Theresa May könnyeivel küzdve közölte távozását

Bejelentette lemondását pénteken Theresa May, tudatva: június 7-én távozik a kormányzó Konzervatív Párt éléről, egyúttal búcsút intve miniszterelnöki megbízatásának. Könnyek között felolvasott nyilatkozata után azonnal kezdetét vette Londonban az utódlási harc, és noha az új miniszterelnökkel szemben támasztott elvárások fordulatot várnak brexitügyben, az Európai Unió több vezetője is világossá tette: egy új brit miniszterelnök se számítson jobb ajánlatra.

British Prime Minister Theresa May reacts as she delivers a statement in London, Britain, May 24, 2019. REUTERS/Toby Melville TPX IMAGES OF THE DAY - RC19BCDBF310 Fotó: Toby Melville Forrás: Reuters

Theresa May eredetileg ellenezte Nagy-Britannia kilépését az Európai Unióból, a 2016-os népszavazás eredményét tudomásul véve és elfogadva – David Cameron helyére lépve – azonban hitet tett egy olyan megoldás tető alá hozása mellett, amely mind a brit parlament, mind pedig az EU-tagállamok számára elfogadható.

A véget nem érő tárgyalások sorozata azonban nem hozta közelebb a feleket egy kompromisszumos megoldás elfogadásához, a brit miniszterelnök ezért tegnap a Downing ­Street-i hivatala előtt mondott beszédében bejelentette: egyértelművé vált számára, hogy az ország érdekeit az szolgálja a legjobban, ha ezt az erőfeszítést egy új miniszterelnök folytatja.

Fotó: Reuters

Mint fogalmazott, úgy hiszi, helyénvaló volt a kitartó próbálkozás még akkor is, ha az esélyek nem a sikernek kedveztek, felidézte ugyanakkor, hogy háromszor is megpróbálta elfogadtatni a parlamenttel a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszerét rögzítő megállapodást, de kísérletei nem jártak sikerrel.

Theresa May alig burkolt módon bírálta a parlament kompromisszumképtelenségét a brexitmegállapodás ügyében. Felidézte: választókerületének egykori lakója, a néhai Sir Nicholas Winton – aki a II. világháború kitörése előtti utolsó hetekben több száz kelet-európai zsidó kisgyereket menekített Nagy-Britanniába a fenyegető holokauszt elől – évekkel ezelőtt azt a tanácsot adta neki, hogy „a kompromisszum nem szitokszó, az élet is kompromisszumoktól függ”. „Igaza volt” – mondta könnyek között befejezett nyilatkozatában.

Tudatta azt is: a Konzervatív Párt új vezetőjének megválasztási folyamata az ő távozásának időpontja utáni héten kezdődik. May bejelentése egyébként nem meglepetés, közeli távozása már az elmúlt hetekben konszenzusos várakozás volt, csak az időpont volt kérdéses, a brit sajtóban pedig már napok óta a lehetséges utódokról, illetve a rá váró feladatokról cikkeztek.

A The Guardian című brit lap szerint a Konzervatív Párt új vezetőjéről és egyúttal a következő miniszterelnök személyéről július 20-án döntenek majd. A várhatóan már június második hetében kezdődő utódválasztási folyamat első szakaszában az alsóházi konzervatív frakció többfordulós – jó eséllyel hetekig tartó – szavazássorozattal két lehetséges jelöltre szűkíti az indulók listáját, egy-egy jelöltet kiejtve minden egyes fordulóban.

Ha az utolsó forduló után versenyben maradt két jelölt egyike sem lép vissza, a Konzervatív Párt 124 ezer regisztrált tagja választhatja meg közülük postai szavazással a párt új vezetőjét.

A lehetséges utódok között szerepel Boris Johnson volt külügyminiszter, a keményvonalas tory brexittábor zászlóvivője – aki a felmérések szerint a legnépszerűbb a párttagság körében –, valamint Michael Gove környezetvédelmi miniszter, Amber Rudd munkaügyi miniszter, Sajid Javid belügyminiszter, Dominic Raab volt brexitügyi miniszter, Jeremy Hunt külügyminiszter és Penny Mordaunt védelmi miniszter.

Az ugyanakkor már most borítékolható, hogy a leköszönő miniszterelnök utódjának sem lesz könnyű dolga, a Theresa May tegnapi bejelentésére reagáló uniós vezetők ugyanis egyértelművé tették: May távozása nem változtat az EU álláspontján. Mina Andree­va, az Európai Bizottság egyik szóvivője nyomatékosította, a kilépési megállapodást az unió érvényesnek tartja, bárki is legyen a szigetország új miniszterelnöke.

Simon Coveney ír külügyminiszter szintén egyértelművé tette, a brit kormányfő utódja sem fog jobb ajánlatot kapni a brexit kivitelezésére. Emmanuel Macron a Párizs és London közti kapcsolatok fontosságát hangsúlyozta tegnapi nyilatkozatában, méltatva Theresa May eddigi munkáját, ugyanakkor hangsúlyozta: az Egyesült Királyságnak világossá kell tennie EU-tagságának megszűnésével kapcsolatos álláspontját.

Angela Merkel német kancellár szóvivőjén keresztül tudatta, tisztelettel tudomásul veszi a brit miniszterelnök döntését, Sebastian Kurz osztrák kancellár pedig Twitter-üzenetben azon reményét fejezte ki, miszerint May lemondása ellenére az Egyesült Királyságban felülkerekedik a józan ész, és az új miniszterelnök gondoskodik az ország rendezett kiválásáról.

Sérülhettek az európaiak jogai a brit voksoláson

Theresa May lemondása közepette is tovább háborogtak tegnap a jogvédő szervezetek Nagy-Britanniában, mert mint kiderült, számos európai állampolgár – feltehetőleg a brit hatóságok hibájából – nem tudott csütörtökön szavazni.

Az európai parlamenti választások nyomán a szigetországban élő európaiaknak legkésőbb május hetedikén vissza kellett juttatniuk egy voksoláshoz szükséges formanyomtatványt, ám sajtóinformációk szerint az önkormányzatok sok esetben nem adtak tájékoztatást a dokumentumról.

Arra is volt példa, hogy a hatóságok egyszerűen nem dolgozták fel a már visszaküldött nyomtatványt, illetve hogy nem küldték ki a megigényelt papírokat, sorolta az eseteket a brit The Guardian, amelynek legalább ötszáz pórul járt, már a szavazóurnáknál elutasított európairól van tudomása.

Lapunknál is jelentkezett olyan Nagy-Britanniában élő magyar, aki a formanyomtatvány kitöltése ellenére sem kapta kézhez a választási behívóját. – Olyanok sem tudtak szavazni, akik május hetedikén, személyesen vitték be az önkormányzathoz az űrlapot, mivel azt sosem dolgozták fel – mondta a Magyar Nemzetnek az évek óta Londonban élő Csiszár Máté.

A brit választási bizottság közleményében részben a brexit körüli bonyodalmakkal és az európai választások előkészítésére jutott rövid idővel magyarázta a történteket. Mint írták, normál esetben az uniós állampolgárokat hónapokkal a szavazás előtt értesítették volna a regisztrációs kötelezettségről.

Jogi szakemberek szerint ugyanakkor a formanyomtatványok léte is ellentétes az uniós joggal, ugyanis azok megkülönböztetik az európaiakat a britektől, akiknek nem kellett ilyet kitölteniük a szavazáshoz. Az Európai Parlament jogi és állampolgári bizottságának részéről már csütörtök este kérték az ügy kivizsgálását, írta a The Guardian. (Judi Tamara)