A nacionalizmus még nem biztonsági kihívás

Egyre mélyülnek az Európai Unió ideológiai törésvonalai, legalábbis a múlt héten Pozsonyban tartott Globsec biztonságpolitikai fórumon tapasztaltak szerint. Az eseményen nagy hangsúlyt kapott az európai jobboldal megerősödése, s volt olyan pódiumbeszélgetés, amin kifejezetten közös fellépést, erős uniót szorgalmaztak a felszólalók. Részt vett az egyik ilyen eseményen Michael Chertoff, az Egyesült Államok korábbi belbiztonsági minisztere is. Az egykor George W. Bush kormányában szolgáló tárcavezető lapunk kérdésére jelentősen árnyalta a képet. Elmondta, a populizmust alaptalanul kötik a jobboldali politikai erőkhöz, miközben a hagyományos nyugati elit 15-20 évig nem tudott érdemi megoldásokat találni a választópolgárok igényeire.

Chertoff: Nem fenyegetés, ha nem az EU-fősodort támogatják Fotó: Yuri Gripas Forrás: Reuters

A biztonságpolitikában külön fogalom született arra a jelenségre, amikor egy politikai szereplő megpróbálja kiszélesíteni a tényleges, illetve a társadalom által érzékelt, de szubjektív biztonsági realitások közötti szakadékot. Ez, a közvélemény befolyásolására tett kísérlet az úgynevezett biztonságiasítás: ilyenkor egy eseményt attól függetlenül állítanak be egzisztenciális kérdésnek, hogy a valós fenyegetettséghez képest az reális-e vagy sem. Ezzel a politikai manőverrel napjainkban is rendszeresen találkozunk. Ezért sem meglepő, hogy az észak-atlanti elitet képviselő pozsonyi Globsec fórumon is megjelent a technika, sőt az erősen átideologizált konferencia első számú célja bizonyos jelenségek biztonsá­giasítása volt. Ezt támasztja alá, hogy ezúttal újságírók hivatalosan be sem mehettek a pódiumbeszélgetésekre, illetve hogy érdemi sajtótájékoztatóra sem került sor. A szervezők látványosan odafigyeltek a térség biztonságáról szóló párbeszéd zavartalan tematizálására.

Talán ezzel is összefügg, hogy idén nem a hagyományos biztonsági kihívások, mint Kína gazdasági térnyerése, az agresszív orosz külpolitika vagy a terrorizmus problémája került előtérbe. A fórum ezúttal a belső ellenségre koncentrált, és már az első panelbeszélgetésen felvezette azt. Lapunk is megírta, hogy a nyitóbeszélgetésen részt vevő Marietje Schaake holland politikus, korábbi liberális EP-képviselő a jobboldal megerősödése elleni összefogásra szólított fel, erős politikai vezetést nevezve szükségesnek. Bár ekkor még csak általánosságban beszéltek a „populista nacionalizmus” jelenségéről, a konferencia második napján nem volt kétséges, hogy az indulatok nagyrészt a magyar kormány ellen szóltak. Egy panelbeszélgetésen Szijjártó Péter külügyminisztert támadták, mások mellett Timothy Garton Ash, az Oxfordi Egyetem professzora pél­dául a CEU ügyét kérte számon a magyar kormányon.

Chertoff: Nem fenyegetés, ha nem az EU-fősodort támogatják
Fotó: Reuters

Bár a politikai kommunikáció szintjén nem szokatlan, hogy EU-ellenesnek, a nyugati integrációra nézve veszélyesnek minősítik a jobboldali pártokat, az unió ideológiai megosztottságának új szintjére utal, hogy ezúttal egy biztonságpolitikai fórumon merült fel ez a jelenség. Ezért a nyitóbeszélgetés egyik résztvevőjét, az Egyesült Államok korábbi belbiztonsági miniszterét, Michael Chertoffot kérdeztük a jelenségről. Szerinte a populizmus nem feltétlenül köthető össze az európai jobboldal megerősödésével. Úgy véli, az európai parlamenti választások eredményei is azt mutatják, hogy az emberek az elit ellen szavaztak, a politikai spektrum jobb és bal oldalán található pártokra egyaránt.

– Ez a jelenség válasz volt arra, hogy a hagyományos nyugati elit az elmúlt 15-20 évben nem tudott elérni fontos eredményeket – mondta lapunknak Chertoff. Az egykori belbiztonsági miniszter szerint ennek hátterében számos ok áll, a nyugati közvélemény például gyakran irreális elvárásokat támasztott a vezetőkkel szemben. – A legnagyobb probléma ugyanakkor az volt, hogy nem sikerült megérteniük az emberek valós igényeit – folytatta Chertoff, hozzátéve, a politikai korrektség is komoly frusztrációt okozott. – Az aktuális vezetés mindig hajlamos kulturális kényszerzubbonyt ráerőltetni a társadalomra – tette hozzá a biztonságpolitikai szakember. A politikai korrektség jegyében így egyes országokban tovább mélyült az elit és a társadalom között húzódó szakadék.

Arra a kérdésre, hogy valóban biztonsági kihívásnak tekinthető-e akár a jobb- akár a baloldali erők megerősödése Európában, Chertoff leszögezte: nem lehet fenyegetésként értelmezni azt, ha az emberek nem az európai fősodort támogatják. – Nagyon kell vigyázni a vitában gyakran negatív környezetben használt egyes szavakkal, kifejezésekkel is – folytatta Chertoff, aki szerint a nacionalizmus is az ilyen értelemben veszélyeztetett kifejezések között van. Mint elmondta, az Egyesült Államokban az számít amerikainak, aki leteszi az állampolgári esküt, és ezzel elfogadja az országban vallott értékeket. – Szerintem ez a nacionalizmus jó megnyilvánulása – mondta. De hozzátette, a nacionalizmus veszélyes is lehet. – Könnyen manipulálható ideológia, ezért idegen hatalmak visszaélhetnek vele – így Chertoff, aki szerint éppen ezért tapasztalni például Kelet-Közép-Európában, hogy Oroszország jobboldali, nacionalista csoportokat támogat. Ez pedig odavezethet, hogy a feltüzelt nacionalizmus miatt a szövetségesek közötti kötelék felbomlik, közvetve jelentve fenyegetést az egész közösségre.