Amerika a kibertérben is csapásokat mér Iránra

Kibertámadással és újabb szankciókkal folytatódott Donald Trump bosszúhadjárata Irán ellen az amerikai drón lelövése miatt, szakértők szerint azonban egyik félnek sem érdeke, hogy a diplomáciai nyilatkozatháború katonai konfliktusba torkolljon. N. Rózsa Erzsébet Irán-kutató lapunknak elmondta: a perzsa állam kérdésében az Egyesült Államok az egész nemzetközi közösséggel szemben állva pozicionálta magát, és bár úgy tűnik, Washington most épp Moszkvától várna segítséget, az orosz érdekek bizonyosan mást diktálnak.

Egy, a Közel-Keleten állomásozó amerikai katonai repülőgép pilótafülkéje. Az USA az iráni rakétairányító rendszereket is támadhatta Fotó: Handout . Forrás: Reuters

Miközben Trump a Twitteren üzengetett Teheránnak, nemzetbiztonsági tanácsadója, az Irán ellen régóta keményvonalas fellépést sürgető John Bolton Jeruzsálembe utazott, hogy Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel tárgyaljon az Irán elleni lépésekről. – Ne tévesszük össze az óvatosságot a gyengeséggel – kommentálta Bolton a tervezett hadművelet Trump általi leállítását. Az amerikai elnök jobbkeze nem csupán Netanjahuval vitatta meg a biztonsági kihívásokat, de találkozott Nyikolaj Patrusevvel, Oroszország nemzetbiztonsági tanácsadójával is. A Jediót Ahronót című újság honlapja szerint a háromoldalú eszmecsere célja, hogy az egymással szoros szövetséget ápoló Izrael és Egyesült Államok felajánlják Oroszországnak Bassár el-Aszad ­szíriai elnök elismerését, cserébe „az irániak eltávolításáért” Szíriából.

N. Rózsa Erzsébet, a Külügyi és Külgazdasági Intézet szakértője lapunk megkeresésére elmondta, Moszkvának egy bizonyos szintig érdeke, hogy az irániai­kat kordában tartsák Szíriában, azonban Oroszország Közel-Kelet-politikáját mindenképpen csak az Egyesült Államokkal való relációban szabad értelmezni. – Szíria és Irán egyaránt olyan ügyek Moszkva számára, amelyek kapcsán egyenrangú félként tekinthetők Washingtonnal – magyarázta a Közel-Kelet-kutató.

Egy, a Közel-Keleten állomásozó amerikai katonai repülőgép pilótafülkéje. Az USA az iráni rakétairányító rendszereket is támadhatta
Fotó: Reuters

A szakértő szerint Oroszország számára a megkerülhetetlenség záloga a térségben való aktív jelenlét, éppen ezért Amerika aligha tudja meg­győzni az oroszokat afelől, hogy fordítsanak hátat Iránnak. Nem is beszélve arról, hogy az egész nemzetközi közösség egyhangúan elítéli, hogy Trump egyoldalúan felrúgta a többhatalmi nukleáris megállapodást; úgy is fogalmazhatunk, hogy Irán kérdésében mindenki az Egyesült Államokkal szemben áll, hiszen az számos forrásból alátámasztást nyert, hogy a perzsa állam betartotta az atomalku feltételeit – tette hozzá a kutató.

A helyzet másik hozadéka, hogy noha a Krím annektálásával Moszkva papíron elszigetelte magát diplomáciai­lag, a közel-keleti tevékenységének köszönhetően a világ minden vezető állama kénytelen szóba állni vele, magyarázta N. Rózsa Erzsébet.

A jelenlegi teheráni vezetés ellen tiltakozó, rezsimváltást követelő tüntetők Washingtonban, a Fehér Ház előtt
Fotó: Reuters

Az elmúlt napokban eszkalálódott pengeváltás körül rengeteg a kérdőjel, fogalmazott a kutató a drón lelövésével és az arra adott amerikai reakcióval kapcsolatban, majd emlékeztetett: a héten az Egyesült Államok fegyveres erőinek szakszolgálatai kibernetikai támadást indítottak a perzsa állam ellen. A The Washington Post szerint az egyik támadás az iráni rakétairányító rendszerek számítógépei ellen, a Yahoo hírportál szerint egy másik az iráni hírszerzésnek azon szekciója ellen irányult, amely a Hormuzi-szorosban a hajóforgalmat ellenőrzi.

N. Rózsa Erzsébet a helyzetet összegezve úgy fogalmazott, nyilvánvalóan egyik félnek sem érdeke, hogy katonai konfliktusba torkolljon a kardcsörtetés. Donald Trumpnak ráadásul választási ígéretei között is szerepelt, hogy nem viszi az amerikai katonákat háborúba, és nagy léptekkel közeledik a következő elnökválasztási kampány – tette hozzá a kutató.

Mint mondta, hiába rángatná John Bolton és Mike Pompeo amerikai külügyminiszter a háború felé az Egyesült Államokat, a washingtoni adminisztrációnak összességében nem érdeke ez, még ha Szaúd-Arábia és Izrael is szerette volna ebbe az irányba ösztönözni Amerikát.

Drágította az olajat a katonai fenyegetés

A közel-keleti feszültség hatására – mint általában – ismét drágulással reagált az olaj árfolyama, ám ehhez hozzájárult a kamatcsökkentési várakozások miatt gyengülő dollár is. A magyar tőzsde pénteki zárásának időpontjában a New York-i árupiacon a nyugati féltekén irányadó West Texas Intermediate (WTI) amerikai könnyűolajfajta hordónkénti (159 liter) ára 27 centtel 57,31 dollárra emelkedett, de a héten 10 százalékos drágulást produkált. Az árszint persze elmarad az április–májusi 65 dollár környékitől. Ám várható további emelkedés, tekintettel arra, hogy az olaj iránti éhség világszerte nem enyhül, Venezuela termelése továbbra is bizonytalan, és az iráni szállítmányok bármikor kieshetnek a világpiacról. Egy esetleges amerikai katonai beavatkozás nyilvánvaló hatással lehet az iráni olajtermelésre és -exportra, ami azért lényeges tényező, mert ebből a régióból származik a globális olajtermelésnek több mint ötöde.