A Donbásszal kapcsolatos szándéka sem egyértelmű. Márpedig bármelyik utat is választja, támogatóinak egy része lemorzsolódik, mert jelenleg egyaránt bíznak benne mindkét táborban.
Arról nem is beszélve, hogy a regnáló elnök veresége esetén nem kezd-e bosszúhadjáratot ellene Porosenko, akinek pártja rábírhatja majd a parlamentet, hogy távolítsák el posztjáról az új elnököt, vagy egyszerűen kiüresítik az államfői jogköröket. Persze az is előfordulhat, hogy a vesztes oldalról tömegesen elkezdenek majd menekülni és helyezkedni, mint tették azt Viktor Juscsenko 2010-es bukása vagy Viktor Janukovics 2014-es elüldözése után az akkori hatalompártok politikusai.
Bárki legyen is Ukrajna következő elnöke, azonnal kőkemény problémákkal kell szembenéznie. Oroszország éppen a választások véghajrájához igazítva bejelentette: júniustól leállítja a szén, a kőolaj, az olajipari termékek, illetve a földgáz exportját Ukrajnába, válaszul az ellene Kijev által bevezetett legújabb szankciókra.
Moszkva emellett megtiltja az ukrán gép-, könnyű- és fémfeldolgozó-ipari termékek importját, ami tavaly 250 millió dollárt tett ki. És ha ez még nem lenne elég, a kijevi közigazgatási bíróság helytadott Igor Kolomojszkij oligarcha keresetének – sokan az ő bábjának tartják Zelenszkijt –, és törvénytelennek minősítette a Privatbank államosításáról bő két éve hozott döntést, ami közel 160 milliárd hrivnyájába (1623 milliárd forint) került az adófizetőknek.
Az ország legnagyobb pénzintézetének államosításáról a jegybank javaslatára 2016 decemberében döntött a kormány. A Privatbank részvényeinek 41,66 százaléka az ország akkori második leggazdagabb üzletemberének, Igor Kolomojszkijnak a tulajdonában volt. Már magára a hírre is nagyon negatívan reagált a pénzpiac, a hrivnya értéke azonnal romlott a főbb valutákhoz képest, és jelentősen estek az ukrán állampapírok hozamai is.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!