Tovább szigorítaná az interneten közölt tartalmak feletti ellenőrzést Emmanuel Macron francia elnök és Új-Zéland miniszterelnöke, Jacinda Andern – erről egyeztettek szerdán azon a párizsi csúcsértekezleten, amelyen több ország vezetői is részt vettek, köztük Justin Trudeau kanadai kormányfő is. Az online tér szabályozásáról további egyeztetések is várhatók.
Az elhangzottak alapján úgy tűnik, hogy a közösségi média, a Facebook, a Google és a Twitter képviselőivel folytatott párbeszédben a liberális politikai elit foglalja el a csúcspozíciókat. A christchurchi felhívás címen indított kezdeményezés a március 15-én, Új-Zélandon elkövetett, brutális terrortámadásra hivatkozva indult.
Akkor egy szélsőjobboldali nézeteket valló ausztrál férfi 51 embert lőtt agyon Christchurch két mecseténél, és egy fejkamera segítségével élőben közvetítette ámokfutását a Facebookon. Az élő közvetítés 17 percig tartott, a videó gyorsan terjedt az interneten. Válaszul a Facebook most közölte, bevezeti az „egy csapás” irányvonalat az élő adások korlátozására. Ennek lényege, hogy akik a felületén bárhol megsértik a „legsúlyosabb szabályokat”, azoknál ideiglenesen letiltják a közvetítést.
Szerdai sajtótájékoztatóján Macron és Andern arról beszélt, hogy további szigorításokat is bevezetnének, fokozva a cenzúrával kapcsolatos aggályokat. Többen felhívták a figyelmet arra, hogy a terrorcselekmény kiváló indok lehet az indoktrinációra, a szólásszabadság egyoldalú korlátozására. Az eddigi tapasztalatok alapján ugyanis sem a Facebooktól, sem más szolgáltatóktól nem idegen ez a gyakorlat.
Kettős mércét különösen a migrációval és a szélsőséges iszlám mozgalmak kritikusaival, a jobboldali, konzervatív eszméket képviselőkkel szemben alkalmaznak – állítják a gyakorlat bírálói. 2018-ban például a Facebook 800, általa veszélyesnek ítélt oldalt törölt, nem kis felháborodást váltva ki.
