfordulójára 2012-ben felújították a 7800 sípú nagyorgonát.
Az UNESCO világörökségét részét képező székesegyház állapota rohamosan romlott, ezért kezdődtek meg a felújítási munkák.
Több nemzetközi szervezet és ország vezető tisztségviselői biztosították szolidaritásukról hétfőn a franciákat a párizsi Notre-Dame székesegyházban kitört tűzvész miatt.
A Vatikán megrendülten fogadta a pusztító tűzvész hírét.
„A Szentszék megrendülve és szomorúsággal eltöltve fogadta hírét a Notre-Dame székesegyházban pusztító szörnyű tűznek, amely a francia kereszténység és a világ egyik jelképében tombol” jelentette ki Alessandro Gisotti, Ferenc pápa szóvivője.
Gisotti kifejezte együttérzését a francia katolikusokkal, valamint Párizs lakóival, illetve – mint mondta imádkoznak a tűzoltókért, illetve mindazokért, akik mindent megtesznek a drámai helyzet megoldásáért.
Theresa May brit miniszterelnök a Twitteren azt írta: „Ma este gondolatban a franciákkal vagyok és a mentőszolgálatok tagjaival, akik a szörnyű tűzvész ellen küzdenek a Notre-Dame székesegyházban”.
Sebastian Kurz osztrák kancellár pedig úgy fogalmazott: „Sokkoló képek Párizsból. Egy városi jelkép, világörökség, s a francia történelem egyik legszebb épülete, a Notre-Dame lángokban áll”. Reméljük, hogy senki sem sérült meg.
Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) Franciaország mellett áll, hogy segítsen megmenteni és helyreállítani ezt a felbecsülhetetlen kincset – írta hétfőn a Twitteren Audrey Azoulay, a szervezet főigazgatója. A francia főváros szívében, a Cité szigeten épült, az UNESCO világörökségi listájára 1991-ben felkerült gótikus székesegyházban hétfőn kora este csaptak fel a lángok.
Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke Twitter-üzenetében bátorságra buzdította a lángoló, „Európa büszkeségét jelentő katedrális” oltásán dolgozó tűzoltókat.
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke rövid nyilatkozatában elmondta, percről percre követi az eseményeket, azt, „hogyan ejti zsákmányul” a tűz a párizsi Notre-Dame-ot, amely – mint írta – az egész emberiség öröksége. A katedrális írókat, festőket, filozófusokat inspirált, és látogatókat vonzott a világ minden szegletéből – írta. „Micsoda szomorú látvány! Micsoda borzalom!” – fogalmazott a bizottsági elnök.
Donald Tusk, az Európai tanács elnöke Twitter-üzenetében együttérzését fejezte ki Franciaországgal, és úgy fogalmazott, hogy a párizsi Notre Dame egész Európa katedrálisa.
Donald Trump amerikai elnök szerint a Notre-Dame Franciaország és az egész európai kultúra jelképe. „Rendkívül fájdalmas látni a lángoló székesegyház szörnyű képeit. Ez a katedrális a világ egyik legnagyobb kincse, kultúránk és életünk része, valószínűleg nincs hozzá fogható a világon” – mondta Trump egy Minnesotában rendezett eseményen.
Az osztrák kormány nevében Karin Kneissl külügyminiszter is megdöbbenten fogadta a történtek hírét Twitter-bejegyzésében. „Szörnyűséges képek érkeztek hozzánk Párizsból, a város jelképének számító, világhírű katedrális, amely az egész világ keresztlényei számára zarándokhelyként szolgált, lángokban áll”- írta német és francia nyelven a miniszter. „Gondolatban francia barátainkkal vagyunk” – tette hozzá.
Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök hangsúlyozta: a tűzeset híre szíven ütött bennünket, európaiakat.
A hatalmas tűzvész sújtotta párizsi Notre-Dame székesegyház „Franciaország és európai kultúránk jelképe” – jelentette ki Angela Merkel német kancellár. „Francia barátainkkal vagyunk” – írta a Twitter mikroblog portálon szóvivője, Steffen Steibert.
London Párizs mellett áll „e szomorú órában, és örökre a barátja marad” – írta a Twitteren a londoni főpolgármester, Sadiq Khan.
„Szívbemarkoló felvételek! A világtörténelem egy darabja pusztul el” – írta Firenze polgármestere, Dario Nardella.
Szolidaritását fejezte ki a katasztrófa miatt „Párizs népével” Matteo Salvini olasz belügyminiszter és Alberto Bonisoli, az olasz kulturális örökség és idegenforgalmi miniszter is.
A katolikus hit egyik központja áll lángokban – hangsúlyozta a francia püspöki konferencia szóvivője.
A szentföldi katolikus egyház együttérzését fejezi ki a francia egyházzal – közölte Vadi Abu Nászir, a szentföldi katolikus egyház szóvivője.
Gerd Bacher, a kölni dóm prépostja megdöbbenésének adott hangot a tűzvész miatt. Nyilatkozatában hangsúlyozta: „Együttérzünk a katolikusokkal és minden franciával, együtt gyászolunk velük”. Ugyanerről biztosította őket a londoni Westminster-apátság is.
Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek szolidaritásáról biztosította a párizsi érseket és a francia katolikus.
A levélben, amelyet a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia sajtószolgálata az MTI-hez eljuttatott, a bíboros azt írta: megrendülten értesült arról, hogy a nagyszerű párizsi Saint-Sulpice-templomot ért tűzeset után most, a nagyhét kezdetén a város főtemploma, a Boldogságos Szűz Máriának szentelt Notre-Dame áll lángokban.
„Szolidáris szeretetünkről biztosítjuk Michel Aupetit párizsi érseket és a francia katolikus közösséget” – fogalmazott.
„Hitet teszünk Krisztus irgalmas szeretete mellett, és megvalljuk reményünket, hogy a Mindenható Isten, aki a halálból feltámasztotta Krisztust, a mi közösségeinket is új életre, hitre és szeretetre támasztja” – olvasható a bíboros levelében.
A párizsi Notre-Dame leégése miatt érzett fájdalom közelebb hozza egymáshoz az ortodoxokat és a katolikusokat, egyben olyan jel, amelyet értelmezni kell – jelentette ki Nyikolaj Balasov esperes, az orosz ortodox egyház külkapcsolati osztályának helyettes vezetője hétfő este a TASZSZ hírügynökségnek nyilatkozva.
„Nyugaton ma van az Nagyhét első napja. Nagy veszteség ez, szörnyű jel, amelyet még teljes egészében fel kell fognunk, amely éles fájdalmat okoz, együttérzéssel tölti meg szívünket, közelebb hozva bennünket nyugati keresztény testvéreinkhez” – mondta Balasov.
Az orosz egyházi tisztségviselő azt hangoztatta, hogy az oroszok történelme és lelke is kötődik „a Krisztus-hit ezen ősi erődjéhez”, amely kialakította azt az Európát, amely számukra „kifejezhetetlenül drága és amely még a legeredetibb orosz gondolkodók számára is a szent csodák országát jelentette”.
„Isten anyja oltalmazza a Nyugat keresztényeit a gyász ezen óráiban” – tette hozzá.
„Hatalmas tragédia ez Franciaország és az egész világ számára, mert a párizsi Notre-Dame a francia történelem jelképe, de bizonyos értelemben Európa szimbóluma is” – jelentette ki ugyancsak a TASZSZ-nak Mihail Svidkoj nemzetközi kulturális együttműködésért felelős elnöki biztos, aki kifejezte Moszkva készségét arra, hogy megpróbáljon segítséget nyújtani a franciáknak „a világkultúra nagyszerű remekművének” helyreállításához.
A tűzről, az oltásról és a kárfelmérésről nézze meg galériánkat:
Működik a gazdasági semlegesség stratégiája.
Sem a zsidó állam miniszterelnöke, sem egykori védelmi minisztere nem tartozik egyik büntetőjogi kategóriába sem.
Ha valaki békepárti, azt rögtön megbélyegzik.
Második fordulóra lehet szükség Romániában a választás első felvonása után.
Bemutatjuk Bencét, Magyar Péter riporterekre rátámadó testőrét
Orosz légicsapás ukrán célpontok ellen: Drámai fordulat a határnál
Kiderült: ez a valódi ok, amiért Katalin hercegné és Vilmos herceg elhagyták az otthonukat
Digitális állampolgárság: Rogán Antal elárulta, kötelező lesz-e
Szoboszlai góljára reagált a Liverpool
Folyamatosan menekül a sajtó elől Magyar Péter + videó
Szektatáborban razziázott a rendőrség, elképesztő, mit használtak a meditáláshoz
Másik városban szállt le az Eb-selejtezőre utazó magyar kosárválogatott gépe
Putyin interkontinentális ballisztikus rakétát vetett be
Szárnyal a futballista, aki Marco Rossi szerint viccet csinált a magyarokból
Az UEFA döntött, s ezzel alaposan kibabrált a magyar válogatottal
Nagy Feró komoly gyanúba keveredett + videó
Működik a gazdasági semlegesség stratégiája.
Sem a zsidó állam miniszterelnöke, sem egykori védelmi minisztere nem tartozik egyik büntetőjogi kategóriába sem.
Ha valaki békepárti, azt rögtön megbélyegzik.
Második fordulóra lehet szükség Romániában a választás első felvonása után.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Nyugaton fokozódik az erőszak és ezt szeretné Brüsszel hazánkban is elérni.
Működik a gazdasági semlegesség stratégiája.
Sem a zsidó állam miniszterelnöke, sem egykori védelmi minisztere nem tartozik egyik büntetőjogi kategóriába sem.
Ha valaki békepárti, azt rögtön megbélyegzik.
Második fordulóra lehet szükség Romániában a választás első felvonása után.
Az orosz elnök világossá tette: az eszkalációra Oroszország tükörválaszt fog adni.
Háborús eszkalációként tekint Lengyelország arra, hogy Oroszország ballisztikus rakétát vetett be Ukrajna ellen.
A keresőcsapatok újabb elhunytat találtak, az önkéntesek és a katonák pedig még mindig takarítják az október végi áradások romjait.
Ezt nem hiszi el, ha nem látja a saját szemével.
Továbbra is bizonytalan, hogy az Iványi Gábor által fenntartott intézmények képesek lesznek-e hajléktalanokat fogadni a télen.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
