A biztonságpolitikában külön fogalom született arra a jelenségre, amikor egy politikai szereplő megpróbálja kiszélesíteni a tényleges, illetve a társadalom által érzékelt, de szubjektív biztonsági realitások közötti szakadékot. Ez, a közvélemény befolyásolására tett kísérlet az úgynevezett biztonságiasítás: ilyenkor egy eseményt attól függetlenül állítanak be egzisztenciális kérdésnek, hogy a valós fenyegetettséghez képest az reális-e vagy sem. Ezzel a politikai manőverrel napjainkban is rendszeresen találkozunk. Ezért sem meglepő, hogy az észak-atlanti elitet képviselő pozsonyi Globsec fórumon is megjelent a technika, sőt az erősen átideologizált konferencia első számú célja bizonyos jelenségek biztonságiasítása volt. Ezt támasztja alá, hogy ezúttal újságírók hivatalosan be sem mehettek a pódiumbeszélgetésekre, illetve hogy érdemi sajtótájékoztatóra sem került sor. A szervezők látványosan odafigyeltek a térség biztonságáról szóló párbeszéd zavartalan tematizálására.
Talán ezzel is összefügg, hogy idén nem a hagyományos biztonsági kihívások, mint Kína gazdasági térnyerése, az agresszív orosz külpolitika vagy a terrorizmus problémája került előtérbe. A fórum ezúttal a belső ellenségre koncentrált, és már az első panelbeszélgetésen felvezette azt. Lapunk is megírta, hogy a nyitóbeszélgetésen részt vevő Marietje Schaake holland politikus, korábbi liberális EP-képviselő a jobboldal megerősödése elleni összefogásra szólított fel, erős politikai vezetést nevezve szükségesnek. Bár ekkor még csak általánosságban beszéltek a „populista nacionalizmus” jelenségéről, a konferencia második napján nem volt kétséges, hogy az indulatok nagyrészt a magyar kormány ellen szóltak. Egy panelbeszélgetésen Szijjártó Péter külügyminisztert támadták, mások mellett Timothy Garton Ash, az Oxfordi Egyetem professzora például a CEU ügyét kérte számon a magyar kormányon.
Fotó: Reuters
Bár a politikai kommunikáció szintjén nem szokatlan, hogy EU-ellenesnek, a nyugati integrációra nézve veszélyesnek minősítik a jobboldali pártokat, az unió ideológiai megosztottságának új szintjére utal, hogy ezúttal egy biztonságpolitikai fórumon merült fel ez a jelenség. Ezért a nyitóbeszélgetés egyik résztvevőjét, az Egyesült Államok korábbi belbiztonsági miniszterét, Michael Chertoffot kérdeztük a jelenségről. Szerinte a populizmus nem feltétlenül köthető össze az európai jobboldal megerősödésével. Úgy véli, az európai parlamenti választások eredményei is azt mutatják, hogy az emberek az elit ellen szavaztak, a politikai spektrum jobb és bal oldalán található pártokra egyaránt.
