Zelenszkij nehéz öröksége

A közvélemény-kutatások alapján biztosra vehető Volodimir Zelenszkij humorista elnökjelölt holnapi győzelme az elnökválasztás döntő, második fordulójában. A kérdés inkább az, mi lesz utána. Rendelkezik-e kész tervvel a folytatást illetően? Veresége esetén mihez kezd a volt elnök, bosszút forral-e Petro Porosenko és pártja?

Petro Porosenko és ellenfele a kijevi Olimpiai stadionban tartott nyilvános vitát péntek este Fotó: Reuters

Hatalmas meglepetésnek kellene történnie, hogy Petro Porosenko hivatalban lévő államfő április 21. után is a posztján maradhasson.

A Rejting közvélemény-kutató csoport által végzett legfrissebb, csütörtökön közölt felmérés szerint a biztos szavazók táborában Volodimir Zelenszkijt csaknem 73 százalék támogatja, míg Porosenkóra 27 százalék készül voksolni. Jó eséllyel tételezhetjük fel, hogy Ukrajna hatodik államfője egy showman lesz.

Megkezdődött a második forduló

Vasárnap helyi idő szerint reggel nyolc órakor (közép-európai idő szerint hét órakor) kinyitottak a szavazóhelyiségek Ukrajnában, és megkezdődött az elnökválasztás második fordulója. A szavazóhelyiségek este nyolcig várják a szavazásra jogosult ukrán állampolgárokat. /MTI/

Maga a helyzet kissé komikus is talán, ám az ország állapota, amit az új elnök átvesz majd, egyáltalán nem mosolyt fakasztó. Petro Porosenko keveset tudott megvalósítani öt évvel ezelőtti választási ígéreteiből.

A keleti végeken zajló háború ugyan valamelyest csitult, de nem szűnt meg, a korrupció semmivel sem lett kisebb, a meghirdetett reformintézkedések jobbára csak papíron valósultak meg, a kirakatba kellettek, hogy megmutathassák a nyugati partnereknek. Az Euromajdan óta eltelt öt év elhibázott gazdaságpolitikájának leginkább lemérhető jele, hogy lassan tízmillióra nő azok száma, akik a jobb élet reményében külföldön dolgoznak.

Petro Porosenko és ellenfele a kijevi Olimpiai stadionban tartott nyilvános vitát péntek este
Fotó: Reuters

A fentiekből eredően nem is annyira Zelenszkij támogatottsága jelentős, sokkal inkább Porosenko megítélése negatív. A komikus színészre szavazni óhajtók közel fele nem is rejti véka alá, igazából a jelenlegi elnökkel szembeni elégedetlenségét akarja ily módon kifejezni. Ebből fakadóan is borítékolható, rendkívül nehéz dolga lesz, ha ő nyer.

Szakértők szerint rövid idő alatt jelentősen visszaesik a támogatottsága, már csak azért is, mert az egész kampány során nem fogalmazta meg világosan célkitűzéseit. Nem tudni, hogy az eurointegrációs úton megy tovább, vagy rendezni kívánja Kijev viszonyát Moszkvával, a NATO-tagságot erőlteti majd, vagy megpróbál egyensúlyozni az észak-atlanti szövetség és az orosz medve szorítása között.

A Donbásszal kapcsolatos szándéka sem egyértelmű. Márpedig bármelyik utat is választja, támogatóinak egy része lemorzsolódik, mert jelenleg egyaránt bíznak benne mindkét táborban.

Arról nem is beszélve, hogy a regnáló elnök veresége esetén nem kezd-e bosszúhadjáratot ellene Porosenko, akinek pártja rábírhatja majd a parlamentet, hogy távolítsák el posztjáról az új elnököt, vagy egyszerűen kiüresítik az államfői jogköröket. Persze az is előfordulhat, hogy a vesztes oldalról tömegesen elkezdenek majd menekülni és helyezkedni, mint tették azt Viktor Juscsenko 2010-es bukása vagy Viktor Janukovics 2014-es elüldözése után az akkori hatalompártok politikusai.

Bárki legyen is Ukrajna következő elnöke, azonnal kőkemény problémákkal kell szembenéznie. Oroszország éppen a választások véghajrájához igazítva bejelentette: júniustól leállítja a szén, a kőolaj, az olajipari termékek, illetve a földgáz exportját Ukrajnába, válaszul az ellene Kijev által bevezetett legújabb szankciókra.

Moszkva emellett megtiltja az ukrán gép-, könnyű- és fémfeldolgozó-ipari termékek importját, ami tavaly 250 millió dollárt tett ki. És ha ez még nem lenne elég, a kijevi közigazgatási bíróság helytadott Igor Kolomojszkij oligarcha keresetének – sokan az ő bábjának tartják Zelenszkijt –, és törvénytelennek minősítette a Privatbank államosításáról bő két éve hozott döntést, ami közel 160 milliárd hrivnyájába (1623 milliárd forint) került az adófizetőknek.

Az ország legnagyobb pénzintézetének államosításáról a jegybank javaslatára 2016 decemberében döntött a kormány. A Privatbank részvényeinek 41,66 százaléka az ország akkori második leggazdagabb üzletemberének, Igor Kolomojszkijnak a tulajdonában volt. Már magára a hírre is nagyon negatívan reagált a pénzpiac, a hrivnya értéke azonnal romlott a főbb valutákhoz képest, és jelentősen estek az ukrán állampapírok hozamai is.