Továbbra is bizonytalan a dzsihadisták gyerekeinek sorsa

Továbbra is bizonytalan a sorsa gyerekek ezreinek, akik korábban az Iszlám Állam nevű dzsihadista szervezet „kalifátusának” a fennhatósága alatt éltek Szíria vagy Irak területén. Sokuk szülei nyugati ország állampolgárai, ám a külföldi kormányok nagy része nem hajlandó visszafogadni a családokat, a helyi hatóságok pedig a koruk, az átélt traumák és a terroristáktól kapott katonai kiképzés miatt potenciális veszélyforrást látnak bennük.

Az elmúlt hónapokban több nyugati ország kormánya bejelentette: nem fogadják vissza a terroristákhoz csatlakozott állampolgáraikat. Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter a héten megismételte, hogy a dzsihadistákat állampolgárságuktól függetlenül ott kell bíróság elé állítani, ahol a bűnöket elkövették, így elsősorban Irakban.

Irak hatóságai továbbá nem ismernek el semmiféle okmányt, amelyet a „kalifátus” állított ki, így sok gyerek, aki ebben az időben született a terroristák fennhatósága alatt, ma sem rendelkezik személyi okmánnyal, így nem részesülhet egészségügyi ellátásban és iskolába sem járhat.

Sokuk szülei – ki önként, ki kényszerből – együttműködtek a terroristákkal, nem egy esetben a harcok során az apa elmenekült a visszavonuló csapatokkal, az anyák pedig, akiket a saját családjuk kitagadott, nem tudnak megfelelően gondoskodni gyerekükről.

A Human Rights Watch (HRW) nemzetközi emberi jogi szervezet egyik márciusi jelentésében arra hívja fel a figyelmet, hogy az iraki hatóságok gyerekek százai ellen emeltek vádat terrorizmus miatt, a beismerő vallomásokat pedig sokszor kínzásokkal csikarják ki belőlük.

Irakban a büntethetőség alsó korhatára bizonyos bűncselekmények esetében 9 év, az ország bíróságai pedig máris több gyereket börtönbüntetésre ítéltek az Iszlám Államhoz kapcsolódó cselekmények, például tiltott határátlépés miatt.