Vatikáni tűzoltóparancsnok: A római bazilikákat nem fenyegeti tűzveszély

A faszerkezetek nélküli és állandó ellenőrzés alatt tartott Szent Péter-bazilikát és a többi római bazilikát nem fenyegeti a párizsi Notre-Dame-ot sújtotthoz hasonló katasztrófa Paolo De Angelisnek, Vatikánváros tűzoltóparancsnokának a szerdai olasz sajtóban megjelent nyilatkozata szerint.

Paolo De Angelis elmondta, hogy a kereszténység központjának számító Szent Péter-bazilika jelenlegi épületében alig van fából készült szerkezeti elem. A világ legnagyobb katolikus temploma elsősorban kőből és más, sűrített építkezési anyagokból épült. Ennek ellenére a tűzeset nem számít teljesen kizárhatónak, ezért a bazilika egészét füst- és tűzjelző szenzorok ellenőrzik. Az érzékelőket napi 24 órában a Vatikán Állam területén található tűzoltó-parancsnokságból tartják megfigyelés alatt.

A 34 fős vatikáni tűzoltócsapat felügyeli a 0,44 négyzetkilométeres Vatikánváros egészét: a Szent Péter tértől az apostoli palotákon, a vatikáni könyvtáron és múzeumokon át a vatikáni hivatali épületekig. A tűzoltóparancsnok beszámolója szerint a Vatikán területén 5 ezer tűzoltókészülék működtethető: a vatikáni tűzvédelmi megoldások között szerepel a vízzel, habbal és gázzal való oltás lehetősége is. Hozzátette, hogy a rendelkezésükre álló tömlők összhossza eléri a 30 kilométert.

A vatikáni tűzoltók hatáskörébe tartozik az olasz főváros többi nagy bazilikája is: a lateráni Szent János, a Santa Maria Maggiore, a római falakon kívüli Szent Pál és a Santa Croce in Gerusalemme-bazilika is. Hiába találhatók a pápai államon kívül, ezek a bazilikák vatikáni felségterületnek számítanak.

Paolo De Angelis hangsúlyozta, hogy a római bazilikák építéséhez általában kevés fát használtak. Ahol mégis faszerkezetet emeltek a templomhajók fölé, ott a fát tűzálló anyagokkal kezelik, és ide is számtalan érzékelőt szereltek fel.

A vatikáni tűzoltók hat járművel tudnak mozogni a Vatikán és Róma területén, köztük egy tűzoltási feladatokra átalakított, rendkívüli terepen is alkalmazható quad is van, amellyel a szűkebb római utcákba tudnak mozogni.

A Notre-Dame-székesegyházat elpusztító tűz Olaszországot a velencei La Fenice színházra emlékeztette. A restaurálás alatt levő opera épülete 1996 januárjában, több mint tíz órán át pusztító tűzben leégett. Teljesen újjáépítették, és 2003-ban nyitották újra. Tűz pusztította el 1997 áprilisában azt a torinói kápolnát is, ahol a krisztusi halotti lepelként ismert Sindonét őrizték. Az ereklyét tűzálló üveg védte, de a leplet őrző ereklyetartót a lángok közepette nem tudták kivinni a kápolnából.

Ezért a torinói tűzoltók parancsnoka úgy döntött, hogy egy 4 kilós kalapáccsal széttöri a leplet fedő kristályüveget.

Így mentették ki a Sindonét a tűzből.