A jelentés szerint különösen aggasztó a tengeralattjárók emelkedő aktivitása az északi sarkkörnél, a South China Morning Post napilap szerint ezért Mike Pompeo amerikai külügyminiszter hétfőn Finnországba utazik, hogy részt vegyen a nyolc országot tömörítő Északi-sarkvidéki Tanács ülésén. A geopolitikai szempontból érzékeny térségben felbukkanó Kína több érintett európai országot is aggaszt, ezért a lap szerint a jelenség az ülésen kiemelt kérdésként szerepel majd.
Pár nappal a Pentagon jelentése előtt a Reuters átfogó elemzést készített az Egyesült Államok és Kína haditengerészeti képességeiről. Az anyagból jól kirajzolódik a két nagyhatalom ellentétes helyzetértékelése. Amerikai szakértők szerint Peking rövidesen beéri fejlesztéseivel az Egyesült Államokat, és már most komoly veszélyt jelent, ezzel szemben a Kínai Felszabadító Hadsereg tagjai állítják: a feszültségért Washington a felelős, Kína csak védi érdekeltségeit a nemzetközi vizeken.
A Reuters adatai utóbbi állítást igazolják. A hadászati, vagyis nagy hatótávolságban bevethető eszközökben az Egyesült Államok magasan vezet, miközben a védelmi képességet biztosító hadihajók összegében Kína komoly előnyre tett szert.
Szenes Zoltán nyugállományú tábornok, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) tanára szerint mindkét nemzet védelempolitikájának kiemelt területe a flotta fejlesztése. A lapunknak nyilatkozó szakértő szerint Kína egy 2015-ben készült fehér könyvben részletezte haditengerészeti ambícióit, amit 2016-ban a kínai elnök, Hszi Csin-ping (Xi Jinping) által meghirdetett átfogó reform bejelentése követett. Szenes Zoltán elmondta, Peking három prioritás mentén fogalmazza meg céljait. – Akkor is Tajvan volt az első szempont – mondta az NKE tanára, a szárazföldi Kínával szemben ellenséges szigetállam a mai napig egy fegyveres konfliktus gyújtópontja lehet.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!