Mi történt eddig – nemzetközi részvételi adatok és nem hivatalos eredmények

Ma huszonegy uniós tagállamban – köztük Magyarországon –  tartanak európai uniós választásokat. Hét országban már korábban megtartották az Európa jövője szempontjából kulcsfontosságú voksolást, és egyes tagállamok esetében pedig már az eredményekre vonatkozó becslések is rendelkezésre állnak.

Hollandia: a Magyar Nemzet is megírta, hogy Hollandiában a Frans Timmermans- féle baloldali Munkapárt arathatott meglepetés-győzelmet. Timmermansék a szavazatok körülbelül tizennyolc százalékát szerezhették meg, őket Mark Rutte miniszterelnök liberális-jobbközép pártja, a Néppárt a Szabadságért és Demokráciáért párt követheti a voksok mintegy tizenöt százalékával. Az elit- és bevándorlásellenes Fórum a Demokráciáért párt is jól szerepelhetett, ők tizenegy százalékos támogatottsággal – újoncként az EP-választáson – a negyedik helyet szerezhették meg.

Egyesült Királyság: a brit választási törvény nem teszi lehetővé az exit pollokat, így csak vasárnap este derül ki pontosan, hogyan szavazott a brexit kapujában toporgó szigetország. A kilépés minden bizonnyal dominálta a voksolás kimenetelét. Az előzetes felmérések szerint a Nigel Farage-féle, egytémájú Brexit Párt körülbelül 33 százalékos támogatottságot szerezhet, míg második helyen az EU-tagság fenntartását szorgalmazó Liberális Demokraták futhatnak be körülbelül 17 százalékkal. A vezető brit pártok lehangoló teljesítménye garantáltnak tűnik: a kormányzó – és vezetésváltást előtt álló – konzervatívoknak a szavazatok alig nyolc százalékát, az ellenzéki Munkáspártnak pedig körülbelül tizenhat százalékot jeleztek előre.

Lettország: a balti államban szombaton a választók körülbelül 33,5 százaléka vonult a szavazóurnákhoz, ami megugorja a 2014-es, közel 30 százalékos részvételi arányt. A szavazatokat már szombaton összeszámolták, a sajtóban megszellőztetett adatok szerint pedig a néppárthoz tartozó konzervatívok mintegy húsz százalékot vesztettek a támogatottságukból. A becslések szerint a lett voksolás nagy nyertesei a helyi liberálisok, akik kilenc százalékkal nagyobb – körülbelül tizenegy százalékos – támogatottságot szereztek.

Szlovákia: a szombati voksolás feltételezett eredményeit Szlovákia esetben is megszellőztették a sajtóban. Eszerint a baloldali kormánypárt, a SMER-SD kicsit visszaesve a szavazatok körülbelül 19 százalékát szerezhette meg ( 2014-ben 24 százalékos támogatottság körül mozogtak). Az unióbarát-liberális Progresszív Szlovákia és a konzervatív Együtt- Polgári Demokrácia szövetsége lehet a nagy nyertes: nekik jelenleg a voksok tizennyolc százalékát jósolják. A sajtóban megszellőztetett, feltételezett eredmények szerint a Magyar Közösség Pártja nem érte el a bejutáshoz szükséges, öt százalékos támogatottságot Szlovákiában. A párt a 2009-es európai parlamenti választások alkalmával még tizenegy százalékos támogatottság körül mozgott, emlékeztetett a Europe Elects elemző. Szlovákia uniós tagságának kezdete óta folyamatos a magyar képviselet az uniós parlamentben, az MKP-t jelenleg Csáky Pál képviseli. A szlovák-magyar vegyes pártot, a Most-Híd tömörülést jelenleg szintén öt százalék alatt mérik.

Csehország: a 2014-es 18 százalékhoz képest a sajtó 20-25 százalékosra becsüli a részvétei arányt. A becslések szerint Andrej Babis kormányfő pártja, az ANO mozgalom lehet majd a legnépszerűbb párt, nyomában a cseh Kalózpárttal. Megszellőztetett, vagy exit poll eredmények egyelőre nem állnak rendelkezésre.

Írország: Leo Varadkar ír miniszterelnök szombaton gratulált az ír Zöld Pártnak, miután az a 2014-es 4,9 százalékhoz képest megháromszorozta a támogatottságát és a becslések szerint a voksok közel tizenöt százalékát szerezte meg. A Zöldek a dublini választókerületet valószínűleg meg is nyerték. Az ír köztelevízió szerint a legerősebb párt a szavazatok 28,7 százalékával Leo Varadkar miniszterelnök pártja, a néppárthoz tartozó, jobbközép Fine Gael lett.

A még nem hivatalos eredmények szerint Máltán a baloldali Munkáspárt történetének legkomolyabb nyereségét könyvelheti el, ugyanis az európai parlamenti voksoláson a szavazatok mintegy 55 százalékát szerezhették meg. Az ellenzéki Nemzeti Párt – amely uniós szinten az Európai Néppártot erősíti – 38 százalékos támogatottságot tudhat magáénak. A szigetországban szombaton tartották a voksolást. Joseph Muscat baloldali miniszterelnök „nem jutott szóhoz” az előzetes eredmények láttán. Hollandia után tehát Máltán is baloldali sikert hozhatott a voksolás.

Nagy az érdeklődés a külképviseleti szavazáson Brüsszelben

A brüsszeli külképviseleti szavazáson várakozni kell ahhoz, hogy leadhassuk a voksunkat. Délelőtt tizenegyig több mint négyszázötven magyar szavazott a belga fővárosban – lapunk ezt a Momentum helyszínen lévő munkatársától tudta meg, akik saját exit poll eredmények elkészítésén dolgoznak, mondván, hogy a pártnak fontosak a külföldön leadott szavazatok.

Lengyelország brüsszeli konzulátusáról közben hasonló hírek érkeztek: információink szerint itt az utca végén kígyózik a szavazni vágyók sora.

Lengyelországban magas, Olaszországban gyengébb a részvételi arány

Lengyelországban délig kétszer annyian adták le a voksukat, mint öt évvel ezelőtt. Eszerint az európai parlamenti választás jelenlegi részvételi aránya valamivel 14 százalék felett mozog.

Spanyolországban szintén nagy az érdeklődés. Míg a 2014-es szavazás alkalmával délben körülbelül 24 százalékos volt a részvétel, most 34 százalékos arányról tájékoztattak.

Olaszországban viszont gyengébbnek tűnik a mozgósítás: délig a választók 16,8 százaléka jelent meg a szavazóurnáknál, ami szinte pontosan megegyezik a 2014-ben, ugyanekkor mért részvétellel.

Kurz profitálhat az Ibiza-botrányból

Ausztriából is megérkeztek az első becslések, miszerint Sebastian Kurz és az Osztrák Néppárt (ÖVP) jócskán megerősödhet – az öt évvel ezelőtti eredményekhez képest az ÖVP 7,7 százalékot javított és jelenleg a szavazatok 34,5 százalékára esélyes. Heinz Christian Strache botránya ellenére az osztrák Szabadságpárt 2014-hez képest csupán 2,2 százalékot ronthat és a voksok 17,5 százalékát szerezheti meg, derült ki az osztrák ORF által közölt becslésből. Második helyre jelenleg a szociáldemokratákat várják a szavazatok 23.5 százalékával.

Magyarország az élmezőnyben van

A ma voksoló tagállamok zömében sikerülhet feltornázni a részvételi arányt, legalábbis erről tanúskodnak a délután közzétett adatok. 2014-hez képest eddig lényegesen – közel tizenhárom százalékkal – többen voksoltak Romániában, és Spanyolországban is több mint tíz százalékkal magasabb az erre vonatkozó adat. Lengyelországban és Dániában pedig körülbelül hét százalékkal adták le többen a szavazatukat. Ha délután háromig bezárólag nézzük az adatokat, Magyarország szintén az élmezőnyben van: nálunk mintegy tizenegy százalékkal sikerült megugrani az öt évvel ezelőtti arányt.

Csökkenő részvételről Portugáliából, Bulgáriából és Olaszországból érkeztek hírek.

Gyengült a CDU/CSU, taroltak a Zöldek

Az Európai Parlament nemrég hat országra vonatkozóan tett közzé becsléseket. Már Németország esetében is rendelkezésre állnak adatok, eszerint a keresztény uniópártok ( CDU/CSU) körülbelül 28 százalékos támogatottsággal végeztek az élen, és 28 parlamenti mandátumra esélyesek. Utóbbi hét mandátummal kevesebb, mint az előző ciklusban.

A bajor Manfred Weber csúcsjelölti szerepe sem éreztette a hatását: a CSU története legrosszabb európai választási eredményét érte el 39,5 százalékos támogatottsággal, adta hírül a német sajtó.

A Zöldek lehetnek a helyi voksolás nagy nyertesei: a becsült 22 százalékos támogatottsággal 23 képviselői helyet szerezhetnek, ami tízzel több, mint az eddigi mandátumaik száma. Harmadik helyre a szavazatok 15,5 százalékával a német szociáldemokratákat jósolják.

Vereséget mértek Macronékra

Meglepetéshírek érkeztek Franciaországból ahol a Marine Le Pen-féle Nemzeti Tömörülés vereséget mérhetett Emmanuel Macron elnök Köztársaság Lendületben nevű pártjára és annak szövetségesére, a Demokratikus Mozgalomra. Bár az Európa reformjára törekvő Macronék a voksolást megelőző utolsó mandátumbecslésekig az első helyen álltak, a tegnap esti eredmények fényében 22, 47 százalékos támogatottságot értek el – szemben Le Penékkel, akik a voksok 23,73 százalékát szerezhették. A francia bevándorlásellenesek ezzel tizenötről huszonkettőre növelhetik a parlamenti mandátumaik számát.

Gyengült a politikai fősodor

A nemrég ismertetett – 11 tagállamban exit poll eredményeken, 17-ben pedig a választásokat megelőző előrejelzéseken alapuló – becslések szerint bár az Európai Néppárt (EPP) maradhat a kontinens legerősebb pártcsaládja, több tucat mandátumot veszít majd, és a jelenlegi 216-ról 177-re csökkenhet képviselőinek a száma. Ez a szocialista és a néppárti frakció közötti olló zárulását is eredményezi: a balközépnek tegnap este a mostani 185-nél jóval kevesebb, körülbelül 147 mandátumot jósoltak. Megerősödtek viszont a liberálisok, akiknek a teljesítményéhez már Emmanuel Macron francia elnök pártjának teljesítményét is hozzászámolják. A frakció így a jelenlegi, 69 fős méretét 101-re növelheti, ezzel pedig az EP harmadik legerősebb csoportja lehet. A liberálisokat az Európa-szerte egyre népszerűbb, immár 70 fősre duzzadó zöldpárti frakció követheti.

Weber ragaszkodik a bizottság vezetéséhez

Az európai demokrácia él és virul – fogalmazott Manfred Weber, utalva arra, hogy az európai választásokon sikerült megugrani az ötven százalékos részvételt. A néppárti csúcsjelölt az Európai Parlamentben nyilatkozva arról is beszélt: boldogsággal tölti el, hogy az Európai Néppárt lett a kontinens legnagyobb pártja, de látja az egyre csökkenő mandátumszámot is . „Az Európai Néppárt képes arra, hogy stabilitást teremtsen” A néppárti csúcsjelölt ismét kizárta annak a lehetőségét, hogy az EPP szélsőséges erőkkel működjön együtt.

Ha az emberek komolyan veszik a választást, a tagállamok vezetőinek is így kell tenniük – reagált arra a felvetésre, hogy a néppárt, illetve a bajor Keresztényszociális Unió gyengülő teljesítménye árthat-e a bizottsági elnöki ambícióinak.