Ha az utolsó forduló után versenyben maradt két jelölt egyike sem lép vissza, a Konzervatív Párt 124 ezer regisztrált tagja választhatja meg közülük postai szavazással a párt új vezetőjét.
A lehetséges utódok között szerepel Boris Johnson volt külügyminiszter, a keményvonalas tory brexittábor zászlóvivője – aki a felmérések szerint a legnépszerűbb a párttagság körében –, valamint Michael Gove környezetvédelmi miniszter, Amber Rudd munkaügyi miniszter, Sajid Javid belügyminiszter, Dominic Raab volt brexitügyi miniszter, Jeremy Hunt külügyminiszter és Penny Mordaunt védelmi miniszter.
Az ugyanakkor már most borítékolható, hogy a leköszönő miniszterelnök utódjának sem lesz könnyű dolga, a Theresa May tegnapi bejelentésére reagáló uniós vezetők ugyanis egyértelművé tették: May távozása nem változtat az EU álláspontján. Mina Andreeva, az Európai Bizottság egyik szóvivője nyomatékosította, a kilépési megállapodást az unió érvényesnek tartja, bárki is legyen a szigetország új miniszterelnöke.
Simon Coveney ír külügyminiszter szintén egyértelművé tette, a brit kormányfő utódja sem fog jobb ajánlatot kapni a brexit kivitelezésére. Emmanuel Macron a Párizs és London közti kapcsolatok fontosságát hangsúlyozta tegnapi nyilatkozatában, méltatva Theresa May eddigi munkáját, ugyanakkor hangsúlyozta: az Egyesült Királyságnak világossá kell tennie EU-tagságának megszűnésével kapcsolatos álláspontját.
Angela Merkel német kancellár szóvivőjén keresztül tudatta, tisztelettel tudomásul veszi a brit miniszterelnök döntését, Sebastian Kurz osztrák kancellár pedig Twitter-üzenetben azon reményét fejezte ki, miszerint May lemondása ellenére az Egyesült Királyságban felülkerekedik a józan ész, és az új miniszterelnök gondoskodik az ország rendezett kiválásáról.
Sérülhettek az európaiak jogai a brit voksoláson
Theresa May lemondása közepette is tovább háborogtak tegnap a jogvédő szervezetek Nagy-Britanniában, mert mint kiderült, számos európai állampolgár – feltehetőleg a brit hatóságok hibájából – nem tudott csütörtökön szavazni.
Az európai parlamenti választások nyomán a szigetországban élő európaiaknak legkésőbb május hetedikén vissza kellett juttatniuk egy voksoláshoz szükséges formanyomtatványt, ám sajtóinformációk szerint az önkormányzatok sok esetben nem adtak tájékoztatást a dokumentumról.
Arra is volt példa, hogy a hatóságok egyszerűen nem dolgozták fel a már visszaküldött nyomtatványt, illetve hogy nem küldték ki a megigényelt papírokat, sorolta az eseteket a brit The Guardian, amelynek legalább ötszáz pórul járt, már a szavazóurnáknál elutasított európairól van tudomása.
Lapunknál is jelentkezett olyan Nagy-Britanniában élő magyar, aki a formanyomtatvány kitöltése ellenére sem kapta kézhez a választási behívóját. – Olyanok sem tudtak szavazni, akik május hetedikén, személyesen vitték be az önkormányzathoz az űrlapot, mivel azt sosem dolgozták fel – mondta a Magyar Nemzetnek az évek óta Londonban élő Csiszár Máté.
A brit választási bizottság közleményében részben a brexit körüli bonyodalmakkal és az európai választások előkészítésére jutott rövid idővel magyarázta a történteket. Mint írták, normál esetben az uniós állampolgárokat hónapokkal a szavazás előtt értesítették volna a regisztrációs kötelezettségről.
Jogi szakemberek szerint ugyanakkor a formanyomtatványok léte is ellentétes az uniós joggal, ugyanis azok megkülönböztetik az európaiakat a britektől, akiknek nem kellett ilyet kitölteniük a szavazáshoz. Az Európai Parlament jogi és állampolgári bizottságának részéről már csütörtök este kérték az ügy kivizsgálását, írta a The Guardian. (Judi Tamara)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!