Továbbra is bizonytalan a dzsihadisták gyerekeinek sorsa

Továbbra is bizonytalan a sorsa gyerekek ezreinek, akik korábban az Iszlám Állam nevű dzsihadista szervezet „kalifátusának” a fennhatósága alatt éltek Szíria vagy Irak területén. Sokuk szülei nyugati ország állampolgárai, ám a külföldi kormányok nagy része nem hajlandó visszafogadni a családokat, a helyi hatóságok pedig a koruk, az átélt traumák és a terroristáktól kapott katonai kiképzés miatt potenciális veszélyforrást látnak bennük.

Az EFE spanyol hírügynökség a dzsihadisták gyerekeivel kapcsolatban megszólaltatta Ishmael Beah Sierra Leone-i emberi jogi aktivistát és írót, aki mindössze 11 éves volt, mikor a hazájában dúló polgárháborúban megölték a családját, két év múlva pedig már neki is fegyvert nyomtak a kezébe. Beah kiemelte: az egykori gyerekkatonák társadalmi rehabilitációja során nagyon fontos, hogy hasznosnak érezzék magukat. „A háborúban a gyerekek borzasztó körülmények között élnek, viszont feladatuk van, így hasznosnak érzik magukat” – magyarázta az aktivista, hozzátéve, hogy megmenekülése után a saját szempontjából azt érezte a legnehezebbnek, hogy nem adtak neki semmilyen feladatot, és úgy vélte, könnyen újra bandák vagy milíciák áldozatává válhat.

Beaht kimentették a fegyveresek karmai közül, ám múltja miatt a társadalom sokáig nem fogadta be. „A háború befejeződésével csak a harcok fejeződnek be, a szenvedések még nem” – szögezte le az aktivista, aki az EFE újságírójának bírálta a nyugati államokat is, amiért nagy részük nem hajlandó visszafogadni a terroristákhoz csatlakozott állampolgáraikat, és sokszor a gyerekeiket sem. „Ha az állam egy polgára bűnt követ el, nem megoldás, hogy az állampolgárságát elvéve hontalanná tesszük. Minden országnak megvan a saját büntetőtörvénykönyve, amely szankcionálja az elkövetett bűnöket. Minden gyakorlat, amely eltér ettől, veszélyes precedenst teremt” – mondta.

Margrite Kalveboer holland gyermekjogi ombudsman a hírügynökségnek nyilatkozva úgy vélte, hogy az Iszlám Állammal kapcsolatban lévő gyerekeknek a társadalomba való visszaillesztése valóban nem könnyű, de éppen ezért kell minél hamarabb megkezdeni az ezt célzó erőfeszítéseket. „Minél fiatalabbak, a mi dolgunk annál könnyebb, ám minél tovább maradnak kiszolgáltatott helyzetben, annál nagyobb a valószínűsége, hogy felnőve veszélyt jelentenek a társadalomra” – tette hozzá.

Jelenleg csak Északnyugat-Szíria menekülttáboriban több mint 2500, mintegy 30 különböző nemzetiségű kiskorú él, egyelőre kilátástalan helyzetben, rossz körülmények között.

Az elmúlt hónapokban több nyugati ország kormánya bejelentette: nem fogadják vissza a terroristákhoz csatlakozott állampolgáraikat. Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter a héten megismételte, hogy a dzsihadistákat állampolgárságuktól függetlenül ott kell bíróság elé állítani, ahol a bűnöket elkövették, így elsősorban Irakban.

Irak hatóságai továbbá nem ismernek el semmiféle okmányt, amelyet a „kalifátus” állított ki, így sok gyerek, aki ebben az időben született a terroristák fennhatósága alatt, ma sem rendelkezik személyi okmánnyal, így nem részesülhet egészségügyi ellátásban és iskolába sem járhat.

Sokuk szülei – ki önként, ki kényszerből – együttműködtek a terroristákkal, nem egy esetben a harcok során az apa elmenekült a visszavonuló csapatokkal, az anyák pedig, akiket a saját családjuk kitagadott, nem tudnak megfelelően gondoskodni gyerekükről.

A Human Rights Watch (HRW) nemzetközi emberi jogi szervezet egyik márciusi jelentésében arra hívja fel a figyelmet, hogy az iraki hatóságok gyerekek százai ellen emeltek vádat terrorizmus miatt, a beismerő vallomásokat pedig sokszor kínzásokkal csikarják ki belőlük.

Irakban a büntethetőség alsó korhatára bizonyos bűncselekmények esetében 9 év, az ország bíróságai pedig máris több gyereket börtönbüntetésre ítéltek az Iszlám Államhoz kapcsolódó cselekmények, például tiltott határátlépés miatt.