Új korszak kezdődik Algériában

Új korszakra ébredhettek tegnap az algériaiak, a hat hete tartó szüntelen tüntetések ugyanis végre elérték céljukat. Az évek óta betegeskedő Abdelazíz Buteflika csaknem húsz éve tartó uralmának véget vetve lemondott elnöki tisztségéről. Ez azonban sokkal inkább a politikában központi szerepet betöltő hadsereg nyomásának köszönhető, mintsem a népakaratnak. Annyi bizonyos, hogy az észak-afrikai ország változások elébe néz, az azonban egyelőre megjósolhatatlan, hogy a megkövesedett rendszerben előállt bizonytalanságot milyen politikai átmenet követheti.

2019. 04. 04. 10:54
People celebrate on the streets after Algeria's President Abdelaziz Bouteflika has submitted his resignation, in Algiers
Az algíriaiak örülnek az államfő távozásának, de gyökeres változásokat követelnek Fotó: REUTERS/Ramzi Boudina
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Győzelemként könyvelheti el az algériai utcákon február közepe óta tüntető tömeg, hogy tegnapra virradó éjjel Abdelazíz Buteflika közleményben tudatta, lemond elnöki tisztségéről. A bejelentést váratlannak egyáltalán nem lehet nevezni, hiszen az elnök maga is kilátásba helyezte korábban, hogy hamarosan sor kerülhet erre. A legnyilvánvalóbb előjel azonban Ahmed Gáid Szaláh vezérkari főnök órákkal korábbi nyilatkozata volt, amelyben azonnali lemondásra szólította fel a 2013-ban bekövetkezett agyvérzése óta a nyilvánosságot kerülő, többnyire közleményeken keresztül kommunikáló elnököt. Márpedig a 42 milliós észak-afrikai ország az 1962-ben elnyert függetlensége óta rendkívül fontos szereppel ruházza fel a hadsereget a politikában. A vezérkari főnök határozott megnyilvánulása így azt is jelentette, minden ajtó bezárult már Buteflika előtt.

A hadsereg és az algériai társadalom kapcsolatának megértéséhez érdemes szem előtt tartani, hogy az 1954-ben kezdődő, a francia gyarmati uralom alóli felszabadulással végződő forradalmi háborúban a katonaságnak oroszlánrész jutott. Ez a történelmi szerep pedig a nemzeti identitás szimbólumává és egyúttal hajtóerejévé tette az egyenruhásokat. Így nem meglepő, hogy az elmúlt hat évtizedben a fegyveres erőknek királycsináló szerep jutott. 1962 óta a vezérkar választott ki és hagyott jóvá vagy éppen buktatott meg minden államfőt.

A Foreign Policy című amerikai magazin feleleveníti, hogy a tábornokok akkor is közbeléptek, amikor 1992-ben a regionális és helyhatósági választásokon elsöprő győzelmet aratott egy iszlamista párt. A választásokat törölték, ennek eredményeképp pedig közel egy évtizedig tartó polgárháború bontakozott ki a hadsereg támogatását élvező kormány és a fegyveres iszlamisták között. A harcokban becslések szerint legalább 200 ezren vesztették életüket, de még ennél is fontosabb az a társ

Az algíriaiak örülnek az államfő távozásának, de gyökeres változásokat követelnek
Fotó: REUTERS/Ramzi Boudina

adalmi trauma, ahogyan Algéria megőrizte az eseményeket a kulturális emlékezetében.

 

Elemzők úgy vélik, éppen ennek a véres múltnak köszönhető, hogy a mostani tüntetések mindeddig békések voltak: az emberek nem akarnak még egyszer hasonló mészárlást. Változást azonban igen, az utcára vonuló több ezer ember nemcsak a 82 éves Buteflika távozásához ragaszkodott, de szabadulna az egész „klántól”, azaz a hadsereg által működtetett struktúrától is, amely az országot irányító intézményhálózat minden szegletébe beszivárgott. A társadalom a hadsereg szerepének újragondolását igényli, azt azonban egyelőre senki nem tudja, hogy ez hogyan valósulhat meg. Az átrendeződést tovább bonyolítják azok a hosszú távú akadályok, amelyeket a hadsereg félreállása sem oldana meg. Ilyen ­például a bizonytalanság az olaj- és gázexportokra épülő gazdaságban, amely az olajárak 2014-es globális visszaesése óta nem talált magára, ez pedig leginkább a lakosságot sújtotta.

Mindeközben az al-Kaida, illetve az Iszlám Állam terrorszervezetekhez kapcsolódó csoportok továbbra is aktívak Algéria határainak közelében. Bár a kormányzat az elmúlt években növelte a védelmi kiadásokat, és számos katonai tevékenységet folytatott az iszlamista fenyegetés elleni küzdelem érdekében, a hadsereg jövőbeni szerepe körüli bizonytalanság felbátoríthatja a szélsőségeseket. Annál is inkább, mert a környező országokból érkező menedékkérők ellátása is nyomás alá helyezi a vezetést, miközben az algériai fiatalok – a rossz megélhetési lehetőségek miatt – inkább külföldön próbálnak szerencsét.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.