Bécsben megkerülhetetlen lett a Szabadságpárt

A szavazatok mintegy negyedére számíthat az EP-választásokon a bécsi kormánykoalíció kisebbik pártja. A tegnap Budapesten ­tárgyaló Heinz-Christian Strache — aki 2005 óta áll az FPÖ élén — nem rejti véka alá az ellentéteit Sebastian Kurz néppárti kancellárral, és élesen bevándorlásellenes politikát folytat.

Az alkancellár és Kurz (jobbra) – Brüsszelben ellenfelek Fotó: Reuters

Úgy tartják az osztrákok, két férfitípus lakja Bécset: egy elegáns, arisztokratikus, illetve egy hétköznapibb, népies. Mostanra történetesen úgy alakult, mások meg sem jeleníthetnék jobban ezt a két típust, mint az egyaránt a fővárosban született Sebastian Kurz kancellár és helyettese, a tegnap Budapesten tárgyalt Heinz-Christian Strache.

A 49 éves alkancellár 2005 óta áll az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) élén, ezzel pedig gyakorlatilag a néhai Jörg ­Haider, a jobboldali radikális párt híres-hírhedt vezetője utódjának ­tekinthető.

– Ő az egyetlen karizmatikus vezető a pártban – mondja az osztrák honvédelmi miniszter tanácsadójaként is dolgozó Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő arra a kérdésre, miért éppen ­Strache nevéhez fűződhet újabb korszak. Mindenesetre az FPÖ az osztrák politika megkerülhetetlen szereplőjévé, egyben pedig a folyton változó euró­pai politikai paletta állandó bútordarabjává vált az ezredforduló, vagyis azóta, hogy az euró­pai uniós tagországok Haider pártjának kormány­koalíciós szerepvállalása ­miatt szankciókat léptettek életbe Béccsel szemben.

Ma Kurz pártja, az Osztrák Néppárt (ÖVP), valamint a szociáldemokraták (SPÖ) mellett az FPÖ olyannyira beágyazódott az alpesi ország politikájába, hogy – minden szélsőjobboldal-ellenes európai csinnadratta dacára – az SPÖ a Szabadságpárttal együtt kormányozza Burgenlandot, a hazánkhoz legközelebb eső tartományt.

A másfél éve működő Kurz-kormányban továbbá a két legkényesebb tárcát, a külügyet és a belügyet is az FPÖ-re bízták; Wolfgang Schüssel, akinek 2000-ben felálló kormánya miatt még nemzetközi botrány tört ki, e két minisztérium egyikének esetében sem merte ezt megtenni.

Az alkancellár és Kurz (jobbra) – Brüsszelben ellenfelek
Fotó: Reuters

Az FPÖ a 2017-es osztrák választásokon 1,3 millió polgár szavazatával 26 százalékot szerzett, Karintia tartományban pedig az élen végzett.

A május 26-i európai parlamenti voksoláson 24-25 százalékos támogatottságra számíthat a legutóbbi felmérések szerint.

– Matteo Salvini olasz kormányfőhelyettes mellett Strache is azon vezetők közé tartozik, akik egy új jobboldali erőt létrehozva azt akarják elérni: a meggyengülő, de várhatóan mégis az első helyen végző Európai Néppárt velük, ne pedig a baloldali-liberális pártcsaládokkal összeállva irányítsa majd Európát – mondja Nógrádi György.

Emiatt viszont sajátos helyzetbe került Kurz, aki Bécsben együtt kormányoz az FPÖ-vel, az EU-ban viszont elutasítja ezt. – A bécsi kormány kényszerkoalíció eredménye.

Európai szinten viszont Kurz azt látta, a meghatározó vezetők, mindenekelőtt Angela Merkel német kancellár kategorikusan elutasítják, hogy a néppárt a tőle jobbra állókkal működjék együtt – tette hozzá a Budapesti Corvinus Egyetem tanára.

A mai európai politikában az FPÖ legmeghatározóbb azonosítója a bevándorlásellenesség, ahogyan a ­Salvini vezette Ligának vagy a francia Marine Le Pen-féle Nemzeti Tömörülésnek is. ­Strache az Österreich című lapnak a minap nyíltan beszélt az ÖVP-vel való nézeteltéréseikről. – Az a célunk, hogy kiigazítsuk a vörös-fekete (szocdem-néppárti – a szerk.) bevándorláspolitika örökségét, és leállítsuk a bevándorlást az iszlám országokból – mondta, Kurznak címezve, hogy nem kér a feje fölé „megmondóembert”, aki előírja neki, hogyan gondolkozzon.

Mással is támadják ellenfelei a Szabadságpártot. Azzal, hogy feltűnően Moszkva-barát politikát folytat, a párt által jelölt külügyminiszter, Karin Kneissl tavalyi esküvőjén például Putyin orosz elnök volt a díszvendég.

Egyes nyugati titkosszolgálatok az orosz kapcsolat ­miatt állítólag megszakították az együttműködést az FPÖ-s vezetésű belügyminiszter alá tartozó osztrák kollé­gáikkal. De a médiaháború szításával is vádolják a pártot, és azzal is, neonáci körökkel fonódott össze.